Jelentősen nőtt az egyetemi hallgatók politikai részvétele az elmúlt öt évben - derült ki az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatásból, amit a Magyar Távirati Iroda (MTI) idéz.
A 805 egyetemista megkérdezésével készített felmérésből kiderült, hogy a hallgatók 45 százaléka fontolgatja a tartósan külföldre költözést, miközben az anyagi helyzetüket jellemzően jónak értékelik.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében ismerteti: az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás 2011-es indulása óta ötödször vizsgálta a magyar egyetemisták közéleti-politikai attitűdjét. A reprezentatív felmérés a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet vezetőjének irányításával, a Nemzeti Ifjúsági Tanács támogatásával, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával együttműködésben készült el.
A február 22-e és március 11-e között, 805 nappali tagozatos egyetemista megkérdezésével végzett felmérés gyorsjelentését szombaton az EFOTT fesztiválon mutatták be, képet adva a Magyarországon élő több mint 1,5 millió 15-29 éves fiatal helyzetéről, preferenciáiról.
A közlemény idézi Szabó Andreát, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének intézetigazgatóját, aki elmondta, a kutatás a külföldi élettel kapcsolatos megfontolások terén rekord közeli eredményeket mutat: míg 2015-ben a megkérdezettek 37 százaléka, 2019-ben 33, addig 2024 tavaszán már a 45 százaléka mondta, el tudja elképzelni, hogy hosszú időre Magyarországon kívül telepedjen le. Enyhén, de tovább növekedett a Magyarországon kívüli tanulási szándék is: jelenleg a hallgatók közel egynegyede szeretne külföldön tanulni.
A magyar fiatalok egyharmada a kivándorláson gondolkodikA kutatás megállapította: a magyar egyetemisták többet beszélgetnek közéleti kérdésekről, politikáról otthon családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel, mint korábban bármikor.
Oross Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa szerint a hallgatók politikai részvételében jelentős növekedés látható: míg 2019-ben a hallgatók 43 százalékának nem volt semmilyen részvétele, 2024-re ez az arány 30 százalékra csökkent. Érdemi az emelkedés a tiltakozó petíciók, a pénzadományozás, a tüntetés és a bojkott esetében. A 2024-es aktivizmus a 2010-es évek elején mérthez hasonlatos .
A fiatalok az anyagi helyzetüket jellemzően jónak értékelik, így egyre többen hajlandóak pénzt is adományozni a számukra fontos ügyek kapcsán.
Több mint kétszázmillió forint jött össze a péntek esti tüntetésen indított gyűjtésenA felmérés a hallgatók értékpreferenciáit is vizsgálta. Az azonos neműek házasságát a hallgatók 72 százaléka támogatja, a konzervatív anya-apa szerepfelfogást ugyanakkor csak 6 százalékuk. A fiatalok 23 százaléka vélekedik úgy, hogy nem politikai programokra, hanem erős kezű vezetőre van szükség, míg a migrációs politika szigorítását egynegyedük tartja kívánatosnak. Ez utóbbi esetben különösen nagy az attitűdök eltérése a baloldali és a jobboldali gondolkodású egyetemisták között: míg az önmagukat jobbra sorolók 44, a baloldaliak 12 százaléka ért inkább vagy nagyon egyet az állítással.
A magyar fiatalok változást akarnak, óriási a nyitottság valami újra