Az atomerőmű-bővítés miatt már több száz orosz munkás és mérnök érkezett Paksra, de elszállásolásuk egyre nehezebb, mert a kisvárosban nincs elég megfelelő ingatlan – írja a hvg.hu.
Jelenleg a munkagödör kialakítása és talajszilárdítás zajlik, az orosz kivitelező nem kezdte meg a tényleges építési munkálatokat a telephelyen, mert még nem kapott végleges létesítési engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól. Márpedig annak híján a beruházás csak a vasbetonszerelésekig haladhat. A portál azonban a paksi ingatlanpiacra és az idetelepülő orosz munkavállalók helyzetére rálátó forrásoktól úgy tudja, ez nem jelenti azt, hogy a beruházáson dolgozó orosz és belorusz mérnökök, irodai dolgozók és munkások ne lennének már most a helyszínen.
A már Pakson és a régióban élő, az atomerőmű bővítésén dolgozó munkások és irodai dolgozók számát mindenki százas nagyságrendűre, leginkább körülbelül 500-ra saccolja, de az előzetes hatástanulmányok szerint csúcsidőben mintegy 8 ezer munkavállaló (1500 mérnök és 6500 munkás) dolgozik majd ott.
Paks lakossága viszont a 2022-es népszámlálás szerint 17 827 fő, vagyis a magyar kormány azzal számol, hogy a Pakson élők száma, ha csak rövid időre is, de egy évtizeden belül közel másfélszeresére nő. A 8 ezer munkavállaló akkor is sok, ha a Paks 12 kilométeres körzetében lévő települések mintegy 60 ezres lakosságszámához viszonyítjuk.
Máris bőrükön érzik a paksiak a kormányzati elvonástBalogh László, az ingatlan.com vezető elemzője elmondta, a megyék ingatlanpiaci hőtérképe rendszerint úgy néz ki, hogy a megyeszékhelyek a legdrágábbak, ott van érdemleges albérletpiac is, a kisebb településeken jellemzően nincsenek is kiadó lakások.
Ehhez képest Tolna vármegyében – amely egyébként nem a dinamikus ingatlanpiacáról híres – évek óta az látszik, hogy Pakson mind a kiadó, mind az eladó lakások drágábbak, mint a megyeszékhelyen, vagyis Szekszárdon. Az ilyesmi nem túl gyakori, és Paks II. az oka.
Balogh szerint az ilyen nagy ipari beruházásoknál elő szokott fordulni, hogy azért csúszik a kivitelezés, mert nem, vagy csak nehezen tudják a munkásokat elszállásolni, Debrecennek is vannak hasonló problémái. A nagy kérdés ilyenkor, hogy mennyi ingatlant érdemes építeni. A munkások egy ponton hazamennek, az üzemeltetéshez nincs szükség annyi munkaerőre, mint az építkezéshez, lehet elég a mobilház, de például Pakson nem csak munkásszállókra van szükség. Az ingatlanberuházó szempontjából viszont egy ilyen befektetés kockázatos: „Paks II.-t megépítik 4, 5 vagy 10 év alatt, talán megtérül a befektetés 8 vagy 10 év alatt, de a hasznos élettartama egy ingatlannak ennek a tízszerese”.
Amikor a helyi ingatlanpiac ennyire egy tényezőtől függ, mint Pakson az atomerőmű bővítésétől, még kockázatosabb befektetni.
„Gondolj bele, veszel egy telket Pakson, felhúzol rá 100 millióért vagy még többért lakásokat, aztán valamilyen EU-s döntés vagy geopolitikai folyamat miatt csúszik még tíz évet Paks II”
– fogalmazott az elemző.
Nem segít a helyzeten az sem, hogy a paksi bővítés ütemezése évek óta folyamatosan változik, egy lakóparkot azonban, ahogy egy atomerőművet, nem fél év alatt húznak fel, évekkel kell előre látni. A hvg.hu szerint ez egyelőre csak abban nyilvánul meg, hogy Pakson nőnek az ingatlanárak, később azonban kritikussá is válhat a helyzet, hiszen ha a dolgozók nem tudnak hol lakni, akkor nem tudnak dolgozni sem. Ha Pakson kívül keressük a megoldást, megint más problémákba ütközünk, Magyarországon ugyanis 10 emberből 9 saját tulajdonú ingatlanban lakik, de a kistelepülésekre még inkább jellemző, hogy nincsenek kiadó lakások.
Szijjártó Péter: A paksi bővítés teljes mentességet kapott a szankciós intézkedések alól, így felgyorsítható a beruházásAz Orbán-kormány különleges gazdasági övezetet hoz létre, Paks elveszíti az atomerőmű adóitSzijjártó Péter elégedett a paksi bővítés munkálataival, év végére eljuthatunk az első betonig