Az első félév során 3,1 milliárd liter üzemanyag fogyott az országban, ami közel egy százalékos csökkenés – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által nemrég nyilvánosságra hozott adatsorból. Mindemellett az idei érték a 2022-es rekord és az attól némiképp elmaradó 2023 után így is valaha mért harmadik legmagasabb szint. Az első félév során a 2,1 milliárd liter gázolaj hasonló mértékű esést, míg az egymilliárd liter benzin 0,4 százalékos emelkedést mutat.
A zárt, közvetlen nagykereskedelmet leszámítva, vagyis a nyilvános kutakon, az autósok, a NAV egy másik adatsora szerint, 2,7 milliárd litert tankoltak.
Ez szintén 0,4 százalékos visszaesés. Ezen belül az 1,7 milliárd liter gázolaj már közel 2 százalékos mínusz, míg a szintén egymilliárd liter benzin hasonló mértékű plusz.
Az összes hazai kúton belül, amiként a nagy hazai márkákat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) már július közepén közzétette, a több mint ezer „márkás”, más néven „színes” hazai töltőállomáson az év első hat havában 1,9 milliárd liter fogyott. Ez szintén közel egy százalékos esés. E körben a hasonló mértékben 1,1 milliárd literre eső gázolajforgalom mellett a benzin is 0,3 százalékos csökkenést mutat.
A MÁSZ-adatot a hazai kutak összértékeiből levonva képet kaphatunk a nagy láncokhoz nem tartozó, „fehér” kutak első félévéről is. Eszerint, a közel ezer „kis” töltőállomáson az első félév során 777 millió liter üzemanyag fogyott, ami egy százalékos bővülés. Míg ezen belül az 549 millió liter gázolaj több mint 2 százalékos esés, addig a 229 millió liter benzin 9 százalékos ugrás. Bár ezzel a színes és a fehér kutak 71-29 százalékos, összesített, forgalomarányos piaci részesedése nem változott, benzin esetében a kis töltőállomások aránya 22-ről 24 százalékra nőtt.
Hosszabb időtávon visszatekintve az adatok a piac újbóli megnyugvására utalnak. Míg 2020 6 százalékos csökkenést, 2021 ugyanekkora emelkedést, 2022 14 százalékos bővülést, 2023 pedig 12 százalékos esést hozott.
A közvetlen nagykereskedelem kissé bővült
A kutak összesített értékeit az országos forgalomból levonva a közvetlen nagykereskedelem, vagyis a zárt – például tömegközlekedési, építőipari, mezőgazdasági vagy honvédségi – értékesítés alakulásáról is. Itt a 416 millió liter lényegében csak gázolaj, ami másfél százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest.
Az országos üzemanyagforgalom első félévi, hajszálnyi csökkenését a visszafogott gazdasági növekedéssel és a megnövekedett adóterhelés miatt a környező államok átlagszintje fölé emelkedő, így a fuvarozók számára egyre kevésbé vonzó gázolajárral magyarázta megkeresésünkre Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára. Azt, hogy ezzel együtt a „fehér” kutak benzinforgalma az első félév során a „színesekénél” némiképp kedvezőbb képet mutatott, azzal indokolta, hogy mivel 2021 végén, a hatósági tarifák bevezetésével és így az árkülönbségek megszűntével, eltűnt a kis kutak fő „vonzereje” is, a kereslet áthelyeződött a többnyire kényelmesebb és így máskor drágább kutak irányába. Az árak 2022 végi, újbóli felszabadítása óta így értelemszerűen visszarendeződés figyelhető meg. Arra a felvetésünkre, hogy a kis kutakat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége panaszai szerint az üzemanyagadók „egységesítése”, illetve a nagykereskedelmi árak bejelentése és érvényesítése közötti idő rövidítése eddigi árelőnyüket mind morzsolják, Grád Ottó úgy vélte, hogy a jelek szerint a kis kutak még így is képesek új vevőket magukhoz csábítani. Arra a felvetésünkre, hogy az – alacsonynak semmiképp se nevezhető, de az elmúlt évek során ennél magasabban is álló – tarifák miként befolyásolhatják a keresletet, ismételten emlékeztetett, hogy míg a főképp a gazdaság teljesítményét tükröző dízelforgalom visszaesett, addig a jobbára a lakosság pénzügyi mozgásterét jelképező benzinkereslet sokkal inkább szinten maradt. A forgalom alakulása tehát sokadjára is a hazai magánautósok „üzemanyagár-rugalmatlanságát” bizonyította.
Grád Ottó a forgalom szempontjából azért nem kívánta véleményezni azt, hogy a kormány, azon belül is Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, április óta ismét erőteljes nyomást helyezett az ágazatra annak érdekében, hogy a hazai átlagtarifák a környező államok átlaga alá kerüljenek. Úgy véli ugyanis, hogy e folyamatok inkább a második félévben fejthetik ki hatásukat. (A tárcavezető szerint egyébként a magasabb hazai díjak miatt csökken a versenyképességünk és így az üzemanyagkereslet is.) Bár az oroszolaj-behozatal összuniós – de Magyarországra nem érvényes - tilalma átrendezte a piacot, a kereskedők kezelték a helyzetet – tette hozzá. A főtitkár számára az első félévi adatok azt is alátámasztják, hogy az elektromos és egyéb, alternatív hajtások alkalmazása még mindig nem ért el áttörő, a hagyományos üzemanyagkeresletet látványosan csökkentő hatást.
Ha akár a világpolitikában, akár térségünkben, az elkövetkező hónapok során semmilyen erőteljes, piaczavaró hatás nem jelentkezik, úgy jelentős tarifaemelkedés sem várható, ezzel együtt pedig talán az év végére 2023-hoz viszonyítva 2024 halvány forgalomemelkedésbe fordulhat – vélekedett Grád Ottó. Ehhez azonban szükségesek a zavartalan piaci működés feltételei is – tette hozzá.
