;

biztonság;mesterséges intelligencia;sportolók;francia politika;párizsi olimpia 2024;

Az Eiffel-toronyra
is felkerült
az olimpia szimbóluma,
az öt
karika. Az épület
kiemelt szerepet
kap a játékok során,
a hivatalos
megnyitót is itt
rendezték meg

- Olimpia a félelem árnyékában

A párizsi nyári olimpia hivatalos megnyitóját július 26-án, pénteken rendezték, de a rögbi és a labdarúgótorna már 24-én elkezdődött, egy nappal később pedig bekapcsolódtak az íjászok és a kézilabdázók is. Az olimpián négy új sportág szerepel a hivatalos programban: a breaktánc, a gördeszka, a sportmászás és a szörf.

A megnyitó ünnepséget ezúttal nem az atlétikai versenyeknek otthont adó központi stadionban, hanem a Szajna 6 kilométeres es szakaszán, a vízen és a parton rendezték. Az eseményt 600 ezren követhették nyomon a helyszínen, a résztvevők hajókon vonultak fel, az olimpiát pedig hivatalosan az Eiffel-toronynál nyitották meg. Az egyedi forgatókönyv biztonságos lebonyolításában 35 ezer rendőr vett részt, a Szajnán 40 hajó figyelt a résztvevők biztonságára, ezen kívül 400 speciális kamera felügyelte folyamatosan a nézőket. Első alkalommal vetik be a mesterséges intelligenciát (AI) is, ami nagy vitákat generált.

MEGVÉD VAGY JOGOKAT SÉRT? A szervezőbizottság szerint az AI segíti a hatóságok munkáját. Azzal érvelnek, hogy algoritmusok segítségével sokkal hamarabb észleli a veszélyhelyzetet, mint a biztonsági kamerák felvételeit figyelő szakemberek. Az AI azonnal jelzést küld a rendőrségnek, ha elhagyott csomagot észlel valahol, vagy gyanús nagyobb csoportosulást lát, esetleg úgy érzékeli, hogy a tömegben tartózkodó emberek között nő a feszültség. A francia parlament 2023 májusában fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi a mesterséges intelligencia bevonását a hatóságok munkájába. A jogszabály szerint az AI 2025-ig alkalmazható e célra, a folytatásról a tapasztalatok összegzése után kell döntést hozni.

Lena Rohrbach, az Amnesty International digitális szakértője szerint komoly jogi aggályokat vet fel az AI használata, ráadásul eddig elég nagy hibaszázalékkal működött a rendszer. „A mesterséges intelligenciával az emberek folyamatos megfigyelés alatt állnak majd, ami durva beavatkozás a magánéletükbe, azt pedig nem tudom elképzelni, hogy egy több százmillió euróba kerülő beruházást két év múlva leállítanak, ez nem érdeke a francia államnak” – érvelt a szakember. „Ráadásul úgy használják majd az AI-t az olimpián, hogy a tesztelés során több hibára derült fény, amikre eddig nem találtak megoldást. Tudunk olyan esetről, hogy az AI riasztotta a hatóságokat, amikor egy fiatal pár másfél órát ült a padon. Jelzett az AI alvó hajléktalannál és akkor is, amikor egy üzlet kinyitására vártak az emberek az utcán, a mesterséges intelligencia pedig azt hitte, tüntetés lesz. A biztonság növelése jó ötlet, de az AI-ról eddig megismert információk alapján elhamarkodottnak tartjuk a használatát az olimpián.”

HOL A BÉKESSÉG? Az ókorban az olimpia idején szüneteltek a háborúk, ezért az esemény a versenyek mellett a béke ünnepe is volt. Napjainkban erről, sajnos szó sincs, hiszen sem az orosz-ukrán háború, sem a közel-keleti harcok nem szünetelnek a játékok idején. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) háromtagú testületet hozott részre, amely egyenként ellenőrizte azokat az orosz és fehérorosz sportolókat, akiket hazájuk be akart nevezni a játékokra. Végül 15 orosz és 16 fehérorosz versenyző vehet részt az olimpián, ám ők sem a saját országuk színeiben, hanem semleges zászló alatt. Csak azok a sportolók kaptak rajtengedélyt, akik elfogadták, hogy győzelmük esetén nem csendül fel hazájuk himnusza, nem tagjai fegyveres testületnek és semmilyen formában nem népszerűsítették az orosz háborús propagandát. A létszám lehetett volna nagyobb is, ám az orosz cselgáncsozókat és birkózókat hazájuk sportági szövetsége nem engedte e feltételekkel elindulni a játékokon. A legtöbb orosz és fehérorosz sportoló a tenisztornán lesz jelen, ezek a játékosok hosszú ideje külföldön élnek és évente csupán pár hetet töltenek a hazájukban.

INSTABIL BELPOLITIKAI HELYZET A NOB számára a helyszínek kiválasztásánál kiemelten fontos, hogy a rendező országban stabil legyen a belpolitikai helyzet, ne kelljen attól tartani, hogy tüntetések, tiltakozó megmozdulások okoznak zavarokat. Amikor Párizs megkapta a rendezési jogot, akkor a fenti szempontokat figyelembe véve a helyszín jó döntésnek tűnt. Ám a jelenlegi francia belpolitikai állapotokról sok minden elmondható, csak éppen a nyugalom és a stabilitás nem.

Emmanuel Macron elnök az európai parlamenti választást követően pártja, az Újjászületés gyenge eredménye miatt feloszlatta a nemzetgyűlést. A választás első fordulójában, ahogy az EP-választáson is, a szélsőjobb szerezte meg a legtöbb voksot. A második fordulóban aztán összefogott a baloldal és Macron tömbje, így Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) csak harmadik lett, ám a belpolitikai helyzet továbbra is instabil, így sokan attól tartanak, a szélsőséges erők az olimpiát használják fel arra, hogy felhívják magukra a figyelmet. Nehézséget jelent továbbá, hogy Franciaországban gyakoriak a munkabeszüntetések. Több szakszervezet intézett sztrájkfelhívást a játékok idejére; egyelőre még nem tudni, hogy valóban lesznek-e munkabeszüntetések, de a lehetőségüket nem lehet kizárni.

BUDAPEST IS PÁLYÁZOTT A 2024-es nyári olimpia megrendezésére a magyar főváros is pályázott; a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015-ben jelentette be, hogy Budapest is jelentkezik, ám 2017-ben, kevéssel a döntés előtt visszalépett. A kormány a Momentumot teszi felelőssé a jelentkezés visszavonásáért. Az ellenzéki pártnak az volt a bűne, hogy összegyűjtött annyi aláírást (266 151-et, de már 138 527 elég lett volna), amennyivel meg lehetett (volna) kérdezni a fővárosiakat, akarnak-e nyári játékokat látni Budapesten. Mivel az olimpia kérdésében erősen megosztott a lakosság, nem biztos, hogy a kormánynak tetsző végeredmény született volna a voksoláson, a kabinet ezért döntött a visszalépés mellett. A Momentumra rásült a bélyeg, hogy megakadályozta a budapesti olimpia megrendezését, a valóság ezzel szemben az, hogy minden pályázónak kötelező a jelentkezés előtt megkérdezni a lakosságot és a pályázati anyaghoz csatolni kell a népszavazás eredményét is, tehát nem lehetett volna elkerülni a referendum kiírását. A helyszín kijelölésénél a NOB ugyanis azt is mérlegeli, mekkora a játékok lakossági támogatottsága.

MAGYAR REMÉNYEK Gyulay Zsolt, a MOB elnöke a lapunknak adott interjújában azt mondta, tíz aranyérmet remél a magyar sportolóktól, de már ötnek is tudna örülni. Az olimpiai csapat összeállításában a 2021-ben rendezett tokiói játékokhoz képest komoly változások történtek. Nem tudott kvótát szerezni a hatszoros olimpiai bajnok kajakos, Kozák Danuta és a korábbi játékokon három aranyérmet szerzett úszónő, Hosszú Katinka sem. Az úszóknál komoly generációváltás zajlik; olyan klasszisok maradtak le a párizsi játékokról, mint Jakabos Zsuzsanna, Verrasztó Evelyn és Verrasztó Dávid. Tokióban egyedül Milák Kristóf állt dobogón az úszók közül, egy-egy aranyat és ezüstöt nyert, de vele kapcsolatban is sok a kérdőjel. Még a sportágban dolgozók sem tudják pontosan, mennyit edzett és milyen fizikai állapotban van Milák, aki normális felkészüléssel legyőzhetetlen 200 méter pillangón, de a júniusi belgrádi Európa-bajnokságon nagyon szoros versenyben tudott csak nyerni. Ami a csapatsportágakat illeti, vízilabdában a női és a férfi válogatottal szemben is a legjobb négy közé jutás a szakma minimális elvárása, a kézilabdázók esetében ugyanez az eredmény mindkét nemnél csodának számítana.

VITÁK, BOTRÁNYOK A magyar olimpiai csapat összeállítása nem volt vitáktól mentes. A legtöbb egyéni sportágban egyértelmű volt a helyzet, mert a sportolók az előírt szintidők teljesítésével vagy a megfelelő világranglistás helyezés elérésével saját maguk számára szereztek indulási jogot. A férfi kardozóknál csapatban más volt a helyzet, a válogatott Magyarországnak szerzett kvótát, az együttes összeállítása azonban már kapitányi hatáskör, amit a sportági szövetség elnökségének is jóvá kellett hagynia. A kardcsapat éve óta a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron vezérletével lépett pástra, a másik két vívó a legtöbbször Gémesi Csanád és Decsi Tamás volt. Az utóbbi időben azonban a 23 éves Rabb Krisztián egyre jobb eredményeket ért el egyéniben, és a csapatversenyeken is fokozatosan háttérbe szorította Decsit. Az eredmények alapján mindenki számára egyértelmű volt, hogy Rabb jobb a nála 18 évvel idősebb Decsinél. A kardválogatott edzője Decsi András, Tamás testvére volt. Komoly viták és erős háttér-lobbitevékenység előzte meg az olimpiai együttes kijelölését. Végül a szövetség elnöksége elfogadta Boczkó Gábor szövetségi kapitány javaslatát és Rabb olimpiai indulását támogatta. A döntés után Decsi András lemondott a válogatott edzői posztjáról, helyét egy hónappal a játékok előtt Sárközi Gergely és Navarrete József vette át.

Nem volt zökkenőmentes a női indulók kijelölése öttusában sem, ahol Gulyás Michelle tavaly a krakkói Európa-bajnokság megnyerésével szerzett párizsi kvótát. Az idei csengcsoui vb-n Guzi Blanka ezüst-, Erdős Rita bronzérmes lett, így elvileg ők is ott lehettek volna Párizsban. Gulyás a vb-n elrontotta a lovaglást, ebben a számban nem szerzett pontot és 18. lett. Az olimpián minden országot csak két sportoló képviselhet. A szövetség válogatási szabályai kikötötték, hogy vitatott esetben a világbajnoki eredményeket kell nagyobb súllyal figyelembe venni. Gulyás viszont világklasszis sportoló, 3-3 vb-ezüst- és bronzérme van, ő az egyetlen női versenyző, aki a vb-t megelőző időszakban minden világkupa-versenyen döntőbe jutott, ahol elindult. A szövetség elnöksége ezért a szervezet szabályait felülírva úgy döntött, hogy Gulyást és Guzit nevezi a párizsi játékokra.

MEGÉRI JÓL SZEREPELNI Azok a magyar sportolók, akik a legjobb nyolc között végeznek, komoly pénzjutalmat kapnak, tíz százalékkal többet, mint az előző játékokon. Az aranyéremért 55 millió, az ezüstért 39,27 millió, a bronzéremért 31,35 millió forint jár. A negyedik helyezettek 23,65, az ötödikek 15,73, a hatodikok 12,54, a hetedikek 6,27, a nyolcadikok 3,08 millió forinttal lesznek gazdagabbak. A dobogón végzett sportolók és edzőik havi életjáradékot kapnak, amit a versenyzők 35. évük betöltésétől életük végéig vehetnek fel. Ennek összege az olimpiai bajnokoknál az előző évi átlagkereset, ami a KSH adatai szerint bruttó 403 ezer forint, az ezüstérmeseknek ennek 70, a bronzérmeseknek 50 százaléka jár.

JEGYÁRAK A párizsi nyári olimpiára még bőven lehet jegyeket kapni, a legolcsóbb belépő átszámítva 9500 forintba kerül, a legdrágább 10 millió forintba. Utóbbi összegért a megnyitót lehetett nyomon követni egy sétahajóról a Szajnán. A legolcsóbb jegyekkel be lehet jutni például a gördeszka, a breaktánc, a sportmászás eseményeire, de a csapatsportágak csoportmérkőzéseinek többsége is megtekinthető ennyi pénzért, igaz, nem a legjobb helyekről.

Katonai elemzők szerint jelenleg egyetlen igazán hatékony, az ukránok számára nehezen kivédhető eszköze maradt az oroszoknak.