A következő 48 óra igen fontos a tűzszüneti megállapodás szempontjából – nyilatkozta az Al Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak Husszein Haridi. A korábbi egyiptomi külügyminiszter-helyettes szerint „elvileg” minden fél egyetért a tűzszüneti megállapodásban, de a nézeteltérések továbbra is fennállnak. A közvetítők úgy gondolják, hogy a nézetkülönbségek áthidalhatók. Jelenleg ezekről a részletekről tárgyalnak a „technikai csapatok” és mindenki várja a következő 48 órát, amely során eldőlhet, hogy sikerül-e véglegesíteni a megállapodást – mondta Haridi.
Az egyiptomi volt diplomata értékelése ellentmond a Politico keddi információinak, és újabb reményt ad a még mindig a palesztin terrorszervezetek fogságában lévő 109 izraeli túsz kiszabadítására és a gázai tűzszünet megvalósítására. A Politico viszont meg nem nevezett izraeli és amerikai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a megújult lendülettel egy héttel ezelőtt újrainduló Izrael és a Hamász közötti túsz- és tűzszüneti tárgyalások az első forduló után úgy tűnik, hogy máris „az összeomlás szélén állnak”.
A múlt heti dohai tárgyalások valóban nem hozták el a remélt sikert, hiszen a Hamász lemondta a részvételt, a katari és egyiptomi közvetítők erőfeszítései ellenére mindmáig kitart keményvonalas álláspontja mellett. Olyannyira, hogy a szerdára tervezett kairói újabb tárgyalási fordulót is meghatározatlan időpontra el kellett halasztani, a részletekről egyeztető csoportok azonban folytatják a tárgyalásokat. A halasztást a Fehér Ház közleményben jelentette be, kiemelve annak az esélyét, hogy az elkövetkező napokban van esély a tárgyalások újraindítására.
Az egyiptomi diplomácia azonban kevésbé optimista, ugyanis nemcsak a Hamász kompromisszumképtelenségén múlik az alku, hanem Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hajthatatlanságán is. Az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozó egyiptomi tisztségviselők elmondták, hogy az Egyiptom és Izrael közötti nézeteltérésben sincs előrelépés. Elmondásuk szerint Izrael nem hajlandó beleegyezni a teljes gázai kivonulásba, ragaszkodik ahhoz, hogy a tűzszünet második szakasza alatt is fenntartsa a katonai jelenlétét a gázai-egyiptomi határon található ún. Philadelphia-folyosón valamint a háború során az izraeli hadsereg által létrehozott Netzarim-folyosón, amely kettéosztja az övezetet, megnehezítve a Hamász és szövetségesei katonai tevékenységét. Ezt sem Egyiptom, sem a Hamász nem fogadja el. Egyiptom mindaddig nem nyitja meg a humanitárius segélyek Gázába áramlása szempontjából létfontosságú rafahi határátkelőt, míg a gázai oldalon ott állomásoznak az izraeli erők. A humanitárius segélyek akadály nélküli Gázába érkezése pedig a Hamász egyik alapfeltétele, mint ahogy a teljes izraeli kivonulás is.
Lapzártánkkor még ülésezett a csütörtökön este összeült izraeli biztonsági kabinet, amely az újonnan kialakult helyzet közepette adódó lehetőségeket vitatja meg. Bár nagy a nemzetközi és belső nyomás is a Netanjahu-kabineten, a miniszterelnök egyelőre nem adta jelét annak, hogy feladná álláspontját. Irán, amely az Iszmaíl Hanije Hamász vezér teheráni meggyilkolásáért ígért válaszcsapást Izraelre, egyelőre nem siet, a tűzszüneti tárgyalások eredményétől tette függővé a válasz mértékét és időpontját. Az iráni rezsim által finanszírozott libanoni Hezbollah terrorcsoport viszont nap mint nap heves rakétatámadásokat intéz a zsidó állam területe ellen, az izraeli hadsereg válaszcsapásai és a Hezbollah középvezetők elleni szinte napi rendszerességű támadásai így is a regionális eszkaláció veszélyét hordozzák magukban.
A gázai háború megkerülhetetlen amerikai kampánytéma
A chicagói demokrata konvención is téma a túszok ügye. A pártrendezvény harmadik estéjén, szerdán, felszólaltak az egyik Gázában fogvatartott amerikai-izraeli túsz, a 23 éves Hers Goldberg-Polin szülei is. Követelésüket, hogy mielőbb, akár komoly kompromisszumok árán is szabadítsák ki a túszokat, óvációval fogadta a mintegy ötvenezer résztvevő.
Az amerikai fokozott érdeklődés a gázai túszok sorsa iránt többek között annak is köszönhető, hogy még jelenleg is a 109 túsz között nyolc amerikai állampolgár is van, egyikük Hers Goldberg-Polin. A tavaly október 7-i Izrael elleni terrortámadás során 1200 személyt gyilkoltak meg a palesztin terroristák, közülük 45 amerikai állampolgár volt.
A gázai háború különben is rányomja bélyegét az amerikai elnökválasztási kampányra. Palesztin-párti tüntetők a chicagói demokrata konvención is megjelentek, őket a rendőrség akadályozta meg hogy behatoljanak a rendezvényre. A tiltakozók azt követelik, hogy a demokrata kormányzat szüntesse meg Izrael katonai és politikai támogatását, akadályozza meg a gázai „népirtást”.
A már idézett Husszein Haridi egyiptomi volt külügyminiszter-helyettes az Al Dzsazírának nyilatkozva többek között arra építette a tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatos optimizmusát, hogy mind Joe Biden elnöknek, mind az immár hivatalosan is demokrata párti elnökjelöltté vált Kamala Harrisnak szüksége van a gázai tűzszüneti megállapodásra, hogy a kampány során „eladják azt” az amerikai közvélemény megnyugtatása érdekében.
A második ok Haridi szerint, amiért az Egyesült Államoknak szüksége van egy tűzszüneti megállapodásra, az a félelem, hogy ha nem sikerül tető alá hozni a gázai fegyvernyugvást, akkor „megnyílhat az ajtó Izraelre Irán és a Hezbollah megtorlása előtt”. Ez ugyanúgy derékba törheti a demokrata párti feléledt választási győzelmi reményeket, mint ahogy a gázai palesztinok szenvedésének folytatódó látványa.
