Köhögött, mégis maszk nélkül végzett járványügyi ellenőrzést hétfőn a fővárosi kormányhivatal munkatársa az országos kardiológiai intézet (GOKVI) gyermekintenzív osztályán. Majd két nap múlva maga jelentette: beteg, szamárköhögéssel kezelik – értesült a Népszava.
A beteg ellenőr a múlt hét elején a gyermekszívsebészet után a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai gyermekklinikáját is felkereste, de ott betegekkel nem találkozott, csak az egyik irodában járt. Úgy tudjuk:
minkét intézményben megtették a járványmegelőző intézkedéseket, keresik kikkel került kapcsolatba a beteg járványügyes hivatalnok, oltásokat rendeltek, és elkülönítették azokat a gyerekeket, akik esetleg megfertőződhettek.
A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) gyermekkardiológiai intenzív részlegén, ahol a járványügyes hétfőn maszk nélkül hosszabb időt is eltöltött, szívsebészeti beavatkozásra váró, illetve a műtéten már átesett főként újszülötteket kezelnek. Arról, hogy az ellenőr fertőzőbeteg volt, csak csütörtökön értesültek az intézményben. A csecsemők immunrendszere még kialakulatlan, és szamárköhögés elleni oltást is két hónapos korban kapnak először. Azaz,
az intézmény két szintjén lévő csecsemő és gyermekintenzív osztályon lévő kicsik gyakorlatilag védtelenek voltak.
Lapunk információját a GOKVI kommunikációs osztálya megerősítette, valamint közölték, hogy a szakmai protokolloknak megfelelő intézkedéseket megtették, mind az érintett munkatársak, mind pedig az ápolt kisgyermekek esetében.
A GOKVI kommunikációs osztálya azt írta: „jelenleg intézetünkben az esetből kifolyólag nincsen fertőzött kisgyermek, vagy kolléga. Fokozott higiénés óvintézkedéseket tettünk, a gyermekek állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük.” A szamárköhögés lappangási ideje 2-4 hét,
azaz, csak néhány hét múlva derülhet ki, hogy a GOKVI-ban hány embert fertőzött meg a járványügyes ellenőr.
A Népszavának nyilatkozó infektológus is megerősítette, hogy a szamárköhögés rendkívül fertőző betegség, amelynek a fogékonysági indexe 90 százalékos. (Ez a mutató azt jelzi, hogy 100 emberből, akinek nincs védettsége – például oltással vagy egy korábbi szamárköhögés átvészelésével – mennyien lesznek betegek, ha találkoznak a kórokozóval.) A fertőzés ellen 2-3-4 hónapos korban adják az alapvédettséghez az oltást. Ezt 18 hónapos, 6 és 11 éves korban is megismétlik. A vakcina azonban legfeljebb öt évre nyújt védettséget, azaz ismételni kellene időről időre, csak hogy később erre nem figyelmeztetik a lakosságot. Ráadásul az iskolás koron túl az oltóanyag térítésköteles és az ára is meglehetősen borsos, tízezer forint feletti.
Az infektológus beszélt arról is, hogy a betegség lefolyása csecsemő korban meglehetősen súlyos:
magas lázzal és rosszindulatú köhögési rohamokkal jár. A túlzó köhögés légzésleállást is okozhat. Emiatt az agyban oxigénhiány keletkezik, ami akár tartós károsodással is járhat.
A szakember a betegség következményeit azzal érzékeltette, hogyha valaki einsteini génekkel születik, és két hónapos kora előtt kap egy szamárköhögést, amit egy hét után felismernek és nagy nehezen meg is gyógyítják, akkor ebből a gyerekből felnőtt korára legfeljebb egy rossz középiskolai matektanár lehet. Hozzátette: fertőzésveszély esetén antibiotikumos megelőző kezelést szoktak alkalmazni. Mint mondta:
paradox, hogy valaki hivatalból odamegy egy ilyen súlyos betegeket ellátó osztályra kórokozót keresni, és ő maga visz oda egy fertőző betegséget.
Próbáltuk forrásainktól megtudni, hogy miért nem állták útját a szemmel láthatóan is beteg ellenőrnek, ám csak annyit mondtak:
többször kérték, tegye fel legalább a maszkot, előbb visszautasította, majd rövid időkre föltette, de újra meg újra lehúzta az arcáról, mondván fullad.
„Mindenki fél, és az ellenőrökkel senki nem mer határozottabb lenni” - magyarázták.
Lapunk az üggyel kapcsolatban érdeklődött a Belügyminisztériumban, az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFÖ), a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak, a GOKVI-ban, a Semmelweis Egyetem sajtóosztályán, az ellenőrt foglalkoztató Budapest Főváros Kormányhivatalánál is. Egyebek mellett arra vártunk választ:
Összesen hány gyermek került kapcsolatban az ellenőrrel?
Miután a lappangási idő (2-4 hét) emiatt csúszhat-e az érintettekre váró beavatkozás? Azaz mi lett/lesz a sorsuk?
Milyen intézkedéseket tettek az incidens után?
Az ellenőrzést végzőknek vannak-e infektológiai ismereteik?
Kapnak-e képzést, utasítást arra vonatkozóan, hogy mely osztályokon, milyen védőruhát kötelesek használni?
Mit tett a történtek után az intézmény menedzsmentje, a járványügyi hatóság, a szakmai irányító szervezet?
Választ a GOKVI-tól, a Semmelweis Egyetemtől valamint a Budapest Főváros Kormányhivataltól kaptunk. Az utóbbi hatóság azt írta: „az érintett munkatárs betegségének beigazolódását követően haladéktalanul megtett minden szükséges intézkedést, értesítette a kórházat és a kontaktokat, valamint azonnali vizsgálatot rendelt el.”
Hivatalosan nincs járvány, de a számok nőnek
A Porfolió gazdasági portál pénteken közölt éppen egy terjedelmes cikket, arról hogy rendkívüli sebességgel terjed Magyarországon a szamárköhögés. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ csütörtökön megjelent legfrissebb heti adatai szerint június 16-ig összesen 76 szamárköhögés-gyanús esetet azonosítottak Magyarországon. Pedig az elmúlt hét évben évente nem volt több tizenötnél. Azaz a statisztika is igazolja, hogy valami nincs rendben. A cikkükben megszólaló háziorvos szerint már idehaza is volt több, e betegséggel összefüggésbe hozható csecsemőhalál. A járványügyi hatóság a felfutó esetszámok ellenére 5 hónapja nem kommunikál a nyilvánosság felé, így hivatalosan tehát még nem lehet járványról beszélni – írja a lap.
