Bő egy hét múlva, július elsején Magyarország hat hónapra átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. A kormány a héten ismertette az elnökségi programját, amely arról szól, hogy a különböző szakterületeken – a klímaváltozástól a migráción át a mezőgazdaságig – mit szeretne elérni a fél év alatt.
A magyarok átmeneti időszakban állnak majd az EU Tanács kormányrudjánál, hiszen a második félévben alakulnak meg az új közösségi intézmények, ekkor kezdi meg a működését a frissen megválasztott Európai Parlament és a következő Európai Bizottság. Ez jelentősen befolyásolja a tanácsi munkát, alig lesz törvényalkotás, kevesebb jogszabályt kell kidolgozni és elfogadni, mint egy “normális” félév alatt.
Ettől függetlenül a magyar EU elnökség nem fog unatkozni, 122 dossziét kell majd kezelnie, amelyek az előző időszakból maradnak rá.
“Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások idején veszi át az EU Tanácsának elnöklését” – olvasható a programban, amely utal egyebek között a szomszédságban dúló háborúkra, a sérülékeny biztonsági helyzetre, a globális versenytársaktól való leszakadásra és a demográfiai folyamatokra.
A kormány hét területet jelöl meg, amelyben előrehaladást remél decemberig. Ezek: egy új versenyképességi paktum elfogadása, az európai védelmi ipar fejlesztése, a nyugat-balkáni országok csatlakozásának lehetőség szerinti felgyorsítása, a kibocsátó és tranzit országokkal való szorosabb együttműködés és “innovatív” megoldások keresése az illegális migráció megfékezésére, az EU felzárkóztatási és agrárpolitikájának áttekintése és a demográfiai kihívások kezelése.
Nem meglepő, hogy a jogállamisági eljárás alá vont Magyarország prioritásainak a listáján nem szerepel a jogállamiság előmozdítása. A programból azonban kiderül: a magyarok nem a tagállamok, inkább az európai intézmények jogállamisági teljesítményét vennék górcső alá. Emellett szükségesnek ítélik a már említett intézmények vizsgálatát abból a szempontból is, hogy átláthatóan, hitelesen és megbízhatóan működnek-e. Soros elnökként fontosnak tartják a demokráciák védelmét a külső beavatkozásokkal szemben és készek erről párbeszédet folytatni “a tagállamok szuverenitásának maximális tiszteletben tartása mellett”.
Magyarország két informális csúcstalálkozót tervez a második félévben, az egyiket a nyugat-balkáni országokkal, a másikat – előreláthatólag novemberben Budapesten – az Unió versenyképességének megerősítését szolgáló intézkedésekről. Ez utóbbi alapját az a jelentés szolgáltatja majd, amelyet Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke készít az Európai Bizottság felkérésére. Publikálása a következő hetekben várható.
Mostanra a duplájára, 265 főre nőtt a brüsszeli magyar EU Képviselet létszáma, de a soros elnökség ideje alatt számos nem hivatalos miniszteri ülést tartanak majd budapesti helyszíneken is, a Várkert Bazárban és a Bálnában. Orbán Viktor miniszterelnök előreláthatólag július 17-én ismerteti az elnökségi programot Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Javasol, egyeztet, kidolgoz, képvisel
A tagállami kormányok miniszteri szintű képviselőiből álló EU Tanács az EU egyik legfontosabb döntéshozó szerve, amely uniós jogszabályokat tárgyal és fogad el, nemzetközi megállapodásokat köt a közösség nevében és formálja az Unió külügyi és biztonságpolitikáját. Az elnököt nem választják, az egyes országok meghatározott sorrendben váltják egymást a poszton 13 és fél évente. Magyarország a mostanit megelőzően 2011. első felében állt az intézmény élén. A soros elnök feladata, hogy előkészítse és vezesse a kormányközi Tanács különböző formációinak és előkészítő grémiumainak az üléseit, és képviselje a többi uniós intézménnyel való kapcsolattartás során. Tisztességes közvetítőként kell eljárnia, ami azt jelenti, hogy nem a saját, hanem a közösség érdekeit szem előtt tartva tevékenykedik.
