- Nőttek a fizetések, de Magyarországon már a emiatt is aggódni kell

A bérek emelkedése nincs összhangban a magyar gazdaság teljesítményével, miközben 3,7 százalékos infláció mellett a GDP egy év alatt alig két százalékkal nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint májusban a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 652 ezer forint volt, ami 14,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset ugyanekkor 14,6 százalékkal emelkedett májusban és 448 700 forint volt. Az átlagkereseti adatok torzítanak, ezért egyre gyakrabban a mediánbérrel is számolnak a közgazdászok, ennek értéke májusban nettó 363,9 ezer forint volt, vagyis a magyar munkavállalók jelentős része még ennyi pénzt sem vitt haza. Ugyanakkor ezen a területen is dinamikus, egy év alatt 17,2 százalékos volt az emelkedés. A nemzetgazdasági reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt egy év alatt.

Kockázatos-e a bérek ilyen gyors növekedése, kell-e aggódnunk a folyamatok miatt? – tettük fel a kérdést Virovácz Péternek, az ING Bank vezető elemzőjének, akik egy határozott igennel felelt, mégpedig az infláció miatt. Az elemző lapunknak annyiban árnyalta a képet, hogy az állami szféra (tanári béremelések) és a nonprofit-szektor béremelései húzták fel az átlagot. A KSH mérése szerint a költségvetési szektorban 405,5 ezer forintra nőttek a nettó bérek 18,5 százalékos emelkedés után, míg a nonprofit szférában májusban 19 százalékos béremelkedést mértek, így ott az átlagfizetés 436,4 forintra nőtt. Utóbbi még így sem éri el a versenyszféra átlagát, ami 441,4 forint volt. A versenyszférában a bérek „csak” 13,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt, vagyis ott alacsonyabb a bérdinamika, de még így is felülmúl minden korábbi várakozást – fogalmazott Virovácz Péter.

A bérek gyors emelkedésére magyarázatul szolgálhat, hogy míg az elmúlt egy-két évben jelentősen megemelkedtek a vállalati profitok, a fizetések visszafogottan nőttek, sőt,  a magas infláció miatt a reálbér jelentősen csökkent is az elmúlt hét évben. Ha úgy tetszik,

Láthatóan van tartalék a vállalati szektorban, hogy ki tudja gazdálkodni ezeket a pénzeket – vélekedett az ING Bank elemzője. A magyar cégek ugyan úsznak a készpénzben, ám ezt egyelőre nem akarják beruházásokra fordítani. Egyrészt a jelenlegi kapacitások is kihasználatlanok, másrészt a kormány különadói visszafogják a beruházási kedvet. Látva a munkaerőpiac feszességét, a munkaadók inkább a munkavállalókba fektetnek, s igyekeznek megtartani a dolgozókat.

Virovácz Péter szerint a béremelkedések egy kisebb részénél nem lehet kizárni a fehéredési hatást sem: volt már rá példa korábban is, hogy az erőteljes minimálbér emelések ezzel jártak. Látva a fogyasztási adatokat elképzelhető, hogy a minimálbér környéki bérek egy részével az történhetett, hogy amit eddig „zsebbe fizetek” a munkáltatók, azt most legálisan adják oda munkavállalóiknak.

De a fák nem nőnek az égig – figyelmeztetett Virovácz Péter – előbb vagy utóbb elfogy a versenyszféra „béremelési” tartaléka, ha elérkezik ez a pont akkor félő, hogy elkezdik emelni az áraikat, ezzel pedig lökést kaphat az infláció. Ez a legnagyobb kockázata a mostani látványos béremeléseknek. Az elemző emlékeztetett arra, hogy a 2026 választási év lesz, és már most arról beszélnek a szakszervezetek, hogy a minimálbéreket 2025 januárjában 10 százalékkal akarják emelni, de választások előtt ennél nagyobb emelés sem zárható ki. Ha folyamatosan nőnek a bérek, azaz a lakosság rendelkezésére álló jövedelem, előbb-utóbb a cégek felismerik, hogy árat emelhetnek. Ráadásul a különböző különadók is arra tolhatják őket, hogy azokat beépítsék az áraikba. Egyszer eljöhet az a pont, amikor akár egyik pillanatról a másikra kialakul újra az inflációs probléma. Virovácz Péter szerint ha ez a pillanat elérkezik, akkor arra 2024 végén, 2025 elején kell számítani. Ekkora állhat össze, hogy a béremelkedés és más jövedelmet növelő tényezők (2025 eleji több száz milliárdos államkötvényhozam kifizetések) olyan lakossági keresletet gerjesztenek, ami áremelések révén akár inflációs meglepetést is okozhat. De ez egyelőre ez még csak feltételes módban mondható ki – tette hozzá az elemző.