Óriási tabu övezi a nők havi vérzését, épp ezért nincs elég adat, hogy mégis hány embert érinthet Magyarországon a menstruációs szegénység. Nem mintha lenne kormányzati hajlandóság a probléma feltérképezésére – mondta lapunknak Tóth Enikő, az aHang kampányigazgatója. A szervezet a minap kezdett egy nagyobb szabású kampányba és aláírásgyűjtésbe, miután a Tesco május végén a saját márkás női intimhigiéniás termékeik áfáját elengedte. Ezzel 22 százalékkal csökkentve a fogyasztói árat.
Magyarországon a legmagasabb a menstruációs termékek adója (27 százalék) az európai országokban. – Egy hónapban a nők átlagosan havi kétezer forintot költenek menstruációs termékekre. Nyilvánvaló, hogy a lakhatási szegénységben, hajléktalanságban, mélyszegénységben élők számára ez gondot jelent. Azt is tudjuk, hogy a Magyar Vöröskereszt 2019-es hátrányos helyzetű térségekben végzett felmérése szerint 4300 iskolás lány mintegy 10 százaléka hiányzott már azért az iskolából, mert nem volt megfelelő intim felszerelése. Ez pedig akár a hosszabb távú kilátásaikra is kihathat, hiszen lemaradnak a tanulmányaikkal – mondta Tóth Enikő.
Az aHang több állami vezetőt keresett már meg a témával kapcsolatban. – Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak, Koncz Zsófia családokért felelős államtitkárnak, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárnak és, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak is írtam levelet. Arra voltam kíváncsi többek között, hogy egyáltalán terveznek-e bármilyen kutatást, hogy hány nőt, lányt érint a menstruációs szegénység. Az augusztus 16-án elküldött levelemre egyelőre semmiféle válasz nem érkezett, noha a Policy Solutions 2022-es felmérése szerint az emberek 76 százaléka ért egyet a menstruációs szegénység felszámolására irányuló szakpolitikai javaslatokkal – magyarázta az aHang kampányigazgatója.