A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint csak júniusban a külkereskedelem többlete 1,1 milliárd euró volt, így az idei első félévben összesen 7,7 milliárd eurónyi pozitívum keletkezett a mérlegben. A kivitel 3006 milliárd forinttal volt magasabb, mint az import. A masszív többlet azonban nem a bővülő exportnak köszönhető, hanem annak, hogy a kivitel kisebb mértékben esett vissza, mint a behozatal.
Az első félévben a KSH adatai szerint – euróban számolva – az import 10,8 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel ezelőtt, a kivitel ezzel szemben „csak” 5,8 százalékkal zsugorodott. Egy évvel ezelőtt, 2023 első hat hónapjában az import 1,7 százalékkal nőtt, míg a kivitel akkor még 11,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Már akkor sejteni lehetett, hogy az import visszaesése előbb utóbb megjelenik a kivitelben is, s ez be is következett. Apró reménysugár, hogy júniusban az előző hónaphoz képest az export már 1,9 százalékkal nőni tudott, de az import is 1,3 százalékos emelkedést mutatott.
A KSH most még csak az előzetes adatokat közölte, így ágazati bontás csak az első öt hónapról áll rendelkezésre, ezek szerint magyar gazdaság meghatározó ágazatainak teljesítménye csökkent exportoldalon. A gépek szállítóeszközök kivitele 14 százalékkal volt kisebb májusban, mint egy évvel korábban, ezen belül az autóipar kivitele közel ötödével zsugorodott. A híradástechnikai és szórakoztatóelektronikai eszközök kivitele (és gyártása) tizedével csökkent egy év alatt. Nagy kivétel az élelmiszeripar, amely a kivitelét 20 százalékkal tudta növelni – de ez sajnos nem a feldolgozott (és magasabb hozzáadott értékű) élelmiszerek növekvő exportjának, hanem a felfutó gabonakivitelnek volt köszönhető a KSH közlése szerint. Emellett még a gyógyszeripar tudta növelni kivitelét – itt 1,9 százalékkal nőtt az export értéke egy év alatt.
A külkereskedelmi mérleg növekedése annyiban viszont előny, hogy a többlet növeli a folyó fizetési mérleg egyenlegét – így az országba áramló nettó jövedelem segíti a gazdaságot és pénzügyi értelemben is támaszt ad a forint árfolyamának. Ugyanakkor
a csökkenő export- és importadatok részben megmagyarázzák, hogy a második negyedévben miért is csökkent a magyar gazdaság 0,2 százalékkal az előző negyedévhez képest.
Azért, mert a belföldi kereslet csökkenése mellett a külpiaci megrendelések is zsugorodnak.
Mélyben a magyar versenyképesség, egyetlen év alatt nyolc hellyel estünk vissza a listánMagyarország az uniós tagállamok közül messze a legtöbb pénzt, mintegy 1800 milliárd forintnyi eurót hagyott tavaly Moszkvában