- Nyolcéves mélypont: 16,8 százalékkal estek a beruházások

Kiábrándító második negyedéves beruházási adatokat tett közzé a KSH csütörtökön. Április és június vége között – az első három hónaphoz képest – 0,2 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye vagyis a GDP értéke, és már ennek láttán sejthető volt, hogy a fogyasztás és az export mellett gyengén teljesítettek a beruházások is. Ezzel együtt is mellbevágóak a nyilvánosságra hozott friss számok, hiszen a fejlesztések volumene az említett időszakban 16,8 százalékkal maradt el az előző év teljesítményétől. A szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 14,5 százalékos volt a csökkenés. Ez nyolc éves mélypont. Az idei első negyedévéhez képest a beruházások értéke, összehasonlító árakon 7 százalékkal esett vissza a KSH számítása szerint.

A statisztikai hivatal közlése alapján a nemzetgazdasági beruházások csökkenéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem járult hozzá. A visszaesést a közigazgatás, az energiaipar, illetve az ingatlanügyletek növekvő beruházási aktivitása mérsékelte. Az első félévben összegesében - kiigazítás nélkül - a beruházások visszaesése 13,6 százalék volt, ami sötét felhőt vett a magyar gazdaság növekedési lehetőségeire. Ezt a forgatókönyvet valószínűsítheti ráadásul Nagy Márton nyilatkozta is. A nemzetgazdasági miniszter az Index.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy a költségvetési hiány csökkentése érdekében további beruházásokról mond le a kormány. A kabinet ennek megfelelően idén több fejlesztést is törölt, sőt, Nagy szavai szerint most azt vizsgálják, hogy a 2025-ös költségvetési beruházásokat hogyan tudják a későbbi évekre tolni. Nem nehéz belátni, hogy ebben a helyzetben, ha nem lesznek kormányzati beruházások az a növekedést fékezik.

Ez már a mélypont, a második félévben már szebb számokat fogunk látni,

– nyilatkozta a Népszavának Szabó Barna. Az Egyensúly Intézet vezető közgazdászát nem is lepték meg a KSH által közölt gyenge számok. Ezt megfelel a várakozásoknak. Az elemző azzal számol, hogy következő két negyedévben már nőni tud a mutató, köszönhetően az uniós pénzeknek. A második félévben megkezdődnek azon uniós pályázatok folyósításai, amit még az év elején írtak ki, miután az Európia Bizottság tavaly decemberben 12,2 milliárd eurónyi korábban zárolt támogatás befagyasztást feloldották - fogalmazott. Emellett az is látható, hogy a vállalatok az elmúlt hónapokban elhalasztották beruházásaikat a bizonytalan kilátások miatt. Az elemző szerint a kereslet várható újraindulásával az eddig elhalasztott vállalati fejlesztések beindítják a növekedést, bár ezt a képet átrajzolhatja, az állami projektek említett, további csúszása.

Az idei GDP 4,5 százalékára emelet hiánycél tartható, ám a 2025-ös 3,7 százalékos deficit gyenge növekedés mellett, kiigazítás nélkül már nem biztos, hogy elérhető. Ha a kormány továbbra sem indítaná meg a fejlesztéseket, akkor jövőre alacsonyabb lehet a gazdasági növekedés annál a 3,4 százaléknál, amit most prognosztizálunk – mondta Szabó Barna.

Közel sem ilyen optimista Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte a most közölt beruházási adatok rosszabbak a vártnál és a fordulat jelei egyáltalán nem látszanak. Önmagában is nagyon gyengék a friss adatok, ráadásul azt mutatják, hogy egyre rosszabb a helyzet. Hiszen az első negyedévben a nyers adatok 9,6, a tisztított számok pedig 9 százalékos visszaesést mutattak éves összevetésben. Mindennek tetejébe az első negyedévhez képest 7 százalékos volt a visszaesés, ez pedig gyorsuló hanyatlást jelent, hiszen az idei első negyedévben 2023 utolsó három hónapjához viszonyítva 5,4 százalékos volt a mérséklődés. 

A nemrég megjelent GDP-adatok alapján számítani lehetett a gyenge beruházási számokra,

– mondta Németh. A beruházások csökkenésében szerepe van a kormányzati költések visszafogásának. Emellett viszont az is látszik, hogy a magánszektor is bizonytalan a kilátásokat illetően, ezért kevesebb új fejlesztésre szánja el magát. Ez a folyamat pedig a középtávú GDP-kilátásokat is rontja, mivel a beruházások hiánya visszafogja a gazdasági növekedést. Szerinte éles fordulat egyelőre nem látszik a bizalmi indexekben, így a trendszerű fejlődés a beruházásoknál nem várható. Némi lendületet a tervezett külföldi befektetések, illetve a konjunktúra élénkülése hozhat – tette hozzá az elemző.