Miközben a világ közvéleményét megosztotta a párizsi olimpia nyitóünnepsége, felmérések szerint a franciák teljes sikerként könyvelték el a pénteki előadást. A Harris Interactive közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek több mint 85 százaléka nevezte „sikeresnek” a nyitóünnepséget. Mintegy 80 százalék pedig derűlátását fejezte ki a rendezvény sikerét illetően.
A július 27-én 1488 fős mintán végzett online felmérés szerint a franciák 44 százaléka „nagyon” sikeresnek, 42 százaléka pedig „meglehetősen sikeresnek” találta a Szajnán előadott produkciót. Mindössze öt százalék ítélte meg a műsort „egyáltalán nem sikeresnek”. 83 százalék jó ötletnek nevezte, hogy az ünnepségre a Szajnán került sor.
A szervezők szempontjából komoly sikerként értékelhető az is, hogy a közszolgálati France2 csatornán közvetített több órás ceremóniát átlagosan több mint 23 millió francia követte nyomon, ami 83,1 százalékos piaci részesedést jelent, sőt, 21.56-kor a tévénézők 90,2 százaléka kapcsolt a köztelevízió csatornájára.
Ez a második legnagyobb közönségarány a francia televíziózás történetében a 2022-es Franciaország-Argentína labdarúgó világbajnoki döntő után.
Az eredmény annak fényében is figyelemreméltó, hogy az IFOP ügynökség július közepén végzett felmérése szerint a franciák 36 százaléka mondta azt: közömbös az olimpia iránt.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 15 országban végzett felméréséből pedig az derül ki, nem csak a franciák voltak elégedettek a nyitóünnepséggel. A válaszadók 76 százaléka azt állította, ez volt a „legemlékezetesebb megnyitó”, amit valaha láttak.
A francia felmérés azt jelzi, Emmanuel Macron francia elnök akár politikai tőkét is kovácsolhat a megnyitóból és az olimpiából, amire az előrehozott parlamenti választást követő kormányválság miatt komoly szüksége is lenne.
Az elnök, aki a rendezvény idejére belpolitikai békét ajánlott a pártoknak, minden jel szerint egységesíteni tudta a társadalmat. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Thomas Jollyt kérték fel a megnyitó megrendezésére, hiszen hazájában is provokatív művészként tartják számon. A cél egyértelműen az lehetett, hogy Franciaországot a liberális világ vezetőjének állítsák be, az Elysée-palota tehát eleve tisztában volt azzal, hogy bírálatok sora éri majd a nyitóünnepséget.
Emmanuel Macront így aligha zavarja, hogy soha annyi kritikus hangot nem lehetett hallani az olimpiai játék történetében, mint a mostani megnyitó után. Különösen a szélsőjobboldali politikai élet képviselői bírálták a megnyitót, még élesebben, mint az egyházi élet személyiségei. A legvitatottabb jelenetnél sokan úgy értelmezték, hogy Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című festményét idézték meg, transzneműekkel, transzvesztitákkal, egy transznemű modellel és egy görög boristennek maszkírozott énekessel. Maga a rendező utóbb azt mondta, nem a híres festmény inspirálta.
A művészeti vezető szerint nem Az utolsó vacsora jelent meg az olimpiai nyitóünnepségenAz orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova elítélte az „Utolsó vacsora LMBTQ-paródiáját”. Hasonlóképpen nyilatkozott Éric Zemmour, a szélsőjobboldali francia Visszahódítás nevű párt vezetője. Marine Le Pen, szélsőjobboldali a Nemzeti Tömörülés (RN) unokahúga, Marion Maréchal Le Pen EP-képviselő, Zemmour párttársa, kivételesen angolul tett közzé bejegyzést az X portálján azt írva, az Utolsó vacsora drag queen paródiája sértést jelent a világ összes kereszténye számára. A szélsőbalnak sem tetszett a nyitóünnepség. Az Elégedetlen Franciaország (LFI) párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon azt a francia forradalomról szóló jelenetet illette bírálatokkal, amelyben a lefejezett Marie-Antoinette királynőt paródiájaként értékeltek.
A szélsőjobboldali olasz Liga elnöke, Matteo Salvini kormányfőhelyettes az X platformon arról írt, hogy az olimpia kezdése „igazán szörnyű és silány volt” és keresztények „milliárdjait” sértették meg világszerte. A Giorgia Meloni miniszterelnök jobboldali konzervatív Olasz Testvérek (FdI) pártjához tartozó Daniela Santanchè idegenforgalmi miniszter azt mondta, „miközben az országot az iszlám terrorizmus fenyegeti, Macron Franciaországa a kereszténységet gúnyolja”. A német szélsőjobboldali AfD parlamenti frakciójának egyházpolitikai szóvivője, Nicole Höchst azt írta a Facebookon: az egész megnyitó vezérmotívuma „frontális támadás volt a keresztény vallás ellen”.
Ugyan egyházi személyiségek is bírálták a pénteki rendezvényt, de visszafogottabban, mint a szélsőséges politikusok. Vincenzo Paglia érsek, az Életvédő Pápai Akadémia elnöke „a kereszténység egyik legszentebb pillanatának blaszfémikus megcsúfolásának” nevezte a legtöbbet bírált részt. A Francia Püspöki Konferencia „sajnálkozásának” adott hangot. Stefan Oster passaui püspök, a Német Katolikus Püspöki Konferencia sportügyekkel megbízott főpapja bár a produkció mélypontjának nevezte a szóban forgó részt, amelyet teljesen feleslegesnek ítélt meg, összességében „lenyűgözőnek” nevezte a nyitóelőadást. A Németországi Evangélikus Egyház Tanácsának sportmegbízottja, Thorsten Latzel pedig azt mondta, természetesen az LMBTQ közösség tagjai is „Jézus Krisztus egyházához tartoznak”, ezért nem tarja istenkáromlásnak az ábrázolást, hanem „a vallási emancipáció kifejeződésének, különösen a queer emberek elleni bűnös diszkriminációval szemben, különösen vallási okokból". S emlékeztetett a művészi szabadság fontosságára.
Elfogadástól a gyalázkodásig
„Nem érezzük feladatunknak művészeti alkotások minőségének kommentálását. Az, hogy LMBTQ-témák és előadók is megjelennek egy ilyen eseményen, természetes, hiszen a sportolók és a nézők között is akadnak szép számmal, akik ehhez a közösséghez tartoznak” – így reagált a Háttér Társaság lapunk kérdésére, kontraproduktívnak, vagy az elfogadás szempontjából inkább hasznosnak tartják-e az LMBTQ-közösség tagjai az olimpiai megnyitón bemutatott produkciót.
Hasonlóan érveltek a Budapest Pride szervezői is:
„Úgy nem lehet az elfogadás irányába menni, ha az LMBTQ-emberek nem jelennek meg tömegrendezvényeken. A megnyitó egyformán szólt a sportolóknak és a szurkolóknak: közöttük szintén vannak LMBTQ-emberek, akik mindig is az élet, a kultúra és a történelem részei voltak, akárcsak az olimpia.”
A hazai jobboldal nem fukarkodott bírálatokkal. Bár Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében negatív példaként utalt az olimpia megnyitójának vitatott jelenetére, egy erre vonatkozó kérdésre visszafogottan válaszolt. Ne sértsük meg a franciákat, akkor se, ha mi sértve éreztük magunkat – mondta. A franciák szerinte hosszú távon is számos ponton lesznek a szövetségeseink, sokkal több ponton van átfedés, mint azt gondolnánk. Egyébként – jelentette ki Orbán – minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy megmutassa saját magát.
Bábel Balázs kalocsai érsek viszont keményen bírálta a megnyitón látottakat. Az Index hívta fel a figyelmet arra, hogy a katolikus méltóság Izsákon tartott ünnepi miséjében azt állította, az eucharisztia szörnyű meggyalázása volt, ami történt, és hiába mentegetőznek a szervezők azzal, hogy egy pogány lakomát akartak megjeleníteni.
Szerinte nemcsak gonoszság, hanem „nagy gyávaság” is volt az előadás.
A muszlimokkal nem mernék megtenni, hogy a szent dolgaikat kigúnyolják – idézte fel az érsek a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett véres terrortámadást.
Bencsik András kormánypárti újságíró a Hír TV Sajtóklub című műsorában fakadt ki. Szerinte a francia forradalom egyik logikus folyománya lett a kommunizmus, most pedig megmutatta magát a Nyugat, amely számára a „nyomorékok, transzvesztiták, pedofilok és minden, ami szörnyűség”, így együtt számít szépnek. Orbán Viktor nyomdokain haladva közölte, hogy ezt nem akarjuk. Bencsik reményét fejezte ki, hogy Franciaország föláll, és azt mondja: „én nem ez vagyok”.
„Nyomorékok, transzvesztiták, pedofilok és minden, ami szörnyűség” – Bencsik András lázadásra szólította fel a franciákat az olimpiai megnyitó után