Néhány hete tudható, hogy a készülő KRESZ-módosításnak az elektromos rollerek szabályozása is része lesz. Ahhoz, hogy ezek az eszközök jól integrálhatók legyenek a közlekedésbe, fontos megismerni a használók és a potenciális használók igényeit, elvárásait, problémáit, mivel vélhetően még azok is belátják, hogy a városi közlekedésben jelentős szerepük lesz a mikromobilitási eszközöknek, akiknek vannak ellenérzéseik az úton-útfélen eldobált bérrollerekkel és a nem kellően elővigyázatos kerékpárosokkal szemben. Szemere Dorottya, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalkozás-gazdaságtan Tanszékének doktorandusza az integráció témájával foglalkozik, de nincs könnyű dolga, mert nagyon gyorsan formálódnak az igények, és maga a piac is folyamatosan változik, amint újabb és újabb eszközök jelennek meg.
A kutató és szerzőtársai kérdőívekkel igyekeznek felmérni, hogyan, miért (vagy miért nem) használják a városiak az e-rollereket, és az önkormányzatok közlekedési tervezési osztályain dolgozókkal is készítettek interjúkat. „Úgy tűnik, a legfontosabb teendő a rollerek kategorizálása lenne, hogy egyértelműek legyenek a szabályok olyan paraméterek figyelembe vételével, mint a maximális sebesség vagy a teljesítmény. Szintén nélkülözhetetlennek tartják a megkérdezettek a megfelelő infrastruktúra megteremtését, például a hozzáférési pontok sűrítését, a harmadik fő elvárás pedig a magas színvonalú edukáció” – mondta a bme.hu-nak Szemere Dorottya.
Mint korábban megírtuk, július 16. óta az e-rollerekre is kötelező felelősségbiztosítást kell kötnie az üzemben tartónak.
Az azóta eltelt időszak még nagyon rövid ahhoz, hogy érdemben be lehessen számolni tapasztalatokról, azonban Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője lapunknak arról beszélt, hogy a rolleresek körében jóval népszerűbb – lenne – a biztosítás, mint a biztosítók körében.
Úgy látják, hogy a biztosítók többsége inkább elriasztani próbálja az ügyfeleket ebben a szegmensben a rendkívül magas biztosítási díjakkal, vagy pedig úgy viselkedik, mintha a 80-as években lennénk: csak személyesen, a fiókirodákban lehet szerződést kötni. A szakember szerint ennek az a magyarázata, hogy bár a kgfb-t előírja a törvény, ugyanakkor a KRESZ-ben továbbra sem szabályozzák az elektromos rollerek közlekedését. Így pedig egy esetleges baleset esetén nagyon nehéz bizonyítani, hogy valójában ki volt a felelős. Németh Péter példaként említette, hogy simán el lehet gázolni egy idős embert a járdán a rollerrel, aki nagyon súlyos sérülést szenvedhet el, és kártérítési igénnyel léphet fel. Valószínűleg pontosan ettől tartanak azok a biztosítók, amelyek igyekeznek adminisztrációs eszközökkel vagy szándékosan drága, akár évente 100-150 ezer forintos díjjal távol tartani maguktól a rollereseket, és talán három olyan társaság van, amelyik értelmezhető díjat szabott ki a kgfb-ért.
Németh Péter hozzátette: nem tudnak még rollerbalesetes kárkifizetésről, azonban az iskolakezdéssel arra számítanak, hogy sajnos megnőhet a balesetek száma. Egyre népszerűbb ugyanis az e-roller a diákok körében is, a korábban használt bicikli helyett már ezzel járnak iskolába, ugyanakkor mivel semmiféle szabályozás nincs a védőfelszerelésre és a közlekedésre, ráadásul a diákok gyakran nem rendelkeznek alapvető KRESZ-ismeretekkel sem, komoly a veszélye annak, hogy balesetet szenvedjenek. Az alapvető ellátást természetesen megkapják ilyen helyzetben a társadalombiztosítás keretében, de ha például hosszadalmas rehabilitációra, gyógytornára van szükség, azt már nem feltétlenül nyújtja az állami ellátás. Éppen ezért érdemes baleset-biztosítást kötni a gyerekeknek, amely egyébként felelősségbiztosítást is tartalmaz, tehát ha a gyerek okozza a balesetet, akkor is térít a károsultnak a szülő helyett.
