Hiába a bírósági döntés és a Pest megyei kormányhivatal közleménye, a környezethasználati engedély megvonása után is változatlan kapacitással működik a gödi akkugyár – mondta a Népszavának Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese. Ahogy korábban lapunk is írt róla, a gödi Samsung-gyár tíz évre szóló, tavaly decemberben kiadott környezethasználati engedélyét idén tavasszal a Budapest Környéki Törvényszék felfüggesztette, helyt adva a Göd-ÉRT Egyesület bírósági keresetének. A helyzet azért különös, mert miközben az LMP, a Greenpeace és a Göd-ÉRT szerint a gyár így nem is működhetne, a megyei kormányhivatal közleménye szerint ilyesmiről szó nincs, a bírósági döntés nem azt jelenti, hogy a gyár működését fel kell függeszteni. Valójában – írták – a működést az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni. Ám az, hogy ez megtörtént-e, azóta sem derült ki.
Csárdi Antal lapunknak az érvelést „parasztvakításnak” minősítette. Óriási problémának tartja, hogy a gödiéhez hasonló üzemek működését – a napvilágra kerülő súlyos lég,-, talaj- és vízszennyezés ellenére – eltakarják a nyilvánosság elől. „Kíváncsiak voltunk, hogyan ellenőrzik a kapacitáscsökkentést, de az akkumulátorgyár, együttműködve a kormányhivatallal, minden adatot eltitkol. Több közérdekű adatigényléssel éltünk, személyesen én is. Sokszor választ sem kaptunk” – mondta az LMP-s politikus, aki személyesen szerette volna ellenőrizni az alacsonyabb kapacitást és a károsanyag-kibocsátás értékét. Erre a kormányhivatal úgy reagált, „a törvény ezt sajnos nem teszi lehetővé”.
Hatályon kívül helyezte a gödi akkugyár környezethasználati engedélyét a bíróságHasonlóan járt a Greenpeace, ám ők nyílt levelükre –melyben az üzemi korlátozás pontos paramétereiről érdeklődtek – ez idáig választ sem kaptak. Ahogy lassan fél éve arra sem, hogy miként kerülhetett a gödi kommunális szennyvízbe és a termőföldekre jelentős mennyiségű NMP-oldószer, miközben a korábbi környezetvédelmi engedély alapján egyik helyre sem juthatna a magzatkárosító kockázattal besorolt oldószerből. Simon Gergely, a Greenpeace csapatának tagja, regionális vegyianyag-szakértő egyébként egyetért azzal, hogy az engedély megvonása után a gyár semmilyen formában nem működhetne. Maximum a termelése 1,38 százalékán, amihez 72 gyártósorból nagyjából 71-et kellene leállítaniuk. Csárdi Antal úgy tudja, ennek ellenére még üzemi műszakok sem maradnak ki. Ezt lapunknak Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke is megerősítette. „A hozzánk eljutott információk arra mutatnak, hogy a gyárban semmilyen jelentős gyártásleállítás nem történt!”
Az LMP, a Greenpeace, és a Göd-ÉRT nem adják fel a harcot. Bár Csárdi Antal lapunknak nyilatkozva a júniusi közös demonstrációjukat sem tartotta eredménytelennek, amikor elbarikádozták a gyár bejáratait. Mint elárulta, hasonló lépésekkel a jövőben is élnének, bár legközelebb nem fogják azt előre bejelenteni. Júniusban ugyanis felmerült a gyanúja annak, hogy a megmozdulás idejére a Samsung-gyár átszervezte az érkező áruk és a távozó termékek fogadását és indítását, mintha semmi probléma nem lenne. „Azt sem adtuk fel, hogy valamilyen szakértőt, vagy szakértői csapatot bejuttassunk a gyárba, hogy pontos képet kapjunk a jelenlegi helyzetről. De az akciónk nem titkolt célja az, hogy megakadályozzuk a gyár működését” – foglalja össze céljaikat az LMP-s politikus.
Egy eldugott közleménynek hála kiderült, hogy 43 ezer négyzetméterrel nő a gödi akkugyár területeA Greenpeace – Simon Gergely szerint – szintén vizsgálja ennek jogi lehetőségeit, bár elsősorban nem ezen a téren számítanak eredményre. Nemrég petíciót indítottak, amelyben azt követelik, egyetlen új akkumulátorgyár se épülhessen Magyarországon, amíg az iparágra érvényes szabályozást, és az azt betartatni képes intézményrendszert létre nem hozzák. Simon jó hírnek, kezdeti előrelépésnek, tartja, hogy a napokban az Energiaügyi Minisztérium olyan kormányrendelet-módosítást mutatott be, miszerint egyértelműen környezethasználati engedélyhez és hatástanulmányhoz kötött lesz a teljes akkugyártás és az akkuhulladék-kezelés. „Ehhez a Greenpeace is adott be véleményt. A baj inkább az, hogy egységes EU-s szabályozás híján egyelőre a magyar hatóságokon múlik, mi lesz az engedélyekben, így születhetnek olyanok is, melyek véleményünk szerint például 75-ször nagyobb NMP-kibocsátást engednek meg, mint amit a jogszabályok lehetővé tesznek” – fejezi ki aggodalmait.
Csárdi Antal és az LMP népszavazást kezdeményeztek az akkugyárak kiemelt építési beruházássá nyilvánítása ellen, a sikerrel kapcsolatban pedig Csárdi optimista. „Összesen száz civil szervezet és magánszemély csatlakozott hozzánk, hogy segítsék ezt az ügyet. A Fogadj örökbe egy ajánlóívet akciónkra már csaknem 200-an jelentkeztek. Egyelőre nem látványos a folyamat, de a háttérben jól haladunk” – állította a Népszavának, és arra a kérdésünkre, hogy amennyiben mégsem sikerülne 200 ezer aláírást gyűjteniük októberig (ennyi kell a népszavazás elrendeléséhez), félő-e, hogy az akkuharc végképp elbukik, azt felelte; „Ha ne adj isten nem sikerül, akkor is megyünk tovább. Bár terv jelenleg csak a sikerre létezik. Az akkumulátorgyarmatosítás és szennyezés az utánunk következő generációkat is érinti, ezért nem állunk meg” – tette hozzá.
Közben – ahogy az Átlátszó megírta – új csarnokokat építhet a gödi Samsung-gyár, annak ellenére, hogy a környezethasználati engedélye továbbra is per alatt áll. Az új üzemek miatt a zajszennyezés, valamint a légszennyező anyagok kibocsátása is nőni fog. Lapunk megkereste gödi gyár ügyében a Pest megyei kormányhivatalt, de nem válaszoltak kérdéseinkre.