„Budapestet nem fenyegeti jobban a likviditási probléma mint az előző évben. Az eredeti pénzügyi ütemtervhez képest nincs számottevő változás. Kivéve a kamatkiadásokat, amelyek a jegybanki alapkamat vártnál csekélyebb mértékű csökkenése miatt akár 5 milliárddal is meghaladhatják a tervezettet” – mondta a Népszavának Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki szerint évek óta ebben az állandó fenyegetettségben él a főváros, szinte már hozzászoktak. Ha a kormány nem lép valami váratlant, akkor a főváros fizetőképessége fenntartható az év végéig.
A város jelenleg – akárcsak tavaly nyáron – folyószámlahitelből működik. A számláló a hét közepén mínusz 26 milliárdon állt, a keret 60 milliárdos. A város teljes költségvetése 449 milliárd forint. A pénzügyi egyenleg legkorábban szeptember közepén billenhet pozitív tartományba, akkor érkezik ugyanis az iparűzési adóelőleg. A városvezetés 150 milliárd forintos bevétellel számol. Abban is reménykednek,
hogy a kormány végre rendezi a tartozását és megfizeti a Lánchíd felújításra ígért 6 milliárdot, illetve a trolibeszerzéshez járó 11 milliárdot.
Ez jelentős könnyebbséget jelentene, hiszen a város ezeket saját kasszájából már kifizette. Nem mondtak le az Egészséges Budapest programra ígért 50 milliárdról sem. Az Atlétikai Stadion építésének támogatásáért cserébe ígért egészségügyi fejlesztésekre szánt pénznek
ugyanis még a felét sem kapta meg a főváros a kormánytól.
Az is sokat lendítene a pénzügyi helyzeten, ha az ingatlanpiac végre beindulna, mivel a költségvetésben szereplő nagy értékű, több milliárdos ingatlanértékesítési tervet egyelőre nyomokban sem sikerült teljesíteni – tette hozzá Kiss Ambrus.
Budapest pénzügyi helyzetét jelentősen befolyásolja a közszolgáltató társaságok működése. A Budapesti Közművek létrehozásával már korábban sikerült stabilizálni több önkormányzati cég pénzügyi helyzetét. A Fővárosi Vízműveknek, illetve a Fővárosi Csatornázási Műveknek az idei állami vízdíj korrekció segített kiheverni a tavalyi pénzügyi sokkot. Ez egyben jelzi azt is, hogy helyes döntés volt a két cég önkormányzati kézben tartása, a 2022-es állami átvételi ajánlat visszautasítása – összegzett a városvezető.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) fizetőképességének fenntartása viszont továbbra is nagy kihívás. Ráadásul karbantartásra, az amortizáció pótlására, fejlesztésre egészen minimális összeget tudnak fordítani mindegyik közszolgáltató cégnél, ami a társaságok jövőbeli működőképességét erősen beárnyékolja. A forráshiány erősen korlátozza a többi fővárosi beruházás megvalósítását is.
Így tolódnak a tervbe vett út-, felüljáró, híd felújítások, közlekedési, kulturális fejlesztések, szociális projektek.
Az idei költségvetés tizenkilencedik módosításával a kormány a múlt héten csaknem 370 milliárd forintot zárolt, beleértve az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) fővárosi fejlesztésekre szánt keretének 99,93 százalékát. Az eddigi 2,27 milliárd forintból 1,4 millió maradt. Kiss Ambrus szerint ez nehezen értékelhető kormánybosszúként válaszul a főpolgármester-választás eredményére, hiszen ezt a pénzt eleve nem fővárosi önkormányzati projektekre, hanem Budapesten megvalósuló nem nevesített állami programokra szánták. A városvezetés nem is tudja, hogy milyen beruházások leállítását eredményezi a zárolás.
Ennél jóval aggasztóbb, hogy nem érkeznek az uniós pénzek sem. A TOP Plusz (területfejlesztési operatív program) pályázati felhívásai közül pedig csak három jelent meg, de azokat sem bírálták még el. A szociális lakhatási programra vonatkozót még ki se írták, holott a főváros már elindította a lakásügynökségét. Kiss Ambrus továbbra sem érti mi értelme lenne Budapest csődbe kényszerítésének, hiszen ha csődbiztost rendel is ki a kormányhivatal a város feletti gyámkodásra, a főpolgármester továbbra is Karácsony Gergely lesz.
Májusra ígérték, de még mindig nem állt fel az a munkacsoport, amelyik a budapesti kikötőket erősen ritkító új szabályozás hatását vizsgáljaLázár János kinevezett egy miniszteri biztost, aki a fővárosban zajló kormányzati beruházásokért felelNegyedével csökkent az eladás, több száz millió forintot bukik a bérleteken a főváros a „kölcsönös elfogadás” ótaKiss Ambrus folytatná
A Fővárosi Közgyűlést a következő ciklusban stabil többség nélkül vezető Karácsony Gergely főpolgármester számára az ősz első számú pénzügyi-működési kihívása a törvény által meghatározott minimum feltételek teljesítése lesz. El kell fogadtatnia legalább egy jelöltjét a főpolgármester-helyettesi posztokra (jelenleg négy helyettese van: Bősz Anett, Kerpel-Fronius Gábor, Kiss Ambrus és Tüttő Kata). Karácsony korábban azt mondta, ha csak egy helyettese lesz, az mindenképpen Kiss Ambrus lesz, aki jelenleg általános helyettese. Kiss Ambrus kérdésünkre azt válaszolta: ha felkéri a főpolgármester, akkor folytatja a munkát.
A működőképesség biztosításához legalább egy pénzügyi, illetve vagyonnyilatkozatokat ellenőrző bizottság is szükséges. Meg kell választani a cégek igazgatóságát és a felügyelőbizottságokat. Ezek nélkül – az általános cégjogi szabályozás szerint – nincs törvényes működés, így hiányuk a cég felszámolási eljárását vonja maga után. A 2025. évi költségvetést legkésőbb jövő február végéig kell elfogadni, míg a zárszámadást május végéig. Utóbbi hiányában felfüggesztik az állami normatív támogatások folyósítását.
