Keddtől 2 forinttal csökken a benzin és hárommal a gázolaj nagykereskedelmi ára – közölte a Holtankoljak.hu. Ha ez megjelenne a kutakon is – ami mostanság cseppet sem biztos –, úgy átlag 608 forintos benzin- és 615 forintos gázolajárra számíthatnánk, ami az év eddigi átlagai alatti szint.
Mindazonáltal mostanság, vélhetőleg nem függetlenül a hazai „üzemanyagkereskedőket” célzó kormányzati fenyegetésektől, a kútárak immár szinte egyáltalán nem követik a nagykereskedelmi mozgásokat.
Így míg a hónap első két hetében a kis mértékű nagykereskedelmi drágulás dacára a kútárak zuhantak, addig az utóbbi két hét látványos, benzinben 16, gázolajban 23 forintos nagybani árzuhanása közepette a keddi kútárak csak 8-8 forinttal múlják alul a két héttel ezelőttieket.
A szakportál a múlt csütörtöki árváltozást beharangozó, szerdai posztjában vissza is igazolta a nagykereskedelminél kisebb kútárváltozásokat, egy szokatlanul érzelmes véleménnyel kiegészítve, miszerint ezt miért elemzik a kenyér vagy a fagyiban felhasznált tej kiskereskedelmi árrésénél alaposabban. Mindenesetre, míg a nálunk irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára a pénteki, 85 dolláros, lényegében egy hónapja tartó szintről, tegnapra 82 dollárig esett, addig a forint az elmúlt hónap során látványosan erősödött a dollárral szemben.
A kormány által zsinórmértéknek tekintett, pénteki KSH-kimutatás szerint míg a múlt hét hétfőn a hazai benzinár 7, addig a gázolajé 2 forinttal múlta alul a szomszédok átlagát. Bár ez egy hét alatt 4, illetve 2 forintos romlás, a kormány „csak” az alacsonyabb átlagot kéri számon az ágazaton, ellenkező esetre nem pontosított beavatkozásokat kilátásba helyezve.
Csökkennek az üzemanyagárak, a helyzet javulását Nagy Márton matematikán túli műveletek bemutatásával üdvözölteBár a jelek szerint, Szijjártó Péter keddi szavaihoz híven Ukrajna tényleg elzárta az orosz Lukoil saját területükön keresztül haladó magyar és szlovák irányú nyersolajszállítmányait, az azóta eltelt idő kusza nyilatkozatai inkább csitítanák a kedélyeket. Bár az illetékes Mol változatlanul hallgat, a külgazdasági és külügyminiszter által tegnap felfestett számtanfeladat szerint míg olajbehozatalunk 70 százaléka Oroszországból származik, ennek felét, mintegy 2 millió tonnát, a Lukoiltól vesszük. (Arról, hogy akkor mennyi az x, nem esett szó.) Így bejelentése szerint a szintén érintett Szlovákiával együtt az Európai Bizottságnál egy gyors, 3 napos, a választottbírósági eljárást megelőző konzultációt kezdeményeznek Ukrajnával szemben. (A szlovák finomítót szintén a Mol üzemelteti.) Az ukrán üzenetek ellentmondásosak: míg a Portfolio korábban fellelte a Lukoil szállításait betiltó, június végi elnöki rendeletet – amit Kijev azzal indokol, hogy az oroszok az általuk továbbított olaj ellenértékéből bombázzák az ukrán településeket –, a tegnapi hivatalos ukrán üzenetek leginkább arról szóltak, hogy a tilalom „csak” a Lukoilra vonatkozik, más orosz cégekre nem (ráadásul az is felvethető, hogy az olaj ukrán területen jogilag már a vevőé). De ezek szerint tény, hogy a Mol más orosz cégektől is vásárol nyersolajat.
Leállt a szállítás a Barátság olajvezetéken, a Mol nem kommentálEnergiaár-robbanás és áramhiány jöhet Magyarországon a Barátság kőolajvezeték leállítása miattBírálta a különadókat a Mol-vezér
Bár a Mol olajügyben, konokul hallgat, a Mandiner című, kormányközeli hetilapban Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szokatlanul éles bírálatot fogalmazott meg a különadókkal szemben, a két éve átmenetiként beharangozott sarcot a hazánkban évtizedekig „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatokhoz, a helyzetet pedig „a szocihoz” hasonlítva. Ahogy írta, nincs olyan, hogy egy adó nem épül be az árakba. Igaz, Orbán Viktort, a kormányt vagy annak tagjait bírálatában nem nevesítette.
