Mégsem kezdődött új szakasz a monetáris politikában, holott egy hónappal ezelőtt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke azt mondta, hogy véget ért jegybank tavaly május óta tartó folyamatos kamatcsökkentési ciklusa. Az alelnök akkor úgy fogalmazott, hogy 2024 második felében ugyan lehetségesek kamatcsökkentések, ám azok lehetőségét a Monetáris Tanács (MT) minden hónapban a bejövő adatok fényében értékeli. Ezek szerint annyira kedvezőek körülmények, hogy a jegybank megléphette az újabb vágást, így az alapkamat 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkent. A piacok is erre számítottak, tekintettel arra, hogy Virág Barnabás egy héttel ezelőtt egy konferencián már célzott rá, hogy a váratlanul kedvező júniusi inflációs adat fényében akár már most bekövetkezhet a kamatcsökkentés.
Ennek ellenére nem volt vita nélküli a döntés. Az ülés kezdetén még megosztott volt a testület, egyes tagjai „erős érveket” sorakoztattak fel a hét százalékos kamatszint fenntartása mellett, míg mások a kamatcsökkentésért érveltek – mondta a Népszava kérdésre tegnapi sajtótájékoztatóján Virág Barnabás. Az MNB alelnöke hozzátette, hogy a kezdeti nézetkülönbségek ellenére a vita végére egyhangú határozat született, vagyis a MT minden jelenlévő tagja megszavazta a 25 bázispontos csökkentést. Az elemzői várakozások szerint idén még 1-2 kamatcsökkentés történhet, amivel a jegybanki alapkamat 6,25-6,5 százalékra csökkenhet decemberre – tette hozzá Virág Barnabás.
„Szigorú szavak, laza lépések” – így kommentálta a jegybank döntést Nagy János, az Erste Bank elemzője. A határozat a múlt heti kommunikáció alapján nem okozott meglepetést. Szerinte a jelzőit tekintve szigorú kommunikáció mellett a jelek szerint a jegybank kész kihasználni minden adódó lehetőséget a kamatcsökkentésre. - A döntés és közlés után változtatunk az év végi kamatszintre vonatkozó várakozásunkon: 6,25 százalékra várjuk a decemberi szintet az eddigi 6,50 százalék után. Ez további két, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést jelenthet: egyet vélhetően szeptemberben és egyet decemberben – fogalmazott Nagy János.
Annak ellenére, hogy az elemzők túlnyomó többsége az elmúlt napokban már egyértelműen kamatcsökkentést várt a tartás helyet, egyes piaci szereplőket mégis meglepte a döntés – ami látszott a forint-euró árfolyamában is. Ma a kereskedés az euróval 390 forint alatti szinteken kezdődött, délutánra viszont 391,5 forintra emelkedett a közös deviza ára. Virág Barnabás igyekezett „megvédeni” a döntést, az indoklása szerint a MT most kvázi előrehozta a kamatcsökkentést. Azt több kedvező tényező együtt tette lehetővé: júniusban az infláció – várt emelkedés helyett 3,7 százalékra csökkent. Ezzel ugyan nem változott meg az MNB inflációs várakozása, de mégis arra számítanak, hogy a pénzromlás az jegybanki toleranciasáv felső szélének közelében (4 százalék körül) marad a következő hónapokban is. Egy grafikonból az is kiderült, hogy az év végre a jegybank 4,3 százalékos inflációt vár. Emellett a döntést támogatta a fizetési mérleg történelmi rekordon lévő többlete, valamint az is kedvező hír, hogy a kormány megkezdte a költségvetés kiigazítását. A nemzetközi környezet is kedvező, ugyanis egyre biztosabb, hogy szeptemberben a nagy jegybankok közül mind az amerikai Federal Reserve, mind az Európai Központi Bank csökkenti kamatait. A mostani döntés után a jegybank várhatóan augusztusban kivár – bár látva a mai történést, lehet, hogy korai ilyen egyértelmű kijelentést tenni.
