- Eljöhet a diplomácia ideje, az ukrán vezetés egyre inkább belátja, hogy véget kell vetni az ország erőforrásait kimerítő háborúnak

Mivel az orosz erők egyre nagyobb lendülettel támadnak különösen a front Donyeck megyei szakaszán, Ukrajna szövetségeseinek segítsége pedig láthatóan nem elegendő a háború menetének megfordításához, Volodimir Zelenszkij elnök nagyszabású diplomáciai offenzívát indított, s az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy készek tárgyalni Oroszországgal. A BBC-nek július 18-án egyenesen arról beszélt, hogy a háború „forró szakaszát” már az év végére le lehetne zárni.

A legtöbb ország ma már azt mondja, Oroszországnak képviseltetnie kell magát a novemberi második békecsúcson, különben nem fogunk érdemi eredményeket elérni – hangsúlyozta Zelenszkij legutóbb a francia médiának adott, szerdán közölt interjújában. Júniusban a svájci Burgenstock üdülőhelyen közel 80 ország vezetőit és vezető tisztviselőit hívta össze egy első béke-csúcstalálkozóra, amelyet Oroszország időpazarlásnak nevezett, Kína pedig elkerült, miután kifogásolta, hogy oda Moszkvát nem hívták meg. A globális dél számos hatalma, köztük India, Szaúd-Arábia, Indonézia, Dél-Afrika és az Egyesült Arab Emírségek részt vett, de ugyanezzel az érvvel nem írták alá a csúcs zárónyilatkoatát.

Az ukrán elnök kezdeményezése, amelyhez széles körű támogatását igyekszik szerezni, egy átfogó, 10 pontos tervre összpontosít, egyebek közt helyreállítaná Ukrajna területi integritását, hazajuttatná a hadifoglyokat, valamint energetikai és gazdasági garanciákat adna. A Kreml többször is irrelevánsnak nevezte Ukrajna béketervét. Kína pedig Brazíliával dolgozott ki egy Oroszország bevonásával megvalósítandó alternatív tervet, de ebben fel sem vetették az orosz megszálló csapatok kivonását, s ez feszültté tette a kínai-ukrán viszonyt. Egy nappal a svájci csúcs előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, készek tárgyalásokat kezdeni, de ehhez Ukrajnának le kell mondania az ország nagyrészt megszállt négy megyéjéről, amelyet Moszkva 2022-ben már sajátjának nyilvánított. Kijev ezt elutasította. A novemberi csúccsal kapcsolatban, amelyet Ukrajna szeptemberig egy katari, egy törökországi és egy kanadai találkozón akar előkészíteni, a Kreml máris közölte, hogy nem vesz részt az eseményen.

Zelenszkij most megismételte, hogy egy igazságos békének magában kell foglalnia Ukrajna területi integritásának helyreállítását, ám hozzátette, diplomáciai úton is megoldhatják ezeket a kérdéseket, ha Oroszország kész erre. A kérdésre, hogy fontolgatja-e területek átengedését, azt mondta, hogy ez ellentétes Ukrajna alkotmányával, erről csak az ukrán nép dönthet. Az elnök elismerte, hogy Kína kulcsfontosságú szerepet játszhat, de úgy fogalmazott, nem közvetítést vár Pekingtől, hanem azt, hogy gyakoroljon nyomást a Kremlre. – Ha Kína akarja, rá tudja kényszeríteni Oroszországot, hogy hagyja abba ezt a háborút – mondta.

 Emellett továbbra sem járultak hozzá az átadott nagy hatótávolságú fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetéséhez, így Ukrajna nem tudja elhárítani az ország infrastruktúráját szisztematikusan romboló orosz légicsapásokat. Az orosz támadó erők, óriási veszteségeik ellenére, létszámban is többszörös túlerőben vannak az ukrán védőkkel szemben, akik többségükben két és fél éve nem voltak szabadságon. Bár a verhovna rada áprilisban új mozgósítási törvényt fogadott el, a több tízezer újonnan behívott katona kiképzése és felfegyverzése még hónapokig eltarthat. Az orosz hadsereg így lassan, de gőzhengerként nyomul előre a kiterjedt keleti frontvonalon. Zelenszkij a francia médiának adott interjúban azt is elismerte, hogy az Egyesült Államokban zajló elnökválasztási kampány további kockázatokat jelent Ukrajna további amerikai támogatását illetően. Mindezekkel a kényszerítő körülményekkel Kijev szövetségesei is tisztában vannak, és ennek az utóbbi napokban hangot is adtak. Alexander Stubb finn elnök például előfeltételek nélküli béketárgyalásokat sürgetett Kijev és Moszkva között a Le Monde-nak adott interjújában.

Stubb néhány nappal azután beszélt erről, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Kantonban háromórás megbeszélést folytatott kínai kollégájával, Vang Jivel, tudomására hozva, hogy Ukrajna nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal. Moszkva 2022. februári inváziójának kezdete óta Kijev első ízben fordult közvetítésért Pekinghez, abban a bevallott reményben, hogy az a globális dél hatalmait is képes felsorakoztatni a háború igazságos lezárásának ügye mellett. Kína kezdettől semlegesként pozicionálta magát az orosz-ukrán háborúban, ugyanakkor elmélyítette gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, és egyik fő szállítójává vált a hadi célokra is felhasználható áruk terén. Kuleba a találkozóról elmondta: Vang biztosította róla, hogy Kína továbbra is "rendíthetetlenül" elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A kínai külügy közleményéből ugyanakkor kiderült, hogy Ukrajna támogatásról biztosította Kína álláspontját Tajvan kérdésében, azaz tartani fogja magát az "egy Kína elvéhez".

Az alku a jelek szerint meghozta a várt eredményt. Két nappal a találkozó után Peking bejelentette: Li Huj különmegbízott Brazíliába, Dél-Afrikába és Indonéziába látogat, abban a reményben, hogy „megteremti a béketárgyalások újrakezdésének” feltételeit. Kedden pedig Ukrajna közölte, kijevi látogatásra hívta meg Vang Jit, s a párbeszéd a két ország vezetőinek találkozójához vezethet.

Mindenkinek jobb lehet még idén megállapodni

Az elmúlt hetek több fejleménye is arra utal, hogy az ukrajnai béketárgyalások lendületet kaphatnak, véli Timothy Ash, a londoni Chatham House elemzője. Elsőként említi, hogy Ukrajna a minap jelentős engedményeket tett a kötvényesekkel folytatott tárgyalásokon, ami azt jelzi, hogy szeptemberre kilátásba helyezhető az államadósság átütemezése. "E sürgősségnek pedig csak akkor van értelme, ha Kijevben arra számítanak, hogy a háború hamarosan véget érhet, és az ország hozzáférhet a pénzpiacokhoz az újjáépítés finanszírozására" - írta az elemző kedden a Kyiv Independentben.

Másodikként Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kijevben, Moszkvában, Pekingben és Mar-a-Lagóban tett, vitatott látogatásait hozza fel, amelyek felkavarták a spekulációkat. „Tűz nélkül nincs füst, az biztos” – tette hozzá. Néhány más fejlemény mellett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kínai látogatását emeli ki, amelynek közleménye szerint, mit írja, Ukrajna bekapcsolódik az Egy övezet, egy út kezdeményezésbe és elfogadja az "egy Kína" elvét.

Ash okfejtése szerint az ukrajnai körüli fejlemények fő mozgatórugója az a növekvő félelem, hogy ha Donald Trump győz a novemberi elnökválasztáson, akkor csökkenni fog az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás, így Kijev számára kulcsfontosságú, hogy még viszonylag erős pozícióból addig is tárgyaljon. A Nyugat eközben felgyorsítja a 61 milliárd dolláros amerikai csomag és a befagyasztott orosz vagyon kamataiból származó 50 milliárd dolláros alap kifizetéseit Ukrajnának.

„Egyesek Nyugaton talán még az amerikai választások előtt szeretnék megkötni a békemegállapodást, hogy elvegyék Trumptól ezt a diadalt, s helyette Biden elnök kormányának vagy a demokrata elnökjelölt Harrisnek adják. Kína is előnyben részesítheti ezt, hogy elkerülje Trump elnökségét. Ennek egyik tényezője: Kínának nem tetszik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Észak-Koreával” – írja Ash.

A pekingi vezetés számára az utolsó csepp a pohárban az lehetett, hogy Trump J. D. Vance szenátort választotta alelnökjelöltjének, akinek nyilatkozatai alapján komoly kereskedelmi háborúkra számíthatnak egy második Trump-adminisztráció alatt. Biden alatt az USA enyhített a Kínával szembeni vámokon, vélhetően hálából azért, hogy Kína csak korlátozottan támogatja Oroszországot. Ash fejtegetése szerint Peking úgy érzi, hogy egy Harris-elnökséggel is elboldogul, míg a republikánus Kína-sólymok miatt elkerülhetetlen konfliktustól tart.

Putyin állítólag kész lenne alkut kötni - folytatja Ash -, mivel a nyugati szankciók egyre terhesebbé válnak, bár nem bénították meg az orosz gazdaságot.

 „A nyugati szankciók fájdalmat okoznak, de nem döntik össze az orosz gazdaságot, a kínai támogatás elvesztése viszont katasztrofális lenne Moszkva számára” – állítja a londoni Chatham House elemzője.