„Újabb milliárdok Ukrajnának, immár az európai szabályok felrúgásával, Magyarország kihagyásával” - posztolta sértődötten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon, konstatálva, hogy ezúttal nem tudott homok lenni a gépezetben, bot a küllők között és tüske a köröm alatt.
A Financial Times szerint a lépésre úgy nyílt lehetőség, hogy az EU kidolgozott egy jogi megoldást a folyamatosan Oroszország érdekében vétózó Orbán-kormány megkerülésére. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a lapnak nyilatkozva úgy foglalta össze a dolog lényegét, hogy mivel Magyarország tartózkodott egy korábbi megállapodásnál, amely az Oroszország befagyasztott vagyonából származó bevételek elkülönítéséről szólt, a pénz felhasználásáról szóló döntésnek sem lehet része. „Kifinomult, mint minden jogi döntés, de működik” - értékelte a kiskapu érvényesítését.
A lépésnek abból a szempontból is komoly jelentősége van, hogy ezzel elhárulhat az akadály a G7-ek azon elképzelése elől, hogy decemberig 50 milliárd dolláros hitelt vegyenek fel Ukrajna számára, amit a jövő évtől az Oroszország befagyasztott vagyonából származó nyereségből fizetnének vissza.
Josep Borrell a Financial Timesnak azt is elmondta, hogy nem ez volt az eredeti terv, mert felajánlottak az Orbán-kormánynak egy ahhoz hasonló egyezséget, amit a NATO is megtett, de az Orbán-kormány ezt nem fogadta el. A dolog lényege az lett volna, hogy Magyarország kimaradhatott volna az Ukrajnát támogató összes tevékenységből, cserébe azért, hogy hagyják végre abba a többi tagállam munkájának akadályozását az állandó vétófenyegetéssel. – Felajánlottuk Magyarországnak, hogy az ő pénzüket semmilyen módon nem használjuk fel Ukrajna megsegítésére. Nem csak a halált okozó fegyverek tekintetében, hanem semmiben. Vegyék ki a pénzüket a dobozból, nem akarjuk felhasználni a pénzüket – mondta Josep Borrell, hozzátéve, az Orbán-kormánynak ez sem volt megfelelő. Az uniós külügyi főképviselő úgy látja, Budapest álláspontjának köze van a Moszkvához fűződő szívélyes viszonyhoz.
Maradt tehát az az opció, hogy megkerülik az Orbán-kormányt, ennek eredményeképp pedig az uniós külügyi tanács el is fogadta a 14. szankciós csomagot, amely egyebek mellet az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben.
Az elfogadott szankciós lista további 116 ember és szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért - írta az MTI által idézett közleményében a tanács. Ezzel 2100 fölé emelkedett azok száma, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.
Elfogadták az orosz energiaszektort is sújtó 14. szankciócsomagot az uniós külügyminiszterekAnnak biztosítására, hogy csökkenjen Oroszország cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítésből és szállításból származó bevétele, az EU megtiltja, hogy uniós létesítményeket az orosz LNG átrakodására használjanak nem uniós országokba irányuló szállítás céljából. Az EU tiltja továbbá az oroszországi új LNG-beruházások befejezéséhez szükséges áruk, technológiák és szolgáltatások nyújtását uniós szereplők részére, valamint importkorlátozásokat vezet be az orosz LNG-re a földgázrendszerhez nem csatlakoztatott uniós terminálokon keresztül. Az EU továbbá újabb intézkedéseket vezet be a szankciók kijátszásának visszaszorítására egyebek mellett annak biztosításával, hogy európai cégek unión kívüli országokban működő leányvállalataikon keresztül ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek a szankciók által megakadályozni kívánt eredménnyel járnak. Az intézkedések elősorban az orosz katonai rendszerek fejlesztése szempontjából kritikus harcászati eszközök kivitelére, valamint az azok előállításához szükséges ipari tudás átadásának korlátozására vonatkoznak.
Az uniós Külügyek Tanácsa úgy határozott, hogy betiltja az Orosz Központi Bank által a korlátozó intézkedések hatásának semlegesítése céljából kifejlesztett speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatás (SPFS) Oroszországon kívüli használatát. Az EU tilalmat vezet be emellett az EU-n kívül letelepedett hitelintézetekkel és pénzügyi intézményekkel, valamint kriptoeszköz-szolgáltatókkal folytatott ügyletekre, amennyiben azok kettős, azaz civil és katonai felhasználású termékek és technológiák, harctéri eszközök és lőszerek Oroszországba irányuló kivitele, szállítása, értékesítése, átadása vagy szállítása révén elősegítik az Oroszország védelmi ipari bázisát támogató tranzakciókat.
Arra válaszul, hogy az EU szerint „Oroszország a félretájékoztatás részeként arra törekszik, hogy beavatkozzon az EU demokratikus folyamataiba és aláássa demokratikus alapjait”, a továbbiakban uniós politikai pártok és alapítványok, civil szervezetek, illetve médiaszolgáltatók nem fogadhatnak el orosz állami finanszírozást.
Az EU első alkalommal kikötői belépési és szolgáltatásnyújtási tilalmat vezetett be minden olyan hajóra, melyek katonai felszerelések, vagy lopott ukrán gabona, illetve az orosz energiaágazat fejlesztésének támogatására használható eszközök szállításában vesznek részt. A szankciók jelenleg 27 hajót céloznak - ismertették. Az EU emellett leszállásra, felszállásra vagy az EU területe feletti átrepülésre vonatkozó tilalmat vezet be minden nem menetrend szerinti légi járműre.
Az EU további korlátozásokat vezetett be az olyan áruk kivitelére is, amelyek hozzájárulhatnak az orosz ipari képességek javításához. Ilyenek a vegyi anyagok, beleértve a mangánércet és ritkaföldfém-vegyületeket, bizonyos műanyagokat. Az EU emellett korlátozásokat vezetett be az Oroszországból származó hélium behozatalára, amely - mint kiemelték - jelentős bevételi forrást jelent Oroszország számára.
Végezetül tilos lesz ukrán kulturális javakat és egyéb régészeti, történelmi, kulturális, tudományos vagy vallási jelentőségű javakat vásárolni, vagy azokkal bármi módon kereskedni, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy e javakat jogellenesen szállították el Ukrajnából.
Josep Borrell a közlemény szerint azt mondta, hogy „az uniós szankcióink már eddig is jelentősen meggyengítették az orosz gazdaságot, és megakadályozták Vlagyimir Putyin orosz elnököt abban, hogy megvalósítsa Ukrajna elpusztítására irányuló terveit”, noha - mint hozzátette - továbbra is folytatja a civilek és a polgári infrastruktúra elleni jogtalan agressziót. A 14. szankciós csomag bizonyítja, hogy az EU továbbra is egységesen támogatja Ukrajnát és törekszik az ukránok elleni bűncselekmények korlátozására, beleértve az uniós intézkedések megkerülésére irányuló erőfeszítéseket is - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
