„A béke költségvetése már a fiókban van. Fontos intézkedések várhatóak. Például nem lesz adó a borravalón. Már csak béke kell hozzá ” - ezt posztolta Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken, miután távozott az állami rádióból. A bejegyzésből nem derült ki, hogy a „béke költségvetése” mikor került a T. Ház elé, és azt sem tudni, hogy a poszt szerzője a készülő jövő évi költségvetési tervezetre gondolt, vagy épp a bukdácsoló 2024-es büdzsére, amely még mindig rendbetételre vár.
Minden esetre a Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn közölt részletes adatai szerint
a magyar államháztartás féléves hiánya 2656 milliárd forint volt, ami az érvényes költségvetési törvényben engedélyezett 2514 milliárd forint 106 százaléka.
Év közben a kormány az idei hiánycélját 3982 milliárd forintra emelte, s ha ezzel számolunk, az első félévben akkor is összejött már a felemelt éves terv 67 százaléka. Júniusban az egyhavi deficit 107,8 milliárd volt, utoljára ennél kedvezőbb júniusi adatot 2019-ben láthattunk – igaz, akkor 37 milliárdos többlet keletkezett. Vagyis vannak jelei a költségvetési folyamatok lassú konszolidálódásának, de még mindig hatalmas a hiány.
A tanárok béremelésére küldött uniós pénz mentette meg a májusi hiányt, de az még így is magasabb az egész évre engedélyezettnélA kormány ha nem is nevezi annak, de tesz kiigazító intézkedéseket. Tavasszal egy 675 milliárd forintos beruházási kiadás halasztást rendelt el, amiből ahogyan azt a Portfolio.hu egy kormányrendeletre hivatkozva megírta, csak 369 milliárd valósul meg. Két hete pedig újabb rendkívüli adók „védelmi hozzájárulások” kivetését jelentette be azokra a cégekre, amelyek extrán profitáltak az orosz-ukrán háborúból. Fizetniük kell a multiknak, az energiacégeknek, illetve a bankszektornak.
A védelmi hozzájárulásból eredetileg 400 milliárdos bevételi többletet várt a kormány, majd Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy ha a bankok több állampapírt vásárolnak, akkor a plusz adóterhük akár a felére vagyis 200 milliárdra is csökkenhet. Mindezek rámutat arra, hogy a költségvetési folyamtatok áttekinthetetlenek: a kormány nem kommunikál egyértelműen, az ellenőrzésért felelős Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács és legfőképpen a költségvetési törvény módosításáért felelős parlament, a hallgatásával tüntet. Vagyis az államháztartási gazdálkodásban sem működnek a fékek és ellensúlyok.
Csak úgy lazán, parlamenti jóváhagyás nélkül 1468 milliárd forinttal növelte a 2024-es költségvetési hiánycélt az Orbán-kormányAz első féléves adatokból kiderül, hogy a magyar államháztartást a magas államadósság és a magas kamatok különösen sújtják. A kamatbevételek levonása után az állam nettó 1775 milliárd forintnyi kamatot fizet, ami magyarázza a hiány tetemes részét. Ebből a szempontból könnyebbek lesznek a követező hónapok, ugyanis a lejáratok miatt a nagy kamatfizetések az év első felére esetek. A költségvetés másik rákfenéje az összeomlott lakossági fogyasztás és az emiatt elmaradó áfabevételek. Júniusban 686 milliárd forint volt a nettó áfa-bevétel, ami alig 1,6 százalékos növekedés tavalyhoz képest. A cégek adóbefizetései 10 százalékkal kisebbek voltak idén júniusban mint egy évvel ezelőtt, s nem meglepő módon az Európai Unió sem önti az pénzt a magyar gazdaságba. Az első félévben 578 milliárd forint érkezett a közösségtől, ami még a tavalyi nem túl acélos 754 milliárdos bevételtől is elmaradt.
Csak növeli a költségvetési hiányt az Orbán-kormány reptérvásárlása, nem lehet kizárni a leminősítést semAz államadósság mellett az állami vagyon gyarapítása is viszi a pénzt: az állami vagyonkezelés az első félévben 708 milliárdot nyelt el, az egész évre engedélyezett kiadás 130 százaléka, és ebben még nincsenek benne a Budapest Airport Zrt. megvételével kapcsolatos kiadások. A PM beszámolója nem szól róla, de a kincstári adatokból látszik, hogy az irreálisan felpumpált honvédségi büdzsében eddig időarányosan több száz milliárdos megtakarítás látható: a Magyar Honvédség kiadása idén 2161 milliárd forint lehetne, ebből az első öt hónapban csak 303 milliárdot költöttek el. Ha év végére valóban megmarad
400-500 milliárd forint, az nagy segítséget jelenthet a kormánynak a hiánycsökkentésben, ezzel akár a további megszorítások is megúszhatók.
Csak Románia kezdte rosszabbul az évet
Az idei első negyedévben az uniós államok átlagosan a GDP 3 százalékára rúgó államháztartási hiánnyal gazdálkodtak – derül ki az Eurostat közleményéből. Ezzel szemben magyar hiány ennek duplája, a GDP hat százaléka volt. Az adat a második legrosszabb az unióban, ennél nagyobb hiánnyal csak Románia kezdte az évet. A magyar államadósság az első negyedévben a GDP 76 százalékára nőtt, ami elmarad az EU 82, és az eurózóna 88,9 százalékától. Ugyanakkor Magyarországnál csak lényegesen magasabb fejlettségű államok vannak jobban eladósodva, amelyek ráadásul jóval olcsóbb eurókötvény-piacról tudják magukat finanszírozni.
