;

Németország;Ausztria;menekültek;visszaküldés;Olaf Scholz;szigorított határellenőrzés;

A Nancy Faeser belügyminiszter által elrendelt ellenőrzéseket elsősorban az illegális migráció korlátozásával indokolják

- Bekeményít Németország, tovább szigorítja menekültpolitikáját

Nancy Faeser belügyminiszter ellenőrzést rendelt el valamennyi szárazföldi határon. Több országban megütközéssel fogadták a berlini döntést. 

Németország szeptember 16-tól általános ellenőrzést vezet be szárazföldi határain, hogy korlátozza az engedély nélküli beutazások számát a belügyi tárcavezető döntése értelmében. Az ellenőrzés bevezetése több szomszédos állam viszonylatában valójában nem jelent újdonságot. A Lengyelországgal, Csehországgal és Svájccal közös határon már tavaly óta, az osztrák határszakaszon pedig a menekültválság csúcsa, 2015 óta ellenőrzik a beutazókat. A gyakorlatban tehát arról van szó, hogy Németország nyugati és északi, Dániával, Hollandiával, Belgiummal, Luxemburggal és Franciaországgal közös határára is kiterjesztik a vizsgálatot.

A Nancy Faeser belügyminiszter által hétfőn elrendelt ellenőrzéseket az illegális migráció korlátozása mellett azzal indokolják, hogy az ország biztonságát védik az iszlamista terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés jelenlegi fenyegetéseivel szemben. A német belügyminisztérium szerint tavaly október óta több mint 30 ezer embert fordítottak vissza a határról.

Az elenzéki Kereszténydemokrata Unió és bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) parlamenti frakciójával és tartományi képviselőkkel múlt héten tartott migrációs megbeszélést követően a kormány most „az európai joggal összhangban lévő hatékony visszaküldés modelljét” is kidolgozta - közölték kormányzati körök. Erről a modellről, amely állítólag túlmutat a jelenlegi kitoloncolásokon a szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter tájékoztatta a CDU/CSU-frakciót, és bizalmas tárgyalásokat ajánlott fel a témában. A CDU/CSU-frakcióval és a tartományi miniszterelnökökkel való megbeszéléseket kedden is folytatták.

Markus Söder bajor miniszterelnök mindeközben a bevándorlás jelentős csökkentését sürgette, és a migránsok visszafordítását követelte a német határokon a pártok közötti megoldás feltételeként. „Tömegesen csökkenteni kell a bevándorlást” – hangoztatta a német Keresztényszociális Unió elnöke egy hétfői konferencián.

Friedrich Merz, a CDU/CSU Bundestag-frakciójának vezetője, a kereszténydemokraták elnöke egy ideig ódzkodott a keddi "migrációs csúcstalálkozón" való részvételtől. A szövetségi kormánytól írásbeli biztosítékot követelt a menekültek átfogó visszafordításáról Németország határainál. „Kötelező, megbízható nyilatkozatot akarunk. Amíg ez a nyilatkozat nem áll rendelkezésre, addig nem születik döntés arról, mi legyen a következő lépésünk” – tette hozzá. Merz szerint a további szigorítás kapcsán nincs teljes egyetértés a hárompárti német kormánykoalícióban. –Az volt az érzésünk, hogy a liberális az FDP, valamint az SPD egy része is hajlandó lenne erre – hangoztatta Merz. Szerinte ez nyilvánvalóan a Zöldek ellenállása miatt bukott meg. Merz kifogásai ellenére a CDU végül részt vett a keddi migrációs csúcson.

A német szárazföldi határokon jelenleg csak bizonyos esetekben lehetséges a menekültek visszafordítása: ha valakit kitiltanak az országból, vagy ha nem kér menedékjogot. A visszafordítás nyilvánvaló feltétele az is, hogy ellenőrzés legyen az ország teljes határszakaszán.

Előzőleg több elképzelés is napvilágot látott arról, miként lehetne tovább bővíteni a határról visszaküldendő személyek listáját. Egyes felvetetések szerint minden, személyazonosító iratokkal nem rendelkező külföldi állampolgártól meg kell tagadni a belépést Németországba. Mások úgy vélik, azokra a menedékkérőkre is ki kell terjeszteni az intézkedéseket, akiket már regisztráltak védelmet kérő személyként a schengeni övezet valamely más országában.

Csakhogy más az elmélet és más a gyakorlat. Ausztria jelezte, nem akar befogadni egyetlen olyan migránst sem, akit Németország visszafordít a határról. 

Ezt Gerhard Karner osztrák belügyminiszter is világossá tette a német Bild napilapnak adott interjújában. A miniszter utasította az osztrák szövetségi rendőrség igazgatóját arra, hogy ne vegyék át a németek által elutasított migránsokat. Karner azzal érvel, hogy Németországnak joga van visszaküldeni az embereket, ha egy másik uniós ország felelős a menedékkérelmük elbírálásáért. Ehhez azonban hivatalos eljárásra és az érintett tagállam beleegyezésére van szükség. Az EU belső határain való ellenőrzések részeként történő visszaküldés nem megengedett – mutatott rá.

Ausztria elutasítása cseppet sem meglepetés. Az országban három hét múlva parlamenti választást rendeznek, így a zöldekkel kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) számára valóságos politikai öngyilkossággal és a közvélemény-kutatásokat vezető jobboldali populista Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) adott ajándékkal érne fel, ha az ország befogadná a németek által visszafordított menekülteket.

Ugyanakkor Olaf Scholz német kormánya sem véletlenül tartja olyan fontosnak a menekültügy szigorítását. A jövő vasárnap esedékes brandenburgi tartományi választás előtt a szövetségi kormánykoalíciónak fel kellene mutatnia valami belpolitikai sikert. Ez az egyetlen esély arra, hogy a keletnémet tartományban ne ismétlődjék meg az, mint szeptember elején Türingiában, ahol a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) végzett az élen.

A német irányváltás mögött az is áll, hogy mintegy három héttel ezelőtt Solingenben, egy városi fesztiválon elkövetett késeléses támadásban három embert megöltek, nyolc másik pedig megsebesült. Az elkövetéssel gyanúsított 26 éves szíriai férfit letartóztatták. A német szövetségi ügyészség feltételezi, hogy a bűncselekménynek iszlamista háttere volt.

Az SPD számára rendkívül fontos lenne a diadal, a közvélemény-kutatások azonban egyelőre itt is a szélsőjobboldali AfD győzelmét vetítik előre. A többség gyenge vezetőnek tartja Olaf Scholz kancellárt.