Sikerült megvédeni a magyar nemzeti érdekeket az Európai Unió újabb orosz szankciós csomagjával szemben is, a paksi bővítés teljes körű és általános mentességet kapott a büntetőintézkedések alól, így a beruházás felgyorsítható – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A külügyi tárca közleménye szerint Szijjártó az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy elfogadták a tizennegyedik szankciós csomag, ami szavai szerint nem más, mint egy totális kudarcot vallott stratégia folytatása. Közölte, hazánknak éles vitákat kellett vívnia az előkészítés során annak érdekében, hogy „megvédjük magunkat, megvédjük a nemzeti érdekeinket és megvédjük az energiaellátásunk biztonságát”.
Ezzel kapcsolatban jó hírnek nevezte, s „öröm az ürömben”, hogy sikerült kiharcolni a nemzeti érdekek és az energiabiztonság megóvását.
„Sőt elértük azt is, hogy ebben a jogszabályban kimondásra került, hogy az új paksi atomerőmű építése és annak minden folyamata, minden szakasza és minden eleme teljes egészében mentesül a szankciós intézkedések alól”
– hangsúlyozta.
„Ez azt jelenti, hogy ha európai vállalatok részt vesznek a paksi atomerőmű bővítésének beruházásában – számos ilyen van: németek, franciák, osztrákok –, akkor nem kell majd engedélyt kérniük még a saját tagállami hatóságaiktól sem” – fogalmazott. Szijjártó Péter kijelentette, sikerült kiiktatni a túlteljesítés vagy a politikai rosszakarat lehetőségét a rendszerből.
„Egyetlen európai uniós kormány sem tud gátat szabni európai cégek részvételének a paksi bővítésben. Ez azt jelenti, hogy csomó akadályt és bonyolultságot kiiktattunk a rendszerből, és fel tudjuk gyorsítani a beruházást”
– mondta. Hozzátette, „gyakorlatilag ezen általános mentességgel olyan helyzet állt elő a paksi beruházás terén, mintha nem is lenne háború Ukrajnában, és annak nem lennének különböző szankciós és egyéb gazdasági korlátozó hatásai”.
Tavaly az Orbán-kormányban is felmerült, hogy ki kellene szorítani az oroszokat a paksi bővítésből, de maga Orbán Viktor söpörte le az asztalról az ötletetA miniszter a „háborús hisztériát” azzal illusztrálta, a vitában „már nemcsak, hogy nem beszéltek kollégák a békéről nagyon, hanem egyesek a békét egyfajta szitokszóként említik most már, és a békét gyakorlatilag oroszpárti állásponttal azonosítják”.
„A békét hamis módon ukrán kapitulációként állítják be, holott a békével lehet egyedül emberéleteket menteni” – vélekedett. Majd leszögezte, „a magyarországi választási eredmény világos megerősítést és kötelezést is adott a kormány számára, hogy kiálljon a béke mellett, ezért mi a fegyverszállítások helyett fegyverszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazunk továbbra is”.
Közölte azt is, hogy a közelgő magyar EU-elnökség egyik fő fókusza a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz, ugyanis a térségbeli tagjelölt országok átlagosan már több mint tizenöt éve várnak a tagságra.
„És azért kell ilyen hosszú ideje várakozniuk, mert a nyugat-európai országok egy része az úgynevezett érdemekre való hivatkozással folyamatosan akadályokat gördít a bővítési folyamat útjába. Ugyanezek az országok viszont Ukrajna vonatkozásában ezen bizonyos érdemeket már kevésbé tartják fontosnak”
– fogalmazott. Majd mindezt a bővítési politika megcsúfolásának nevezte, és aláhúzta, hogy a nyugat-balkáni országok teljesítményét reálisan, pragmatikusan és nem ideológiai-politikai alapon kell megítélni.
Az EU Oroszország elleni 14. szankciós csomagját az Orbán-kormány megkerülésével fogadták el, amin Szijjártó Péter kissé meg is sértődött, erről itt írtunk bővebben.
Elfogadták az orosz energiaszektort is sújtó 14. szankciócsomagot az uniós külügyminiszterekAz Orbán-kormány megkerülésével fogadták el az EU Oroszország elleni 14. szankciós csomagját, Szijjártó Péter meg is sértődött