- Hozzák a figurát

Egy nemzeti jelkép, a francia forradalmárok által hordott, piros színű frígiai sapka lett a kabalája a pénteken kezdődő párizsi olimpiának. A figura ráadásul emberszerű: két lába és két szeme van, melyek közül az egyik kokárdát formáz, a paralimpiai változatnak pedig lábprotézise van. Az olimpia szervezői ezúttal tehát nem egy állatot vagy egyéb lényt akartak kabalának, hanem egy eszményt. A piros sapka (bonnet rouge) ugyanis Franciaország fontos, a szabadságot jelképező szimbólumai. Ezt viselték az 1789-es és az 1830-as francia forradalmak résztvevői – illetve ezt hordja az utóbbi felkelést ábrázoló Delacroix-képen, A szabadság vezeti a népet című festményen a központi, fedetlen keblű hölgy, ahogy Marianne, a Francia Köztársaság allegorikus alakja is.

A kabalákról két szakértőt, Benedek Kata és Mélyi József művészettörténészeket kérdeztük. – A sapka azért is remek választás, mert Franciaországban az nemcsak a forradalomnak, de a Francia Köztársaságnak is a szimbóluma. Másrészt humoros és abszurd is, elvégre ez egy sapka lábakkal – mondta Benedek Kata. – Amióta az olimpián kabalákat használnak, több példát láthatunk arra, hogy azok tervezésénél mennyire fontos a nemzeti jelleg kihangsúlyozása – mondta Mélyi József. Ilyen volt az 1984-es Los Angeles-i olimpia cilindert viselő fehérfejű rétisasa vagy az 1988-as Calgary olimpia Hidy és Howdy nevű két jegesmackója, melyek közül az egyik kanadai zászlót tartott a kezében. A művészettörténész szerint ez a logika más sporteseményeken is felfedezhető, az 1966-os labdarúgó-világbajnokság figurája például egy oroszlán volt, melynek focimezén a Union Jack, az Egyesült Királyság zászlaja szerepelt, mely Anglia, Skócia és Írország védőszentjeinek keresztjeit egyesíti.

Mélyi szerint manapság nem lehet egyszerű dolguk a figurák tervezőinek, hiszen a hatvanas évek óta nemcsak az olimpiának és a labdarúgó vébéknek, de a nagyobb futball-, kosárlabda- és baseballcsapatoknak is van kabalaállatuk, nem beszélve a sporttal kapcsolatos világeseményekről. – Megsokasodtak a kabalák, ezért egyre szűkül az ábrázolható állatok köre, a grafikusoknak és a kreatívoknak viszont mindig valami újat kell kitalálniuk, ezért egészen elvetemült dolgok jönnek létre – vallja Mélyi. Szerinte erre remek példa a 2017-es budapesti vizes vébé tervezett kabalaállata, Bol-dog a fehér puli, vagy a tavalyi budapesti atlétikai világbajnokság figurája, Youhuu, az emberszerű rackajuh. Mélyi szerint manapság a termékeken vagy plakátjaikon annyi figurát látunk, hogy lassan immunisak leszünk rájuk, így sokkal rövidebb életű egy ilyen jelkép. Másrészt a régebbi kabalák emlékezetesebbek voltak, és nagyobb hatást gyakoroltak az adott történelmi időszakban – gondoljunk az 1980-as moszkvai olimpia mosolygós Misa mackójára.

További kérdés, hogy egy kabala mennyire lehet vicces. Mélyi szerint a közösségi média világában egy figura könnyen áldozatul eshet, hiszen egy posztban vagy kommentben bárki rögtön megkritizálhatja, ha nem elégedett annak külsejével vagy azzal az üzenettel, amit közvetíteni akar. Éppen ezért egy grafikus jobban jár azzal, ha egy állatot tesz kabalává, hiszen az talán kevésbé sértő, mintha egy embert rajzolna meg. – A social media korában az emberek ábrázolása abszolút támadhatóvá válik, és a politikai korrektség félreértelmezésének is áldozatul eshet – véli Mélyi.

És mitől működik jól egy kabala? A lényeg, hogy egyszerű, gyorsan felismerhető és megjegyezhető legyen, akárcsak egy márkajelzés. – Az olimpiát a világon mindenhol közvetítik, ezért fontos, hogy ezeket a figurákat bárki könnyen tudja értelmezni. Illetve kicsiben és nagyban is működniük kell, hiszen ugyanúgy jól kell mutatniuk egy tűzfalon vagy egy kulcstartó formájában, ahogy egy animációs reklámfilmben is – mondja Benedek Kata. Úgy véli, ezért nem mindegy, hogy a figura két és három dimenzióban is kivehető-e, valamint legyártható-e különböző anyagokból, például lehet-e belőle jelmezt készíteni, amibe aztán valaki belebújhat. – Ebből a szempontból jól nézett ki Willy és Lilly, a 2017-es budapesti vizes vébé két figurája, melyek jól mutattak plüssben és jelmezben is – mondja a művészettörténész, hozzátéve, e téren komoly gondok voltak a jelmezben horrorisztikusan kinéző Bol-doggal.