Bár a jövő évi bértárgyalások még csak most kezdődtek el, az már látszik, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal elképzelése igen távol esik egymástól. A szakszervezetek a múlt héten konkrét terveket és elképzeléseket fogalmaztak meg, amikor kijelentették, hogy álláspontjuk szerint 2025. január elsejétől a minimálbér összegét bruttó 300 ezer forintra, míg a garantált bérminimumot bruttó 360 ezer forintra kell növelni. Előbbi jelenleg 266,8 ezer, míg utóbbi 326 ezer forint. Mindez 12, illetve 10 százalékos növelést jelentene.
„Óvatosság és visszafogottság, ehhez kell tartanunk magunkat a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban” – fogalmazott a munkavállalói oldal által közzétett számok kapcsán a Népszavának Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese. A hazai és sajnos a globális gazdasági kilátások sem jók, amelyek lehetővé tennének egy ilyen mértékű emelést.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar gazdaság növekedése valóban leállt az idei második negyedévben. A bruttó hazai termék, a GDP értéke ugyanisc0,2 százalékkal csökkent az előző negyedév eredményéhez mérten. Az elmúlt év ugyanezen időszakával szemben ugyan 1,5 százalékkal magasabb volt a mutató, ám ez is döntően a nagyon alacsony tavalyi bázisnak tudható be. Az elemzők szerint az adat kiábrándító, ők ugyanis éves alapon legalább 2,4-2,5 százalékos fejlődést vártak. - Ehhez jön még hozzá az, hogy az Európai Unió és azon belül is a legnagyobb gazdaság a német fejlődése sem tűnik igazán ígéretesnek – jegyezte meg az elnökhelyettes.
Felvetésünkre, hogy akkor a munkaadói oldal mégis hol látja az emelés határát, kitérő választ adott.
Mind mondta: „az egyeztetések jelenlegi szakaszában pontos adatokat nem tudunk mondani, egyszerűen nincs még oldalálláspont, nincs növelésterv”. Ahhoz, hogy ilyet ki tudjanak alakítani további pontos számokra van szükségük. Látni szeretnék az év hátralévő szakaszára vonatkozóan, hogy az infláció és a GDP hogyan alakul. Gazsi Attila kifejtette ugyanakkor, hogy a mostani ismereteik alapján az emlegetett bruttó 300 ezer forintos szint nagyon nehezen elképzelhető.
- Ennek további okai, hogy a minimálbér jellemzően a kis- és középvállalkozókat (kkv) érinti. Ebben a körben viszont komoly terhet jelentene a kigazdálkodása, ráadásul egy ilyen mértékű emelés további egyéb adóteher növekedést is magával hoz, amelyet szintén ki kell fizetniük. Ez pedig csak nagyon keveseknek menne. Különösen azok kerülhetnek nehéz helyzetbe, akik hátrányosabb vállalkozási területen élnek. Világosan fogalmazva, a kkv-k számára egy ilyen mértékű költségnövekedés a gazdaság jelenlegi állapotában megugorhatatlan - jelentette ki Gazsi Attila. Hozzátette: "már csak azért is, mert ez összességében bérfeszültséget okozhat, vagyis ha a minimálbérhez hozzányúlnak, akkor döntően egyéb, magasabb jövedelemmel rendelkezők fizetését is rendezni kell".
- Meghallgatjuk és az elmúlt években rendre meghallgattuk már az ilyen és ehhez hasonló érveket, ám meg kell érteni végre: nincs választás. A szakszervezetek által megfogalmazott emelés elodázhatatlan és szükséges
– jelentette ki lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Mindenki azt hiszi, hogy az elmúlt években hatalmas bérnövekedések történtek és mindenki él, mint hal a vízben, ám ez tévedés. A jövedelmek emelkedései a pénzromlás ütemét is alig tartották, a reálbér növekedés pedig sokak számára csupán álom - mondta.
A szakszervezeti vezető szerint a dolgozók döntő részének egyszerűen nincs tartaléka. Nincs miből vásárolniuk, ezt a kereskedelem adatai is tisztán visszaadják. Az embereknek nincs pénzük, így költeni sem tudnak olyan mértékben, mint szeretnének. Mindezek miatt a hazai gazdaságpolitika, a magyar gazdaság is szégyenkezhet, mert az a réteg, amely életben tartja az országot, s a növekedést építi, szép lassan tönkremegy. Ezt figyelembe kell venni, ha nem megy máshogy, akkor a támogatási rendszer fókuszát kell eltolni a nagyvállalatokról a kkv-k irányába. Azt minden gazdaságszervezőnek, döntéshozónak és vállalkozónak meg kell értenie, ha a melósok alól kicsúszik a talaj, akkor az nem csak a dolgozók, hanem a tágabb környezetnek, a cégeknek és végső soron a gazdaságnak sem jó – foglalta össze a szakszervezeti vezető.
Azzal senki se kezdjen takarózni, hogy ezt a mértékű emelést a GDP és az inflációs adatok nem teszik lehetővé. Évek óta hangsúlyozzuk, hogy baj van, és mindig a dolgozókon verik el a port. Ha ezt így megy tovább, akkor ennek az eredménye az lesz, hogy Magyarország szürke, illetve a fekete zóna felé csúszik.
A dolgozók ugyanis nagy számban mennek el fusizni. Ezt senki sem akarhatja.
Ne menjünk el abba az irányba, mint évekkel ezelőtt, hogy egy lényeg van: a gazdaság érezze jól magát, mert az hosszútávon sosem szül jót. Egyensúlyt kell találni, s ennek az egyensúlynak a része a jelzett minimálbér emelés” – hangsúlyozta László Zoltán.
