Pakson már háromezren írták alá azt a petíciót, amiben a helybéliek kérik, hogy a kormány ne vonja el a várostól az atomerőmű üzemelése és fejlesztése okán képződő helyi adóbevételeket. Írtunk róla, hogy a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította az erőmű területét, így viszont az onnan származó csaknem 7 milliárd forintnyi adóbevételt elveszíti a város. Az átminősítést a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatti vészhelyzettel indokolta, ám a 18 ezer lelkes város általunk megkérdezett lakói közül mindenki úgy gondolja, hogy a kormány bosszúból fosztja meg Paksot bevételeinek a harmadától. A bosszú oka az, hogy a júniusi választáson a Paksi Deák Ferenc Egyesület (PDF) zászlaja alatt induló ellenzéki összefogás megsemmisítő vereséget mért a kormánypártokra.
A paksiak a múlt héten tüntettek az említett kormánydöntés ellen, majd aláírásgyűjtés indult az adóbevételek visszaszerzése érdekében. Heringes Anitát, a város júniusban megválasztott, októberben hivatalba lépő polgármesterét kérdeztük az aláírásgyűjtés pillanatnyi állásáról, s mint kiderült a paksi választók több mint ötöde már szignózta a petíciót. Az aláírásgyűjtést folytatja a PDF, így várható, hogy lényegesen nagyobb lesz a kezdeményezés támogatottsága.
Heringes Anita megpróbálta a város még regnáló kormánypárti vezetőit rávenni arra, hogy támogassák a petíciót, ám ők elzárkóztak. Szabó Péter, a leköszönésre készülő fideszes polgármester közleményt adott ki, s abban úgy fogalmazott, hogy nem örül a pénzelvonásnak, de megérti a kormány döntését. Szabó szerint Paks költségvetése továbbra sincs vészhelyzetben.
Heringes Anita ezt másképp látja. Az önkormányzat tömegközlekedési cége uniós támogatásból kapna hét elektromos buszt, ám ezt a megrendelést visszamondják, mivel a cégnek nem lesz pénze ezek üzemeltetésére. Heringes hozzátette: az is kérdéses, hogy a cég már meglévő, tíz elektromos buszának évi 600 milliós fenntartási költségét miből állják. Miképp az is, hogy mennyi pénz marad Pakson a kultúrára, valamint a tömeg- és élsportra.
A város első osztályú labdarúgó csapatát fenntartó klub, a PSE évente 800 milliót kapott az önkormányzattól. Ennek a PSE búcsút inthet. A paksi erőmű sportegyesülete az ASE évi 400 milliót kapott a várostól – ennek is „annyi”. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az ASE kajakosa, Pupp Noémi a párizsi olimpián két bronzérmet nyert.)
Amúgy Pakson a kormány korábban is akart hasonló módon bosszút állni. A 2014-es helyhatósági választáson egy, a Fidesz ellen fellázadt polgári csapat minden körzetben legyőzte a kormánypárti jelölteket, és Süli János, az erőmű korábbi vezetője lett a polgármester. Süli a helyi sportélet irányítója volt, s miután nyert, az állami irányítású MVM már nem támogatja a paksi élsportot. 2017-ben Süli kiegyezett a Fidesz országos vezetésével, lemondott a polgármesterségről, és öt éven át tárca nélküli miniszterként a paksi erőműbővítésnek volt a felelőse. Süli János 2018 óta a paksi körzet KDNP-s parlamenti képviselője, így nem meglepő, hogy Facebook-oldalán, ha „szoft” módon is, de véleményt nyilvánított az ügyben.
Őt idézzük: „Atomerőmű építő és üzemeltető villamosmérnökként, volt városvezetőként és volt kormánytagként is bizton állítom: a nemzet beruházása nem valósítható meg Paks százmilliárdokban mérhető fejlesztése nélkül, azaz a beruházástól elválaszthatatlan paksi városi fejlesztéseket nem lehet kikerülni vagy megkerülni. Az, hogy ennek a technikai megoldását hogyan is hívják éppen, arról lehet vitatkozni… A paksi blokkokat… az atomerőmű üzemeltetők felelősségének megfelelő komfortban élő paksiak nélkül nem lehet kiszolgálni! Ennek pedig ára van! Ezt a magyar kormány is pontosan tudja.”
Az Orbán-kormány különleges gazdasági övezetet hoz létre, Paks elveszíti az atomerőmű adóitCser-Palkovics András szerint az Orbán-kormány alapjaiban csorbítja az önkormányzatiságot a paksi iparűzési adó elvételévelFelhívtuk Süli Jánost, hogy megkérdezzük, a Facebookon megjelenteken túl lobbizik-e a paksiak pénzéért, amire ő azt felelte: „Természetesen, hisz képviselői esküm is erre kötelez, de azt ne várják, hogy hangosan lobbizzak, mert az nem az én stílusom”. Ennél többet egyelőre nem kívánt mondani a politikus.
Egyébként az, hogy Paksnak több pénzre van szüksége, mint a hozzá hasonló méretű városoknak, rég elfogadott nézet. Az első erőművi blokk beindulása óta azért is költöttek az átlagosnál többet az oktatási, egészségügyi, kulturális és sportcélú intézményrendszerre, mert úgy gondolták, hogy csak akkor lehet az erőmű számára nélkülözhetetlen minőségi munkaerőt idecsalni és megtartani, ha a fizetésen túl széles körűen kielégítik az alkalmazottak és családtagjaik komfortigényét, illetve a plusz szolgáltatásokkal erősítik lokális kötődésüket.
Süli János idézett szavaiból néhányan azt olvassák ki, hogy az erőmű dolgozóinak kényelmét, nyugalmát, elégedettségét szolgáló paksi fejlesztések megvalósulnak majd, ám ezekről nem helyben döntenek. Így a beruházások sorsába az ellenzéki városvezetés nem folyhat bele, amiképp arra se lesz módja, hogy a pénzek elköltésére rálásson és kontrollálhassa azokat.
Mit mond a paksi ENSZ?
Az atomerőmű 2500 dolgozója közül másfélezren tagjai a vállalati érdekképviseletnek, az Egyesült Nukleáris Ipari Dolgozók Szakszervezetének (ENSZ). A Paksot ért forráselvonásról az érdekképviselet nem nyilvánít véleményt, tudtuk meg Wolf Attilától, az ENSZ paksi szervezetének elnökhelyettesétől. A gazdasági övezetté minősítés politikai döntés, mondta Wolf, s a szakszervezet nem kíván politizálni, az ENSZ feladata az, hogy az erőmű dolgozóinak alkalmazotti érdekeit képviselje. Az elnökhelyettes szerint a dolgozók se kérték, hogy az ENSZ hallassa hangját ebben az ügyben.
