Több mint két hete, augusztus 6-án kezdte meg meglepetésoffenzíváját az ukrán hadsereg a határmenti Kurszki területen, és a kezdeti hangos fogadkozások ellenére az orosz katonai és politikai vezetés egyelőre nemhogy kiűzni, megállítani sem tudja az ukrán erőket. Minden jel arra mutat, hogy Moszkva hosszas, akár több hónapos harcokban gondolkodik az ukrán határ menti megyében.
Az orosz Központi Választási Bizottság bejelentette, hogy az eredetileg szeptember 6-8-ra tervezett regionális és önkormányzati választásokat elhalasztják Kurszk megyében, jelentette a The Moscow Times ellenzéki portál. „A választások előkészítésének és lebonyolításának folyamata csak akkor folytatódik, ha teljes biztonság garantálható a választók számára” – közölte a testület a szerdai ülését követően. A voksolás várható időpontját azonban nem jelölték meg.
A Meduza ellenzéki orosz portál Kreml-közeli forrásokból úgy értesült, hogy a döntést hosszas mérlegelés előzte meg, sokan attól tartottak, hogy a választások törlése pánikot kelthet a lakosság köreiben. Ezért első lépésként engedélyezték a távszavazást a megyében, majd a régió választási hatóságai hétfőn előrehozott szavazási időszakot hirdettek augusztus 28. és szeptember 5. közöttre. Ezt is törölni kellett, meg nem határozott időre halasztva, ami egyértelműen jelzi, hogy a Kreml becsülni sem tudja egyelőre, mikorra tudják stabilizálni a helyzetet a régióban.
A bizonytalanság érthető, hiszen az utolsó, keddi kijevi jelentések szerint az ukrán erők 1263 négyzetkilométernyi területet, 93 települést foglaltak el a térségben. A számokat sem a Reuters hírügynökség, sem az ellenzéki orosz portálok nem tudták ellenőrizni, de a helyi jelentések szerint valósnak tűnik Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnokának közlése miszerint az ukrán hadsereg 28-35 kilométert haladt előre a Kurszki területen belül az augusztus 6-i offenzíva óta eltelt időszakban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, Ukrajna azért nem hozta nyilvánosságra szövetségesei előtt a kurszki hadművelet előkészületeit, mert a világ úgy ítélhette volna meg, hogy az átlépi „Oroszország legszigorúbb vörös vonalát” - magyarázta. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a behatolás célja nem orosz területek elfoglalása, hanem az ukrán életek védelme a határokon átnyúló támadások megakadályozásával és azzal, hogy áttelepítésre kényszerítsék az Ukrajna területén harcoló orosz csapatok egy részét.
Az orosz csapatok kivonására azonban egyelőre nem került sor, tegnap Zelenszkij elnök is elismerte, hogy az ukrán kurszki hadművelettel párhuzamosan az orosz erők is előrenyomulnak ukrán területeken. A stratégiai fontosságúnak tartott Pokrovszkban az elnök szerint az ukrán erők nagyon nehezen tartják a várost az orosz egységekkel szemben.
Pokrovszk ellenőrzése nagy lépés lenne Moszkvának a donyecki régió teljes elfoglalásához, ezért is kap elsődleges figyelmet a Kreml részéről az ottani harc, háttérbe szorítva a kurszki védekezést is. A város elfoglalása hozzájárulhatna a Kreml által új stratégiaként alkalmazott „új normalitás” lakossági elfogadtatásához.
„Oroszország legszigorúbb vörös vonalának átlépése”, az, hogy az orosz haderő már hetek óta képtelen kiszorítani az ország területéről az ukrán csapatokat, már több mint presztízskérdés Vlagyimir Putyin és rezsimje számára. Oroszországot a második világháború óta nem érte ehhez mérhető támadás, és ezt valahogyan el kell fogadtatni a lakossággal, anélkül, hogy az ukrajnai offenzíva támogatottságát érintené.
A Meduzának nyilatkozó kormányzat- közeli források azt mondták, mára a moszkvai tisztviselők túl vannak a kezdeti sokkon, és most a propagandagépezet segítségével „új normálisként” próbálják az orosz területen folyó harcokat feltüntetni. Nincsenek már illúziók, az orosz vezetés minden szintje elfogadta azt, hogy a harcok a Kurszk régióban még hónapokig folytatódhatnak, sőt egyesek szerint még ez is egy optimista álláspont, állítják a források.
Az RCB-Ukraina hírportál úgy tudja, Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a hadseregée, hogy október 1-jéig szorítsa ki az ukrán csapatokat Kurszkból, de anélkül, hogy csapatokat vonna ki azokból a frontszektorokból, ahol az orosz hadsereg előrenyomul Donyeckben.
A jelenlegi állapotok alapján azonban nem, vagy legalábbis nehezen megvalósítható ez az elnöki utasítás. A moszkvai védelmi minisztérium tegnap bejelentette, hogy három új harci csoportot hoztak létre „az állampolgárok védelmére” a határmenti területeken - Kurszk, Belgorod és Brjanszk. Arról már korábban írt az orosz ellenzéki média, hogy az orosz hadseregnek újabb mozgósításra lenne szüksége ahhoz, hogy a többfrontossá vált háborúban helyt álljon. Erre azonban egyelőre nem hajlandó a Kreml, bár egybehangzó vélemények szerint ellenoffenzívára készül Putyin hadereje. A gazdasági szereplők azonban nagyon elleneznek mindenféle mozgósítást, mivel így is munkaerőhiánnyal küszködnek, az újabb mozgósítás viszont nem csak a frontra kiküldötteket veszi ki a termelésből, hanem vélhetően, akárcsak 2022 őszén kivándorlási hullámot is szül. A Meduza forrásai szerint a Kreml propagandistái most már egyre inkább arra ösztönzik a közvéleményt, hogy „normális”, mindennapi intézkedésként fogadják el a sorkatonák küldését a határmenti területekre, miközben a Kremlben mérlegelik az újabb mozgósítási kör előnyeit és hátrányait.
