;

korrupció;Magyarország;Európai Bizottság;jelentés;jogállamiság;igazságszolgáltatási rendszer;médiaszabadság;

- Jogállamiságból elégtelent adott Magyarországnak az Európai Bizottság, az Orbán-kormány szinte semmit sem teljesített tavalyi ajánlásokból

Ismét rekordszámú javaslatot kapott Magyarország az Európai Bizottságtól éves jelentésében.

Magyarországnak egy sor intézkedést kell hoznia az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének megerősítése, a korrupció leküzdése, a média sokszínűségének biztosítása és a hatalmat ellenőrző intézmények és civil szervezetek akadálytalan működése érdekében, hogy megfeleljen a jogállamiság uniós normáinak. Többek között ezt tartalmazza az Európai Bizottság (EB) idei jogállamisági jelentésének Magyarországról szóló fejezete.

A brüsszeli testület ahogy korábban, egy ezúttal is négy területen vizsgálta a tagállamok teljesítményét és tavalyi javaslatai végrehajtását:

az igazságszolgáltatás működése, a korrupció elleni harc, a média sokszínűsége valamint a fékek és ellensúlyok rendszere terén.

Az idei értékelés szerint az Orbán-kormány a tavalyi beszámolóban lefektetett bizottsági ajánlások közül egyet sem hajtott végre maradéktalanul. Nem javította az ügyelosztási rendszerek átláthatóságát az alsóbb fokú bíróságokon; nem rendelkezett a vagyonnyilatkozati rendszer hatékony felügyeletének megteremtéséről; nem tett megfelelő erőfeszítéseket a magasszintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádemelések és jogerős ítéletek elősegítésére; nem tett lépéseket a közszolgálati média és a médiaszabályozó hatóság függetlenségének a megteremtésére; nem hárította el a civil szervezeteket érintő akadályokat.

Ezzel összefüggésben az EB idén is rekordszámú, nyolc ajánlást tesz a magyarországi hatóságoknak.

  • 1. Javítsák az ügyelosztási rendszerek átláthatóságát az alsóbb fokú bíróságokon 

  • 2. Hozzanak intézkedéseket a bírák, ügyészek, az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelése érdekében

  • 3. Fogadjanak el reformokat a lobbizásról és a forgóajtókról (amikor magas beosztású alkalmazottak az állami és magánszektor között váltanak munkahelyet - a szerk.) és biztosítsa a vagyonnyilatkozati rendszer hatékony felügyeletét

  • 4. Kövessék nyomon a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat, büntetőeljárásokat és jogerős ítéleteket

  • 5. Vezessenek be a médiaszabályozó hatóság függetlenségét erősítő mechanizmusokat

  • 6. Fogadjanak el jogszabályt az állam és az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztásának biztosítása érdekében

  • 7. Erősítsék meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének erősítését célzó szabályokat és mechanizmusokat

  • 8. Hárítsák el a civil szervezeteket érintő akadályokat és mozdítsák elő a civil szféra biztonságos tevékenységét, beleértve a munkaképességüket akadályozó jogszabályok hatályon kívül helyezését.

Részletes elemzésében az Európai Bizottság kifejti: az igazságügyi reform végrehajtása folyamatban van, a brüsszeli elvárásoknak megfelelően az Országos Bírói Tanács gyakorolja új hatásköreit, a Kúrián javult az ügyelosztás átláthatósága. Ugyanakkor

továbbra is fennáll az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás, ami az egyes ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatával jár. 

Az EB kifogásolja, hogy csorbul a bírák véleménynyilvánítási szabadsága és romlott javadalmazásuk szintje.

Magyarország 2024-2025-re szóló korrupcióellenes stratégiát fogadott el, de az Integritás Hatóság nem tudja hatékonyan ellátni felügyeleti hatáskörét - állítja a brüsszeli testület. Továbbra is gondok vannak a politikai pártok és kampányok finanszírozásával. Néhány magas szintű korrupciós ügy már eljutott a vádemelési szakaszba,

de aggodalomra ad okot, hogy nem történt komoly előrelépés a magas rangú tisztviselőkkel és közvetlen környezetükkel kapcsolatos korrupciós vádak kivizsgálása során. 

Még mindig fennáll bizonyos uniós források felfüggesztése, mivel a magyarországi hatóságok nem fogadtak el új intézkedéseket a jogállamisággal és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos megoldatlan problémák orvoslására.

Az EB szerint a médiapluralizmust fenyegető veszélyek továbbra is megoldatlanok. A magyarországi hatóságok nem fogadtak el, illetve nem terveznek intézkedéseket az állami hirdetések szabályozására, a médiahatóság függetlenségének biztosítására, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségének garantálására. A bizottsági jelentés kifogásolja

az újságírókat és a független médiumokat érintő összehangolt lejárató kampányokat, valamint azt, hogy a kormányzati eseményekre a sajtó képviselőit szelektíven engedik be.

A növekvő állami beavatkozások és a hatóságok önkényes döntései továbbra is problémát jelentenek a vállalkozások működése szempontjából az egységes piacon, írja az Európai Bizottság.

Aggasztónak találja a jogalkotás minőségét és a jogszabályok gyakori változását. Változatlanul fennállnak a civil szervezeteket érintő akadályok, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény pedig újólag aláássa a a tevékenységüket.

Az ügyvédi díjon felül az első és a másodfokú bírósági eljárás illetékét is a miniszterelnöknek kell megfizetnie.