Az Orbán-kormány 2020-ban alkotta meg „a különleges gazdasági övezet” fogalmat, ami lehetőséget teremtett arra, hogy eltérítsék a kiemelkedő árbevételű cégek helyi iparűzési adóját. Ennek lényege az: amit addig a település kasszájába fizetett be a legnagyobb adózó, azt a kabinet átirányítja a megyei önkormányzathoz. Az új szabályozás első tesztalanya Göd lett, épp azután, hogy a korábbi fideszes városvezetést 2019-ben leváltotta az ellenzéki összefogás, amely nem volt annyira elnéző az Orbán-kormánynak oly fontos, de a lakosság körében egyre nagyobb aggodalmat kiváltó Samsung-beruházással szemben.
Itt léptették életbe azt a szabályt: a Samsung helyi adóit nem Göd, hanem a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat kapja. Göd – miközben nyakán maradt a szennyező akkugyár – elvesztette éves adóbevételének cirka felét.
Nem kevés pénzről van szó. A Samsung SDI évek óta az ország második legnagyobb árbevételű cége a győri Audi mögött. A dél-koreai vállalat 2022-ben az előző évi árbevételét megduplázva
1631 milliárd forint árbevételt mutatott ki, 2023-ban pedig már 2310 milliárdot.
A Pest megyei önkormányzat a Népszava kérdésére most azt közölte, hogy a Gödről hozzájuk átirányított iparűzési adóból 2020-ban – az adóterelés szempontjából még nem teljes évben – 627 milliós bevételre tettek szert. 2021-ben csaknem meghatszorozódott az összeg: 3,5 milliárdot zsebeltek be. A 2022-ben ugyan 2,9 milliárdra esett vissza, de tavaly már a 2021-es összeg csaknem kétszerese, 6,9 milliárd forint folyt be a Pest megyei kasszába.
Így a négy év alatt összesen mintegy 14 milliárd forintra tettek szert.
Abban már kevésbé mutatkozott közlénynek az önkormányzat, hogy mire költötték el a teljes összeget. Többszöri érdeklődésünkre adtak csak újabb adatokat, de így sem kaptunk választ mindenre. Igaz, már a közölt adatok között is akadnak figyelemre méltó tendenciák, a Fidesz-közeli civil szervezetek például folyamatosan gyakori nyertesei a pályázatoknak.
Pest Megye Közgyűlése még 2020-ban alkotta meg a különleges gazdasági övezettel kapcsolatos támogatási szabályokat. Eredetileg négy alapot hoztak létre: a településfejlesztésit, a gödi útfenntartási és -fejlesztésit, a gödi zöld-fenntarthatóságit és a civil támogatási alapot. A civil alap szétosztására eddig hét pályázatot írtak ki. A Népszava kérésére megküldött táblázatokból az derül ki, hogy a Samsung iparűzési adójából a hét pályázaton kiosztott – lapunk összesítése szerint – 2,4 milliárdból összesen
több mint 460 millió forintot kaptak olyan térségi civil szervezetek, amelyek kormánypárti kiadványokat állítanak elő, vagy olyan rendezvényeket szerveztek, amelyek szereplői vagy fővédnökei javarészt helyi fideszes politikusok voltak.
A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány például egymagában 156,7 milliót kapott, volt olyan pályázati kör, amikor négy pályázatuk is nyert.
A Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez köthető alapítvány exelnöke, Benkovics Boglárka egykor ügyvédjelölt volt Tuzson egykori ügyvédi irodájában, jelenlegi elnöke Benkovics László, aki a Gödi Tükörkép főszerkesztője. Jutott pénz a város jelenlegi – névleg független, de valójában Fidesz-támogatású polgármestere – Kammerer Zoltán
Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítványának is. Négy pályázaton összesen 57,3 millió forintot kapott gyereknapra, nyugdíjas karácsony szervezésére és „közösségi vitaanyag” készítésére.
A szintén kormánypártiként számontartott 0627.hu oldalt kiadó Dunakanyar Média Alapítvány összesen 88 milliót gyűjtött be.
Az újbudai fideszes képviselő, Molnár László által vezényelt Aktív Dunakanyar kétszer nyert, falunapra és történelmi mozgókiállításra.
A Jelen Vagyok Tehetséggondozó Egyesület összesen 63,6 millió forintra tett szert.
Az alapítvány vezetője Csabai Márk, Tuzson Bence választási körzetének sajtószóvivője.
Az eltérített adóból visszakapott Göd is, némi politikai vihar nyomán– a politikai erőviszonyok változása miatt többet is, mint eredetileg tervezték. A különleges gazdasági övezet kialakítása miatti forráshiány gyorsan belső meghasonláshoz vezetett a városban, ahol a momentumos polgármester lemondása után a névleg független, de valójában Fidesz-támogatással induló Kammerer Zoltán egykori olimpiai kajakos győzött. Nem sokkal később kiegyezett Szabó Istvánnal, a Pest megyei közgyűlés kormánypárti elnökével egy 1,5 milliárd forintos plusz támogatásban. A város 2020-tól 2023-ig terjedő négy évben összesen 7,9 milliárd forintot kapott a Pest megyei önkormányzat szerint. (Ebből Göd önkormányzata 4,4 milliárdot kapott, a fennmaradó összeget városi civil és egyéb szervezetek között osztották szét.)
A jogszabály szerint az eltérített adó legfeljebb 3 százalékát a megyei önkormányzat saját működésére költheti, illetve 2022 augusztusától legfeljebb 17 százalékot saját beruházásaira használhat fel. Így működési költségre az övezet létrejötte óta 424 milliót költhettek, míg fejlesztésre 1,3 milliárdot. Kérésünkre két példát hoztak:
20 millióért vettek laptopokat és 385 millióért építettek járdát. Az adóbevételből közlésük szerint „egyéb kiadásokat nem finanszírozott” a megye.
Ez viszont felveti azt a kérdést: hol a többi pénz?
A teljes mintegy 14 milliárdból Göd kapott 7,9 milliárdot, a Pest megyei önkormányzat pedig cirka 1,7 milliárdot, és csak a civil pályázatokra elment 2,4 milliárd is.
Ekkor hiányzik még mintegy 2 milliárd forint, ám ennek sorsát nem segíti tisztázni a megyei önkormányzat.
Nem véletlenül sürgette többedszer a momentumos Vajda Viktória a megyei közgyűlés idén áprilisi ülésén a gödi különleges övezetből származó adóbevétel kapcsán azt: „A lehívott összegek és a lehívásról szóló folyamat legyen átlátható és nyilvános!”
Az átirányított adó kapcsán kérdés, hogy miként változik meg a pénzköltés menete októbertől. Gödön ugyan újra Kammerer Zoltán nyert és jelöltjei megszerezték a testületi többséget is, a megyei közgyűlésben viszont nem maradt meg a kormánypárti többség. A 46 mandátumból 21-et szerzett a Fidesz. A Momentum és a DK 10, illetve 7 képviselőt küldhet. A mérleg nyelve a Mi Hazánk lehet, amely 8 helyet tudhat magáénak. Ha összefog a Fidesszel, akkor minden ugyanúgy mehet tovább. Ha nem, akkor újrarajzolhatják a palatáblán a számokat.
Bírósági döntés nem számít, nagy titkolózás közepette tovább működik a gödi akkugyár„Milyen szuverenitásról beszélünk? A Samsung gyára törvényen kívül mérgez minket!” – Videó!Hatályon kívül helyezte a gödi akkugyár környezethasználati engedélyét a bíróságMáshol is beveti a „gödi furkóst” a kormány
Gödhöz hasonló cipőben jár Dunaújváros. Az Állami Számvevőszék idei jelentése szerint a Hankook Tire beruházás különleges gazdasági övezetbe sorolása miatt működési hiány lépett fel az önkormányzatnál, így felélték a korábbi tartalékokat.
A működési hiány finanszírozásához ugyanis szükség volt belföldi értékpapírok értékesítéséből befolyó bevételekre és a lekötött bankbetét megszüntetésére is. A 2021. július 1-jétől létrehozott különleges gazdasági övezet 2021-ben 691 millió forint, a 2022-ben 1,2 milliárd forint bevételkiesést okozott az önkormányzatnak. A fejlesztésekhez hitelfelvételre kényszerült a város, ennek állománya a 2023. év végére 1085,4 millió forinttal nőtt. Részben ennek törlesztésére tavaly 1800 millió forint keretösszegű beszállítói faktoring szerződést kötöttek. Nemrégiben Paks ellen is bevetette ezt a fegyvert a kormány, miután az ellenzék legyőzte a kormánypártot az önkormányzati választáson, s város most utóvédharcot folytat. Kérdés, van-e esélyük, mert Göd korábban mindent eszközt bevetett de alulmaradt. A város az Alkotmánybírósághoz fordult, de nem ért célt.
Rendhagyó adatszolgáltatásra kötelezi az önkormányzatokat az ÁSZ, nem sokkal azután, hogy Lázár János a helyi iparűzési adó reformját sürgette