– Mi biztos, hogy szeptember 2-án még nem fogjuk begyűjteni a mobiltelefonokat a diákoktól. Nem fogunk ellenszegülni a jogszabályoknak, de ennek akkor is van egy átfutási ideje, nem úgy működik, hogy szeptember 1-jén életbe lép egy rendelet, 2-án pedig minden katonás rendben működik. Szerintem a Madách Imre Gimnázium igazgatója és tantestülete is ezt próbálta megértetni a döntéshozókkal. Sajnos nem sikerült – fogalmazott egy Pest megyei iskola igazgatója.
Lapunk munkatársai országszerte községi, kis- és nagyvárosi iskolák igazgatóit, tanárait kérdezték a nagy vitát kiváltó mobilrendeletről és annak egy súlyos következményéről. Mint arról többször írtunk, a szeptembertől érvényes új szabály alapján a tanítás kezdetén el kell venni a diákoktól az okoseszközöket, azokat csak bizonyos esetekben, külön engedéllyel használhatják. A rendeletről a budapesti Madách Imre Gimnázium kiadott egy nagy visszhangot kiváltó közleményt, amiben jelezték: nem fogják tanítás előtt elvenni a tanulóktól a telefonokat. Ezt a rendelet azon paragrafusára hivatkozva tennék meg, amely lehetőséget ad az igazgatóknak és tanároknak, hogy engedélyezzék a digitális eszközök használatát. Ennek ellenére a Belügyminisztérium augusztus 28-án azonnali hatállyal felmentette a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát.
Többek szerint
a rendelet már technikai szempontból is rossz, hiszen – miként a Pest megyei iskolaigazgató is fogalmazott –, a tanévkezdés napján akkor sem lehetne szabályosan eleget tenni a rendelet előírásainak, ha akarnák.
– A rendelet 8-án jelent meg, nálunk 21-én kezdődött a tanévelőkészítő munka. A tankerület jogi állásfoglalását augusztus 28-án ismerhettük meg. Elkészítettük a házirend módosításának tervezetét, mert e nélkül nem lehet bevezetni a szabályozást. Ezt még véleményeznie kell a szülői szervezetnek, majd a diákönkormányzatnak. Ez a szabály.
A pécsi tankerület csütörtök délelőtt online megbeszélést tartott a város iskoláinak irányítóival a mobiltelefonokról hozott rendelet dolgában – tudtuk meg az egyik pécsi általános iskola igazgatóhelyettesétől. Szerinte érezhető volt, hogy a tankerület vezetője nem volt túl lelkes, de közölte, hogy be kell tartani a rendeletet. Az iskola tanárai szinte kivétel nélkül rossznak tartják a rendeletet, főleg, hogy az intézmény házirendje jól szabályozta a mobilhasználatot, és a pedagógusok be is tartatták a tanulókkal a szabályokat. A telefonokat a diákok nem kapcsolhatták be az érkezéstől a távozásig, illetve csak akkor tehették ezt, ha az órán – a tanár utasítására – valamilyen feladat elvégzéséhez a mobilra is szükség volt. Az igazgatóhelyettes szerint nagy gond, hogy hová rakják a begyűjtött telefonokat: egy osztály diákjainak telefonjai együtt összesen több milliót is érhetnek. A tanárok szerint minden osztálynak saját, jól zárható szekrényre lesz szüksége, és abban a diákoknak külön telefon-fachjuk kell legyen. Enélkül senki nem vállal felelősséget a beadott készülékekért.
Hoztak egy rendeletet, amelynek betartásához nem teremtették meg a feltételeket
– mondta az igazgatóhelyettes, s még hozzátette: ezt egyébként a tankerület sem vitatja. Ennek ellenére állami segítséget hiába várnak. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkára épp pénteken tett világossá: az iskolák házirendje szabályozza majd, milyen módon gyűjtik be, hol tárolják és a tanítási nap végén hogyan adják vissza a készülékeket a diákoknak.
Életszerűtlen a rendelet – , mondta az egyik pécsi középiskola több tanára. Az órák hozzávetőleg felén a diákok úgy dolgoznak, hogy közben használniuk kell a mobiljukat, így, ha be akarják tartani a jogszabályt, akkor egy nap többször be kell gyűjteni és vissza kell adni a telefont. Ez bosszantó, lélekölő időpazarlás.
A Pécsi Tudományegyetem két gyakorlóiskolájának pedagógusai is elhibázottnak tartják a rendeletet. Egyikük így fogalmazott: – A kormány az oktatási program legfontosabb részének tartja az informatikai kultúra fejlesztését. Ez a rendelet miképp szolgálja ezt a valóban fontos célt? A gyakorló iskolákban a jövő pedagógusai készülnek a pályára, és arra, hogy milyen lesz a jövő oktatása. Ez lenne a jövő?
Tíz vagy húsz év múlva nevetséges lesz majd ez a rendelet és az is, aki kitalálta. De mi most nem nevetünk.
Az egyik pécsi iskola igazgatója arról beszélt, hogy a kormány talán azt is meg akarta gátolni a rendelettel, hogy a diákok ne tegyenek fel a netre olyan iskolai felvételeket, amelyek lejáratják az intézményben folyó munkát. Ám nem a felvételekre kell haragudni, vélte a direktor, hanem azokra a visszásságokra, amiket a felvételek objektíven bemutatnak, lelepleznek. Így arra, hogy erőszakos diákok bántalmazzák, félelemben tartják a társaikat, hogy a tanárok közül néhányan rosszul oktatnak és basáskodnak, vagy hogy az aszociális diákok gátolják, tönkre teszik az iskolai munkát, és a pedagógus ez ellen gyakran semmit se tehet.
Trükközni fognak az iskolák
– Mostantól az iskolák többsége azon agyal majd, hogy miképp lehet ezt a rendeletet „megvalósítani okosba”, vagyis miképp lehet kijátszani – jósolta az egyik baranyai falu iskolájának középkorú tanára. Ami biztos: a rendeletet sokan, sokféleképpen értelmezik, így akadnak a sorból kilógónak tűnő megoldások.
– Mi igyekszünk ésszerű keretek között betartani a szabályozást, és egy logikus rendszert dolgoztunk ki: minden tanóra elején az osztályteremben a gyerekek kikapcsolt állapotban, egy jól látható polcra, elkülönített kis rekeszekbe leteszik majd a telefonokat, az óra végén pedig felveszik és visszakapcsolhatják – mondta lapunknak Rázsi Botond Miklós, a patinás egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója, korábban Eger Fidesz-KDNP-Lokálpatrióták színeiben megválasztott alpolgármestere. Szavai szerint ezzel a megoldással nincs arra szükség, hogy reggel az iskola gondnoka, vagy egy ezzel megbízott személy összeszedje a gyerekektől a telefont, leltárba vegye, és a nap végén visszaadja, így a felesleges adminisztrációtól is megkímélik magukat. A tanár nem ér hozzá a telefonokhoz, a gyerekek teszik majd be a fakkokba – amelyeket a barkácsboltban vásárolnak majd meg – s és ők is veszik ki onnét. Ha pedig az órai munka úgy kívánja, akkor a pedagógus engedélyével használhatják a készüléket.
Pótol az államtitkár
„Nekünk van egy cukorbeteg diákunk, akinek egy egészségügyi alkalmazás van a telefonján, aminek folyton bekapcsolva kell lennie. Vegyük el a telefonját? Vagy engedélyezzem, hogy tanórán nála lehet, de a szünetekben vegyék el tőle? Nincs egységes megoldás, a tankerülettől nem kaptunk tájékoztatást” – mutatott rá egy budapesti iskola igazgatója mennyire nem gondoltak a részletekre a rendelet alkotói. Erre a konkrét hibára mára a kormányzat is ráébredt, hiszen Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a közmédiának tegnap azt mondta: kivételt képez a szabályozás alól a mobiltelefonok és az okoseszközök egészségi okokból történő használata. Apró szépséghiba: erről nincs szó magában a rendeletben.
Felvetésünkre, hogy elvileg a gyerekek a szünetben sem használhatnák a telefont, úgy reagált: visszakapcsolhatják az eszközt, ha valamilyen iskolával kapcsolatos funkciót akarnak használni, például órarend ellenőrzés, órára készülés. Kérdés – s ezt már mi tesszük hozzá –, ki fogja ellenőrizni, tényleg az iskolával kapcsolatos applikációt, jegyzetet használnak-e a diákok.
A statuálás a lényeg
– Egyértelműen a megfélemlítésünket célzó üzenetnek tartom a Madách Imre Gimnázium igazgatója leváltását: a hatalom így akarta mutatni az intézményvezetőknek, hol a helyük a táplálékláncban – mondta lapunknak egy észak-magyarországi gimnázium vezetője. Náluk is felvetődött, hogy legalább a 11-12-eseknél ne vegyék el a telefonokat, de végül a tantestület úgy döntött, egyelőre nem fekszik keresztbe a rendeletnek, előbb megnézik, mekkora káoszt okoz reggelente, hogy ezer gyerektől be kell szedni a készülékeket aztán visszaadni.
– Az biztos, hogy ezután minden iskolaigazgató elgondolkodik majd azon, ellenszegüljön-e a kormány akaratának, s valószínűleg ez is volt a cél a Madách igazgatójának „megfegyelmezésével” – mondta lapunknak Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, a miskolci Herman Ottó Gimnázium volt tanára, aki azért hagyta ott az oktatást, mert nem volt hajlandó aláírni a státusztörvényt.
Törvénysértő a Madách Imre Gimnázium igazgatójának menesztése, több százan tüntettek az intézményvezető mellett „Én azt tettem, amit tennem kellett” – elbúcsúzott a Madách Imre Gimnázium menesztett igazgatója– Tudja mi jutott eszembe a Madách igazgatójának felmentéséről? – kérdezett vissza egy dél-dunántúli iskola tanára, aki az elmúlt években aktív szervezője volt településén a pedagógus-megmozdulásoknak. – A tanú egyik jelenete, amikor Pelikán gátőrt meglátogatja a lánya a börtönben, s az apja megkérdezi, milyen büntetést kaphat. A lány szerint lehet, hogy csak pénzbírság, de lehet, hogy a legsúlyosabb, azaz halál. Az a kérdés, hogy Pelikánnal példát akarnak-e statuálni? A statuálás a lényeg, mert aszerint kapja majd a büntetést…
A megkérdezett igazgatók közül többen magukra nézve is tanulságosnak nevezték a történteket: eddig jellemzően szabad kezet adtak a véleményüket valamilyen formában az iskolában kifejezni akaró beosztottjaiknak, a jövőben, ha nem is tiltják meg a szabad véleménynyilvánítást, de megpróbálják keretek közé terelni – a tanári kar és saját maguk védelmében is.
Több olyan dunántúli intézményvezetővel is beszéltünk, akik szerint olyan közlemény, mint, amit a Madách Imre Gimnázoim mert vállalni az ügyben, a vidéki iskolákban nehezen elképzelhető.
Az egzisztenciális biztonsághoz ragaszkodás ugyanis jellemzően már eddig is felülírta a pedagógusok önbecsülését: bár az elmúlt évek oktatással kapcsolatos döntéseivel a tanárok döntő többsége nem értett egyet, hivatalos formában nem merték felvállalni elégedetlenségüket.
„Ezek a szolgalelkű lakájok nem is akarják érteni, mi zajlik körülöttük”– Vidéken, ha egy adott településen egy pedagógus, mondjuk így, fellázad, s emiatt elveszíti az állását, akkor kiírta magát a szakmából, ugyanis az adott tankerületben bizonyosan nem kap munkát, s jó eséllyel az egyházi iskolákba is leadják róla a drótot – mondta egy dél-dunántúli középiskola igazgatója.
Egy baranyai falu iskolájában tanító középkorú pedagógus szerint az általa megyeszerte ismert tanárok 90 százaléka példátlanul buta rendeletnek tartja a mobilszabályt. Ám azt nem gondolja, hogy a pedagógusok tömegesen fellázadnak ellene.
– Nem mentünk tüntetni, akkor se, amikor nagyon kellett volna. Én se mentem. Bár a pedagógusok túlnyomó többsége kritikus a kormánnyal, vannak köztünk Fideszhívők, és tőlük a kormány tudja, hogy a pedagógusok dumálnak, de végül eltűrnek mindent.
Az összeállítást készítette Doros Judit, Juhász Dániel, Ungár Tamás és Vas András
