Tavaly az uniós tagállamok közül messze a legtöbb pénzt, közel ötmilliárd eurót - mintegy 1800 milliárd forintot – Magyarország hagyta Moszkvában – derül ki az Eurostat nemrég közzétett elemzéséből.
A magyar-orosz külkereskedelmi mérleg, vagyis az oda- és ideszállított áruk értékének a különbözete az EU-n belül tehát nálunk fordult leginkább veszteségbe. A második legnagyobb kárvallott Hollandia 3,5 és Szlovákia 3,4 milliárd euróval. Messze a legtöbbet, 6,6 milliárd eurót, a németek nyertek a kétoldalú kapcsolatokon:
vagyis míg Putyin változatlanul, előszeretettel vásárol német árut, ez visszafelé, elsősorban a gáz- és olajszállítások megszűnte okán, már nem érvényesül.
A kétoldalú kapcsolatokon a második helyezett litvánok 1,8, illetve a harmadik lengyelek pedig 1,4 milliárd eurót nyertek.
A jelek szerint tehát Moszkva áruvásárlási szándékait kevéssé befolyásolja az adott állam ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja. Ehhez képest a tagállamok közül
csak a Putyinnak legtöbbet fizető Orbán-kormány magyarázza Moszkva-barát álláspontját azzal a valótlansággal, hogy orosz energiafüggőségünk fizikai kényszer lenne.
Ám mivel Moszkva ennek ellentételezéseként a többi EU-tagállamhoz képest kevesebb magyar árura tart igényt, a Budapestről Moszkvában utalt összegek jelentősen felülmúlják az ezzel ellentétes irányúakat. Az uniós statisztikai hivatal egy másik kimutatása szerint
a tavaly Budapestről Moszkvába utalt, összesen 5,8 milliárd euró a hollandok 6,3 milliárd eurója után EU-szerte a második legmagasabb összegnek számított.
Az oroszokkal szembeni brutális külkereskedelmi hiányunk egyértelműen a Magyarországra irányuló gáz- és olajszállítások kontójára írható. Mi több, utóbbi lehetőség megtartását Orbán Viktor Brüsszelben kifejezetten kiharcolta. Így
az orosz nyersolajra másfél éve kivetett uniós tilalom alól egy bonyolult képlet alapján Magyarország lényegében kivétel.
Bár az orosz földgáz behozatalát az EU nem tiltja, az ukrajnai beavatkozás ellen leginkább berzenkedő tagállamok vezetékes fűtőanyag-ellátását tavalyelőtt, egyoldalúan, maga Putyin zárta el. Ehhez járult hozzá a Németországot orosz gázzal ellátó Északi Áramlat négy vezetékéből három rejtélyes felrobbantása is. De azok az államok – például Csehország -, amelyek csapját Putyin nem zárta el, fokozatosan szintén átállnak más, főképp tengeren, cseppfolyósítva szállított földgázra.
Petr Fiala: Legkésőbb 2025 közepére megszűnik Csehország függősége az orosz kőolajtólAz Eurostat egy kapcsolódó ábrája szerint az EU-ba irányuló orosz szállítások értéke a 2022. eleji, havi 20 milliárd euróról 2023. márciusára havi 5 milliárd euróra esett. A kétoldalú forgalom, legalábbis uniós szinten, furamód így vált szinte kiegyensúlyozottá. Csak épp az a gond, hogy ez az elv a tagállamok szintjén már nem érvényesül. Így, ha úgy vesszük, amit mi kifizetünk Putyinnak, az végül Berlinben köt ki.
Az Orbán-kormány úgy vásárolja az orosz földgázt egyedüliként az EU-ban, mintha nem lenne holnapAz MVM még jól járhat a hatalmas azeri gázüzlettel, maga Magyarország már nem annyiraA drága gázról szóló cikkek miatt támadja a Népszavát az orosz nagykövetség és Lantos Csaba is, kár, hogy érveik és számaik nincsenek ehhez