Az egyetemi hallgatók többsége úgy érzi, Magyarország közelebb áll a diktatúrához, mint a demokráciához - derült ki a Nemzeti Ifjúsági Tanács és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája támogatásával készült “Aktív Fiatalok Magyarországon” című, reprezentatív kutatásból, amelyet ötödik alkalommal készítettek el 805 egyetemista megkérdezésével.
Az eredményekből kiderült, a hallgatók demokrácia-diktatúra megítélése a legutóbbi, 2019-es felmérés óta inkább a diktatúra irányába tolódott: egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, amelynek a 0 pontján a diktatúra, a 10-es pontján a demokrácia áll, 2019-ben átlagosan 4,81 pontot adtak a hallgatók, míg idén 4,25-öt. A hallgatók relatív többsége, 23 százaléka 3-as, 20 százalékuk pedig 4-es értékelést adott. Azoknak az aránya, akik legfeljebb 2-es értékelést adtak, 17 százalék. Ezzel együtt trendszerű csökkenés következett be a demokrácia oldalon, ahol a 7-10-es osztályzatok megfeleződtek 2019-hez képest.
Ugyanakkor a korábbihoz képest növekedett a demokráciapárti hallgatók aránya: míg 2019-ben 57, 2024-ben 63 százalékuk vélekedett úgy, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, a diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadók aránya 16 százalékról 11-re csökkent. A kutatás azt is megmutatta, hogy bár az Orbán-rezsimnek erősen ideologikus, keresztény-konzervatív szocializációs törekvései vannak, az egyetemistákra ez kevéssé volt hatással.
Az azonos neműek házasságát például a hallgatók 72 százaléka támogatja, a konzervatív anya-apa felfogást viszont csak 6 százalékuk fogadja el.
A hallgatók politikai részvételében jelentős növekedés látható: 2019-ben még 43 százalékuknak semmilyen részvételük nem volt, ez az arány 2024-re 30 százalékra csökkent. Az aktivizmus különösen a tiltakozó petíciók, tüntetések, pénzadományozás terén növekedett. Ugyanakkor a politikai pártoktól már a hallgatók 43 százaléka próbál távolságot tartani, ez az arány 2019-ben még 26 százalék volt. A pártválasztó hallgatók aránya 71-ről 57 százalékra csökkent. A legnépszerűbb párt a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (18 százalék) volt az egyetemisták körében. A második a Momentum, a harmadik a Fidesz volt, de mindkét párt támogatottsága csökkent: a Momentumé 16-ról 12 százalékra, a Fideszé 16-ról 9 százalékra. (A február-márciusi adatfelvételkor a Magyar Péter-féle Tisza Párt még nem szerepelt a listán).
A kutatás a külföldre költözés megfontolásáról is kérdezte a hallgatókat: míg 2019-ben 33, idén már 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy tartósan Magyarországon kívül telepedjen le.
Az egyetemisták közel fele azt fontolgatja, hogy hosszú időre külföldre költözik