Ukrajna területi integritása képezi az alapját bármilyen Oroszországgal kötendő jövőbeli békeszerződésnek – áll abban a zárónyilatkozatban, amely vasárnap lezárta a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezésére a svájci Obbürgenben összehívott békekonferenciát. A zárónyilatkozatot a résztvevő 93 ország közül 81 – köztük Magyarország – és az Európai Unió szignálta, India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság viszont nem. (Ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. Magyarország nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelent meg.) Nem csatlakozott az aláírókhoz a megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen. A zárónyilatkozatban Ukrajna területi integritsáának a megőrzésén túl a jelenleg orosz irányítás alatt álló Zaporizzsja Atomerőmű biztonsága, a Fekete-tengeren zajló zavartalan gabonaexport és a hadviselő felek által ejtett foglyok cseéje is szerepel emelt szót.
Bár Viola Amherd svájci elnök optimista hangot ütött meg, mondván, a résztvevők nagy többsége egyetértett a zárónyilatkozatban foglaltakkal, a csúcstalálkozó inkább két okból is kudarcnak számít. Az egyik az, hogy a folytatás, vagyis következő hasonló békekonferencia egyelőre nem lesz, a másik az, hogy nem sikerült megállapodni annak az Oroszországnak a bevonásáról, amelynek vezetőjét, Vlagyimir Putyint meg sem hívták Svájcba, emiatt pedig Kína is távol maradt. Ráadásul Vlagyimir Putyin – akinek a parancsára 2022. február 24-én az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát – olyan követelésekkel állt elő a háború lezárásához, amelyekkel a zárónyilatkozat homlokegyenest ellentétben áll.
Vlagyimir Putyin bejelentette, milyen feltételekkel vetne véget a háborúnak Ukrajna ellenA konferencián az Egyesült Államokat Kamala Harris alelnök, az Európai Uniót Ursula von der Leyen bizottsági elnök képviselte, aki elmondta: a konferencia joggal kapta az Út a békéhez címet, hiszen egy ilyen célt nem lehet elérni egyetlen lépéssel. – Nem nevezhető béketárgyalásnak, hiszen Vlagyimir Putyin nem gondolja komolyan a háború befejezését – foszlatta szét a svájcia békekonferenciával kapcsolatos reményeket az Európai Bitzottság első embere.
Voloödimir Zelenszkij ukrán elnök a találkozó megszervezésével láthatóan további országokat akart megnyerni az ukrán szabadságharc ügyének. Különösen a déli országokra fordított nagy figyelmet, akár a BRICS gazdasági szövetségen belül vagy kívül, de szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal. Nincs könnyű dolga, hogy fenntartsa a globális figyelmet az immár 28 hónapja tartó háborúra, hiszen a Gázai övezet elleni izraeli offenzíva mellett a Tajvani-szorosnál zajló kínai erődemonstráció is egyre nagyobb feszültséget kelt a nemzetközi közösségen belül.
Ami Kínát illeti, a távol-keleti nagyhatalom béketeremtő szándéka a távolléttől függetlenül is minimum megkérdőjelezhető, hiszen a kezdetektől mikrochipekkel, fegyvervezérlő elektronikával és kettős felhasználású eszközökkel segíti Oroszország háborúját. Februárban egyébként a pekingi vezetés is előállt a maga 12 pontos béketervével, amely továbbra sem ismeri el Oroszországot agresszor szerepét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton utazás előtt Facebook-bejegyzésében ismertette a Kínáéra határozottan emlékeztető magyar álláspontot: „Egy békekonferencia csak akkor érheti el a célját, ha mindkét háborúzó fél ott ül az asztalnál.” Ez most hétvégén nem sikerül(t).” A politikus tett egy figyelemre méltó megjegyzést is: „Ami a szomszédunkban zajlik, az Oroszország és Ukrajna háborúja, nem Európa és Oroszország háborúja, nem a nyugati világ és Oroszország háborúja, egészen egyszerűen azért, mert Oroszország Ukrajnát támadta meg és nem Európát vagy a nyugati világot.”
A G7-országok vezetői közül egyedül Justin Trudeau kanadai miniszterelnök volt jelen a svájci békekonferencia mindkét napján. Ő vasárnap úgy nyilatkozott, néhány hónapon belül külügyminiszteri csúcstalálkozót akar rendezni arról, hogyan lehet csökkenteni a háború emberéletben mért veszteségeit.
