;

egészségügy;fővárosi kormányhivatal;szamárköhögés;Országos Kórházi Főigazgatóság;

A csecsemők az eset után megelőző antibiotikum- kúrát kaptak

- Nem kapták el a csecsemők a szamárköhögést, nem látott problémát a fővárosi kormányhivatal a maszk nélküli járványügyes eljárásában

Az, hogy nem volt megbetegedés – információink szerint – annak is köszönhető, hogy az ellenőrzéskor az intenzív osztályon kezelt csecsemők az eset után megelőző antibiotikum kúrát kaptak.

Ez idáig nem merült fel, hogy akár az ellátottak, akár a dolgozók körében bárki megkapta volna a szamárköhögést a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) – közölte lapunkkal az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ).

A Népszava írt először, hogy június közepén erősen köhögő járványügyi ellenőr maszk nélkül végzett vizsgálatot a gyermekintenzív osztályon. Később kiderült, az ellenőrnek szamárköhögése volt. A lapunknak adott válaszból kiderült: szerencsés véget ért a közfelháborodást kiváltó történet.

A kormányhivatal munkatársát felszólították az intézmény munkatársai, hogy tegye fel a maszkot mielőtt belép arra az intenzívosztályra, ahol a szívsebészeti beavatkozásra váró illetve a műtéten már átesett főként újszülötteket kezelnek. Ennek azonban nem tett eleget. Arról, hogy az ellenőr fertőzőbeteg volt, csak néhány nap múlva értesültek az intézményben. A csecsemők immunrendszere még kialakulatlan, és szamárköhögés elleni oltást is két hónapos korban kapnak először. Azaz intézmény két szintjén lévő csecsemő- és gyermekintenzív osztályon lévő kicsik gyakorlatilag védtelenek voltak a számköhögés kórokozójával szemben.

Az, hogy mekkora baj történhetett, csak mostanra derülhetett ki, a szamárköhögés lappangási ideje ugyanis 2-4 hét.

Az aggodalmat megalapozta, hogy a szamárköhögés rendkívül fertőző betegség, amelynek a fogékonysági indexe 90 százalékos. (Ez a mutató azt jelzi, hogy 100 emberből, akinek nincs védettsége – például oltással vagy egy korábbi szamárköhögés átvészelésével – mennyien lesznek betegek, ha találkoznak a kórokozóval.) A fertőzés ellen 2-3-4 hónapos korban adják az alapvédettséghez az oltást. Ezt 18 hónapos, 6 és 11 éves korban is megismétlik.

Az, hogy a GOKVI-ban nem volt megbetegedés – információink szerint – annak is köszönhető, 

hogy az ellenőrzéskor az intenzív osztályon kezelt csecsemők az eset után megelőző antibiotikum kúrát kaptak.

Lapunknak még június közepén a járványügyi ellenőrt foglalkoztató kormányhivatal vizsgálatot ígért az ügyben. Most érdeklődtünk e vizsgálat eredményéről is, s azt a meglepő választ kaptuk, hogy a „Budapest Fővárosi Kormányhivatal munkatársa az ellenőrzés során az intézmény házirendjének és vonatkozó szabályainak előírásai szerint járt el.” Miután ennek az állításnak ellentmond, hogy a GOKVI higiénikus szakembereinek a határozott kérésére sem használt az ellenőr maszkot, arra kértük a hivatalt: értelmezze a válaszukat. Erre azonban már nem reagáltak.

A Népszava több járványügyes szakembert is megkérdezett arról, hogy van-e olyan jogszabály, ami előírja a maszk viselését általában az intenzívosztályokon. Kiderült: ilyen nincs. Ám az intenzívosztályokon a szakma szabályai szerint biztosítani kell a megfelelő higiénés környezetet. Ennek részleteit az intézmény kórházhigiénikusa dolgozza ki, majd közzé teszik az adott kórház higiénikus tervében. Miután az ellenőrzésen részt vett az intézmény higiénikusa, sőt ő is kérte többször a járványügyi szakembert a maszk viselésére, még nehezebben értelmezhető a kormányhivatal állítása.

Mint ahogyan az is, hogy az országos tiszti főorvos a szokatlanul sok szamárköhögéses megbetegedés ellenére semmilyen járványügyi intézkedésre nem látott eddig okot. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legutóbb 3 hete azt hangoztatta, hogy "még mindig van olyan megye, ahonnan nem jelentettek beteget, így országos járványról nem beszélhetünk". Mint arról a Portfólió rendre beszámolt: lenne ok a fokozott éberségre, járványügyi intézkedésekre, hiszen idén minden korábbi év adatait meghaladta a szamárköhögéses esetek száma.

Korábban évente legfeljebb nyolc ilyen eset fordult elő, most csak az év első felében 132 volt. 

Az NNGYK tájékoztatója szerint július első hetében szamárköhögést a fővárosból, és további nyolc megyéből (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Pest és Tolna) jelentettek. A betegek közül kettő volt csecsemő.

A helyi választási bizottság ugyan elutasította Filvig Géza panaszát, a jelenlegi városvezető a vármegyéhez fellebbezett. A július 7-én függetlenként fordított egykori fideszes Bagó Zoltán arra számít, hogy elutasítják a szerinte zavaros fellebbezést.