A második negyedévben 1,5 százalékkal volt magasabb a magyar gazdaság teljesítménye – a bruttó hazai termék, a GDP – értéke, mint egy évvel korábban – közölte a friss adatokat a KSH. Az adat önmagában kiábrándító, hisz az elemzők 2,5 százalékos növekedést vártak éves alapon. Az első negyedévhez mérten viszont nemhogy nőtt volna a GDP értéke, hanem 0,2 százalékos csökkenésről számolt be a KSH. A statisztikai hivatalnak ez még csak a gyors becslése – nem állnak rendelkezésre részletese adatok –, így csak annyit közölt, hogy a gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye járult hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése.
Az elmúlt hónapokban biztató jelek érkeztek a gazdaságból, ám azt látni lehetett, hogy sem a beruházások, sem a lakossági fogyasztás nem nő érdemben – az áfabevételek továbbra is stagnálnak. Ugyancsak zsugorodott a kivivitel – így a külpiaci kereslet sem tudott erőt adni magyar gazdaságnak. A kormány és az elemzők arra számítottak, hogy 2024-ben a gazdasági növekedést az emelkedő reálbéreken keresztül a lakosság, a háztartások fogyasztása húzza majd – ez eddig elmaradt. Ugyan a májusi adatok szerint májusban a reálkeresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak, a lakosság ezt mégsem tudja és/vagy nem hajlandó tömegesen fogyasztásra fordítani: májusban a boltok forgalma ugyan már 3,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ám ezt megelőzően a mélyponton 13 százalékot meghaladó volt a forgalomcsökkenés – vagyis a várt lakossági keresletrobbanás eddig elmaradt.
A mostani előzetes adatok az elemzőket és a kormányt arra sarkalhatják, hogy az idei GDP-várakozásaikat lejjebb csavarják. De egyre nagyobb kérdés az is, hogy mi lesz 2025-ben a magyar gazdaságban, bár a gyenge idei növekedés a 2025-ös számokat fölfele húzhatja, ha végre beindul a növekedés.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értékelése szerint a gyenge második negyedéves adat „külső tényezőkre vezethető vissza. A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek.” (Tegyük hozzá, az NGM érvelése nem teljesen fedi a valóságot, hisz idén a magyar ipartól az elemzők csökkenést vártak, arra számítva, hogy a külpiacok idén még gyengélkedni fognak – A szerk).
Ennek ellenére a közlemény alapján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot: a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a miniszter szerint kiskereskedelmi forgalom 5 hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont. A miniszter kifejtette, hogy mindez két fő okra vezethető vissza: a szomszédunkban folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira.
Nagy Márton abban bízik, hogy kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után – idén ősszel már nem háborús, hanem „békeköltségvetést” tud majd az Országgyűlés elé terjeszteni.
Egy olyan költségvetési tervet, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP-növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik – tette hozzá a miniszter. Vagyis a kormány arra készül, hogy a 2026-as választások előtt költségvetési eszközökkel mesterséges módon felpörgesse a gazdasági növekedést – úgy mint tette 2021-22-ben, aminek az ára hatalmas költségvetési hiány és a 20 százalék felett tetőző infláció volt.
Negatív meglepetés
Jelentős negatív meglepetésként értékelte az adatokat Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési igazgatója, aki negyedéves alapon 0,5 százalékos növekedés várt, s ezzel szemben lett az előzetes adat 0,2 százalékos visszaesés. A szakértő szerint a várakozástól elmaradó második negyedéves adat után az idei évben egyre valószínűtlenebbnek tűnik a 2,5 százalékot meghaladó éves növekedés elérése, a GDP bővülés várhatóan valahol 2 százalék környékén alakulhat. A 2025-ös évet azonban továbbra is ennél lényegesen magasabb, 4 százalék körüli növekedés jellemezheti – tette hozzá Árokszállási Zoltán. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az első negyedéves emelkedés (+ 0,7 százalék) után váratlan volt a második negyed visszaesése. A masszív negatív meglepetést hozó második negyedéves adatok ellenére, az év egészére tekintve eddig pesszimistának számító 2 százalékos növekedési előrejelzésük összhangban lehet a folyamatok általános alakulásával – összegezte a Erste elemzője.
Ennél egy fokkal pesszimistább Virovácz Péter, az ING szakértője, aki a második negyedévi adatok láttán 1,5 százalékra vette vissza a bank idei növekedési várakozásait a korábbi 2,2 százalékról. Ez ráadásul csak technikai változás, vagyis az előttünk álló negyedévekre vonatkozó gazdasági előrejelzésen nem változtattak. Ebből az is egyértelműen látszik, hogy a legutóbbi kormányzati kommunikációban jelzett, idei évre várt 2,2-2,3 százalékos gazdasági növekedéshez nagyon erőteljes fellendülésnek kellene bekövetkeznie az év második felében. Számokra lefordítva, mind a harmadik, mind a negyedik negyedévben – negyedéves bázison – 1,6-1,8 százalékos növekedést kellene produkálnia a magyar gazdaságnak. Ehhez aligha vannak meg alapok, erre utal a külpiacok gyengélkedése, de a hazai gazdasági szereplők kivárása is– vélekedett Virovácz.
