MNB;kamatcsökkentés;infláció;Eurostat;

- Újra dobogós helyen a magyar gazdaság, nálunk van az egész EU harmadik legmagasabb inflációja

Ugyanakkor a mostani négy százalék alatti inflációs pálya még mindig kedvezőbb annál, mint amit fél évvel ezelőtt remélni lehetett. 

Az Európai Unióban júniusban átlagosan 2,6 százalékkal emelkedtek az árak, ezzel szemben idehaza az uniós módszertan szerint számított harmonizált árindex 3,6 százalék volt, ami az egész EU harmadik legmagasabb inflációja. Az árak ennél gyorsabban csak Romániában (5,3 százalék) és Belgiumban emelkedtek, ahol az éves infláció 5,4 százalék volt. A régiós országokban – az egykori versenytársaknál – mérsékeltebben emelkedtek az árak, a lengyel infláció 2,9 százalékkal, a szlovák árak pedig 2,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legkisebb drágulást Finnországban (0,5) és Olaszországban (0,9 százalék) mérték. Az euróövezet átlagos inflációja júniusban 2,5 százalékra csökkent az előző havi 2,6 százalékról, illetve a tavaly júniusi 5,5 százalékról – közölte az az Eurostat. 

A teljes Európai Unió (EU) inflációja 2,6 százalék volt, ez is 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző havi adatnál, míg egy évvel korábban 6,4 százalékos drágulást mértek.

A magyar inflációs adat a közléskor jó értelemben meglepte az elemzőket, hisz a várt emelkedés elmaradt, de a KSH módszertanával mért 3,7 százalékos (illetve az EU-módszertan szerint számított 3,6 százalékos) infláció ma már megint magasnak számít uniós összehasonlításban. A gondot a magyar hétköznapokban az okozza, hogy az elmúlt években a magyar élelmiszerárak felzárkóztak, sőt némileg meg is haladták az uniós átlagot, ám ennek ellenére az árak nemhogy csökkennének, hanem éppen hogy emelkednek, ami csökkenti a fizetések vásárlóértékét.

Ugyanakkor a mostani négy százalék alatti inflációs pálya még mindig kedvezőbb annál, mint amit fél évvel ezelőtt remélni lehetett. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a héten a Magyar Közgazdasági Társaság egy rendezvényén úgy fogalmazott, hogy a magyar infláció - a jegybank várakozásai szerint – a négy százalékos jegybanki toleranciasáv felső széle alatt maradhat, miközben az elemzők egy része az év végére 5 százalékos pénzromlást vár. Virág szerint ehhez a jelenleginél sokkal erőteljesebb áremelésekre lenne szükség, aminek most kicsi az esélye, de figyelmeztető jel a maginfláció emelkedése. A jegybank célja, hogy az infláció tartósan és fenntartható módon 3 százalék alá csökkenjen – tette hozzá az alelnök.

Az MNB a jövő kedden kamatdöntő ülést tart. A jegybank júniusban 7 százalékra csökkentette alapkamatát, ezzel véget vetett a bő egy éve tartó kamatcsökkentési időszaknak.

Az elemzők szerint idén még 2-3 lépésben egyaránt 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés jöhet, ami az MNB alelnöke szerint is reális forgatókönyv.

Nagy kérdés, hogy jövő kedden mit lép az MNB: Virág Barnabás szerint a kamatcsökkentés, tartás nyitott kérdés, ugyanakkor az MNB nem reagál túl egy kedvező beérkező adatot – ezzel a vártnál kedvezőbb júniusi inflációs adatra utalt. Ezzel együtt nagyobb a valószínűsége, hogy a jegybank most kivár a kamatcsökkentéssel és ha júliusban is kedvező hírek érkeznek a boltokból, valamint a nemzetközi kamatkörnyezet is támogató lesz, csak akkor lép ismét az MNB. 

A magas árak és drága hitelek miatt alaposan megcsappant a vásárlási kedv.