Dalköltést számos műhelyben lehet tanulni az országban. Miért van szükség egy ilyen művészeti képzésre az ELTE-n?
Mert mi a magas művészetet fogjuk átadni a hallgatóinknak, vagyis megtanítjuk őket irodalmi értékkel bíró dalszövegeket írni, melyeket zenei kísérettel kell előadniuk. Magyarországon ez a műfaj jelenleg a könnyűzene alá van söpörve, de a világon nagyjából mindenhol. Amikor 2016-ban Bob Dylan megkapta az irodalmi Nobel-díjat, volt is morgolódás, hogy amit csinál, az mégiscsak könnyűzene, miközben mindannyian tudjuk, hogy ő nem a szórakoztatóipari kultúrának a része, hanem magasabb értéket képvisel. Ugyanez mondható el Cseh Tamás dalairól, Bereményi Géza szövegeiről és Viszockij számairól is. Az oktatásban másrészt ez idáig nem volt dalköltészet, a képzések csak könnyűzenei szövegek írását tanították. Ám idővel a művészetek minden ágában elkülönül ez a két irány, ahogy a szépirodalmat is megkülönböztetjük a ponyvától. Én a zenében ezt a folyamatot azzal szeretném generálni, hogy a dalköltészetet elkezdjük tanítani egyetemi szinten.
Kik fognak oktatni a szakon?
Az ELTE BTK részéről az irodalmi alapokat Mizsur Dániel és munkatársai fogják tanítani, míg az ELTE Művészetközvetítő és Zenei Intézet részéről a zenei alapokat Bogdán Gábor és kollégái. Ez a két vonulat a tananyag körülbelül hetven százalékát lefedi, a többi órában Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója és Végső Zoltán zenekritikus fogják a dalkultúra-történetet tanítani, Balla Gergő, a Platon Karataev énekes-dalszerzője és jómagam pedig a kreatív dalköltészetet. Minden félévben lesz egy kiemelt témánk, az elsőben például csak a ballada műfajával fogunk foglalkozni. A hallgatók azt a feladatot kapják, hogy írjanak a saját családjuk történetéből két balladát. Aztán jönnek még az irodalom területéről is tanárok, például Grecsó Krisztián és Háy János, akik maguk is foglalkoznak dalszövegírással, illetve Kemény Zsófi, aki a slam poetryt fogja képviselni.
Mik a felvételi követelmények, és ki jelentkezhet?
A felvételizőnek egy beszélgetés során el kell mondania, miért jelentkezett a szakra, majd megkérjük, hogy adjon elő egy saját dalt és hozzá írt zenét, melyet valamilyen hangszeren kell eljátszania. Az mindegy, hogy a jelentkező milyen alapszakról érkezik, bármilyen végzettsége lehet.
Mennyire lehet tanítani a dalköltészetet? Nem az adott ember személyiségétől függ, hogy művész lesz vagy sem?
Hogy kiből lesz dalköltő, az a tehetségén, a kvalitásán múlik.
A Képzőművészeti Egyetem elvégzése után sem válik mindenki festőművésszé. Ebbe senki nem tud beleszólni.
Mi viszont megtanítjuk neki a gyakorlati fogásokat, a zeneelméletet, vagyis hátteret biztosítunk neki – ez minden művészeti képzés lényege. Mi nem tanárokat fogunk képezni, hanem kifejezetten alkotóembereket, akiknek a kezébe adunk tudást, hogy jobbak legyenek.
Ön egy alternatív zenei közegből érkezik, korábban a Kistehén Tánczenekar énekese, dalszerzője volt. Az ELTE dalköltő képzése viszont nagyobb közönséghez szól. Ez Önnél mennyire összeegyeztethető?
Igen, a Kistehénnel egy alteres vonalat képviseltem, ami fontos része volt az életemnek, de ma már a Kollár-Klemencz Kamarazenekarral játszom, ami a dalköltészethez áll közelebb. Illetve könyveket írok a Magvető Könyvkiadónál, így az irodalom a mindennapjaim része. Másrészt, aki hozzánk fog járni, az az irodalmi igényű dalszövegek írásával eleve egy szűkebb közönséghez fog szólni, aki pedig művészeti képzésre megy, nem azon gondolkodik, hogy abból hogyan fog megélni. Az ember művészettel belső indíttatásból foglalkozik. Ez önfeladás, de egyben önmegvalósítás is. Egyáltalán nem a pénzről vagy a sikerről szól, hanem a művészeti út megéléséről. A szakunkon született dalszövegekből pedig szeretnénk antológiát kiadni, melynek kapcsán a Magvetővel már megállapodtunk. A kötetbe került dalokat viszont nem mi, a tanárok, hanem a kiadó szerkesztői fogják válogatni. Emellett egy válogatásalbumot is tervezünk kiadni, és szeretnénk, ha a fiatalok kis klubokban be tudnának mutatkozni.
Ön ifjú tehetségként jelentkezett volna dalköltőszakra?
Valószínű, hogyha a BME-n szerzett első diplomám után látok egy ilyen dalköltészeti képzést az ELTE-n, akkor igen, örömmel és boldogan.
Tudom, hogy az ELTE-nek mekkora súlya van, például hogy a magyar szakon végzettek milyen komoly oktatásban részesülnek és milyen komoly tananyagot adnak át nekik.
De most olvastam egy erdészeti képzésről, és arra is jelentkeztem volna, mert világ életemben erdész akartam volna lenni. De engem minden érdekel.
Mi a véleménye arról, hogy a mesterséges intelligencia (AI) kezd betörni a dalköltészet területére is?
Én az AI körüli problémát a média által felpörgetett kérdésnek érzem, aminek nincsen igazán valóságos alapja. A mesterséges intelligencia legfeljebb reprodukálni tud egy dalt, de arra nem képes, hogy érzelmeket közvetítsen és kifejezzen. Erre a technika soha nem lesz alkalmas. Ha az AI-t komolyan vennénk, akkor önmagunk lényegét, a szeretetet kérdőjeleznénk meg.
Kollár-Klemencz László
Énekes, zenész, dalszerző, író, 1966-ban született Budapesten. Az Andersen zenekar, a Kistehén Tánczenekar, majd a Kollár-Klemencz Kamarazenekar előadója. Rövidfilmek forgatókönyvírója, rendezője.
