Újabb mélypontra süllyedt Olaf Scholz német kancellár kormányának megítélése, a kabinetnek azonban szinte szusszanásnyi ideje sincs arra, hogy kiheverje a szeptember elején kapott pofont, amikor a türingiai választáson a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) az élen végzett, Szászországban pedig a második helyre futott be a kereszténydemokrata CDU mögött, miközben a szövetségi kormány pártjai egytől egyig nagyon gyengén szerepeltek. Hamarosan következik az újabb, alighanem már előre kódolható dráma Scholzék számára: szeptember 22-én újabb keletnémet tartományban, Brandenburgban rendeznek választást. Félő, ez a voksolás is megerősíti a trendet, amely szerint Kelet-Németországban sokan a szélsőjobboldali AfD-től várják a megoldást.
Az RBB regionális televízió felmérése szerint
e tartományban is az AfD győzelme várható, a párt 27 százalékon áll. A hivatalban lévő szociáldemokrata (SPD) tartományi kormányfő, Dietmar Woidke pártja csak 23 százalékra számíthat.
A júliusi felméréshez képest mindkét politikai erő négy-négy százalékpontot javított. A CDU 18 százalékkal továbbra is a harmadik helyen áll, a kereszténydemokratákat a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) követi 15 százalékkal. A közvélemény-kutatás szerint a berlini koalíció két kispártja közül a Zöldek nem biztos, hogy bejutnak a tartományi parlamentbe, a liberális FDP pedig biztos, hogy nem.
Ha az eredmény megerősíti az RBB televízió felmérését, még gyászosabb lesz a hangulat a berlini kormánykoalíciónál, s egyre többen követelhetik az SPD-n belül, hogy történjen végre valami változás a párton belül, mert ha minden az eddigi kerékvágásban megy tovább, megsemmisítő eredményt érhetnek el az egy év múlva esedékes szövetségi parlamenti választáson.
Harmincnégy évvel az újraegyesítés után is két Németország létezik, a szélsőjobb messzire lovagol a frusztrációnAz SPD-ben már egy idő óta érzékelhető az elégedetlenség. Lars Klingbeil társelnök számára most az is komoly kihívást jelent, hogy egybetartsa a politikai erőt. Különösen a női társelnök, Saskia Esken került bírálatok kereszttüzébe. Katrin Lange brandenburgi pénzügyminiszter egyenesen azt követelte, ne engedélyezzék számára a talkshow-kban való fellépéseket. Mahmut Özdemir Bundestag-képviselő, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára szintén bírálatokkal illette a pártvezetőket, amiért szerinte ölbe tett kézzel nézik, ahogy az SPD tagokat és támogatókat veszít. „Az emberek nem bíznak bennünk” – mutatott rá. Megszakadt a kommunikáció azokkal, „akik egykor ránk szavaztak vagy ránk szavaznának”. Mások a realitás hiányáról beszélnek. Az nem lehet, írja Özdemir az Instagramon, hogy a párt annak örül: átlépte az öt százalékos bejutási küszöböt. Ezzel, ha név szerint nem is említette, de Scholz kancellárra utalt, aki azt mondta, a 6,1 százalékos eredmény Türingiában és a 7,3 százalékos Szászországban azt mutatja, megéri küzdeni.
Özdemir több problémát is felsorolt. Megemlítette például, hogy sokszor a munkanélküliek hasonlóan jól élnek, mint a kétkezi munkások. Szintén okként említi, hogy lassan halad a külföldi bűnelkövetők kitoloncolásának folyamata. Mint mondja, az emberek nem érzik magukat biztonságban, amikor nyilvános fesztiválokat látogatnak, „és tiszteletlen, túlnyomórészt külföldi férfiak tömegei” állják el az útjukat.
Németországban először nyert tartományi választást szélsőjobboldali párt a második világháború óta, a berlini koalíció pártjai leszerepeltekValójában a kormányzati politika és sok polgár felfogása közötti szakadék már nem hagyható figyelmen kívül. Az AfD és a baloldali populista BSW választási eredményére valahogy reagálni kell, mutatnak rá az SPD-ben. Lars Klingbeil még ma is az SPD népszerűbb politikusai közé tartozik, a 2021-es választást sokan részben az ő ügyes politizálására vezették vissza. A mindig visszafogott Klingbeil azonban most mintha kezdené elveszíteni a türelmét. Azokat bírálja, akik a gondokat kiviszik a nyilvánosság elé. A német RTL televízióban hangsúlyozta: „Ha elégedetlenek, akkor vegyék fel a telefont, hívjanak minket, de ne interjúkban, közösségi posztokban beszéljenek ki bennünket” - fogalmazott.
A szociáldemokraták elégedetlenkedésének jó oka van. Ha nem lesz változás az SPD támogatottságában, akkor a jelenleg 207 fős Bundestag-beli frakció a felére csökkenhet. A brandenburgi választás ezért vízválasztó lehet. Valóságos csodára lenne szükség azonban ahhoz, hogy a következő hét vasárnapján rendezendő választáson az SPD már életképesnek tudjon mutatkozni.
Elégedetlenek a kormánnyal
Németországban a többség gyenge vezetőnek tartja Olaf Scholz kancellárt. A ZDF Politbarometer című felmérésében megkérdezettek 77 százaléka úgy véli, hogy az SPD politikusa „nem fog győzni” a következő szövetségi választásokon, csak 17 százalék mondta azt, hogy Olaf Scholz győzhet. A felmérés szerint a berlini koalíció három pártja együttesen 29 százalékot érne el egy idő előtti választáson, ami két százalékponttal alacsonyabb az előző héten mért várakozásnál, derült ki az Insa intézet közvélemény-kutatásából. A kancellár pártja, az SPD 15, a Zöldek 10 százalékon állnak a felmérésben. A liberális FDP nem kerülne be a törvényhozásba, csak 4 százalékot érne el. A megkérdezettek 74 százalék nem elégedett a szövetségi kormány munkájával - ez 4 százalékponttal több, mint a két héttel korábbi felmérésben volt.
