Esteledik, a falu csendes. A központban retróhangulatú étterem, előtte, a szaletli alatt vidám társaság, nem tűnnek helybelinek. Már nem vagyunk messze, nyugtázzuk magunkban. Még egy jobbkanyar, egy emelkedő. Ha nem parkolnának autók a gyepen és az épület előtt, mintha egy diáktáborba érkezne az ember. Sátrak, száradó holmik, kempingasztal székekkel.
Átlépünk egy slagot, egyik vége a férfivécé ablakából kígyózik lefelé, másik végén egy zuhanyzósátor, valaki éppen odabent igyekszik feledni a napi kánikulát. Lassan felismerjük az eddig csak képeken látott részleteket: a fémkerítés, a hatalmas közösségi terem, a bejárat padokkal, asztalokkal, a téglakémény. Nógrád észak-nyugati csücskébe érkeztünk, Drégelypalánkra, hogy megnézzük, milyen az élet az egy hétig tartó FotóFaluban.
Fotósotthonra leltek
A szakmai és amatőr fotós berkekben egyaránt nagy tiszteletnek örvendő tábor születése Halász Gabi és Telek Balázs grafikus, fotográfus, képzőművész házaspárnak köszönhető. Magánkezdeményezésükként 2007 decemberében Budapesten megnyitott az ArtBázis Összművészeti Műhely, amely különféle művészeti ágak képviselőinek találkozási pontja.
A műhely védőernyője alatt indult útjára a FotóFalu Projekt 2008-ban, melynek szervezését 2016-tól, gondozva a 2015-ben mindössze 41 évesen elhunyt Balázs szellemi örökségét, Gabi folytatta.
Az ArtBázis azonban nem csupán galéria, hanem állandó workshop terepe, és a magyar fotográfia legfiatalabb nemzedékének, a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója közösségének az otthona is volt évekig. A FotóFalu célja az ArtBázison folyó műhelymunka és kísérletezés kibővítése, a szélesebb közönség elé bocsátása volt. A táborba a magyar fotográfia szinte minden fontos szereplőjét meghívják oktatni, kísérletezni, közösséget alkotni.
– A visszajelzések alapján hiánypótló, amit csinálunk. Egyedülállóan sok technikai eljárással ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az ismeretek elsajátítása, a „hogyan” kérdése mellett erőteljesen foglalkoznak a „miért”-tel is, tehát mindazzal, ami túlmutat az eszközökön. Általában tíz-tizenegy kurzus indul el egyidejűleg, az archaikus képalkotástól kezdve a klasszikus analóg eljárásokon át a digitális fotózásig, melyek ugyanazon a helyszínen párhuzamosan folynak, így van lehetőség, hogy a másik kurzus munkafolyamataiba is belelássanak. Ilyenkor az is megfogalmazódhat, hogy jövőre mire szeretne valaki visszajönni. Esténként szabadegyetemi előadásokkal, vetítésekkel, közös zenéléssel és éjszakába nyúló beszélgetésekkel zárunk egy-egy napot. Fantasztikus látni az organikusan épülő FotóFalu szakmai és baráti közösségét, ami az évek során folyamatosan formálódik, de jelentős a megtartó ereje. Eljössz ide, kiszakadsz a hétköznapokból és nem akarsz hazamenni, annyira izgalmas az egész – tárja fel Halász Gabi, amikor azt kérdezzük tőle: miért tartják fontosnak, hogy minden nyáron megszervezzék az egyhetes eseményt.
