Máris kézzelfogható eredménye van a NATO csütörtökön véget ért washingtoni csúcstalálkozójának. Megkezdték ugyanis az új NATO-Ukrajna Parancsnokság létrehozását a németországi Wiesbadenben. Ennek feladata az ukrán hadsereg részére történő fegyverszállítások és kiképzési tevékenységek koordinálása lesz. Valószínűleg néhány hónapra szükség lesz még ahhoz, hogy a parancsnokság minden tervezett feladatát el tudja látni - magyarázták a szövetség képviselői a washingtoni NATO-csúcs margóján. Addig továbbra is az amerikai erők végzik a koordinációt.
A védelmi szövetség Németország központi szerepbe helyezésével készül fel Donald Trump esetleges visszatérésére az amerikai elnöki székbe.
Trump meglehetősen kritikus nem csak Ukrajna támogatását, hanem a teljes szövetségi rendszert illetően is, így félő, hogy jóval kisebb szerepet szánna az Egyesült Államoknak a nemzetközi biztonság garantálását illetően.
A csúcstalálkozó nyomán azonban nem csak az Ukrajnának nyújtott támogatás koordinálásának átvétele miatt vált feszültebbé Németország és Oroszország viszonya, hanem az Egyesült Államok azon bejelentése miatt is, amely szerint Németországban nagyobb hatótávolságú rakétákat kíván állomásoztatni, amelyekkel akár Moszkvát is támadhatnák.
A Kreml következményekkel fenyegette meg a német kormányt, az indoklás szerint a rakétatelepítés célja „Oroszország biztonságának veszélyeztetése”.
Mint Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes fogalmazott, Moszkva „katonai intézkedésekkel válaszol”. Oroszország berlini nagykövete, Szergej Necsajev figyelmeztette a berlini kormányt, hogy tovább romlik Moszkva és Berlin viszonya, ha a kilátásba helyezett telepítés megvalósul. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője "a hidegháború felé tett lépésekről" beszélt.
Az USA és Németország nemrég közös nyilatkozatban jelentette be, hogy 2026-tól új, nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket állomásoztatnak majd Németországban, köztük Tomahawk cirkálórakétákat és hiperszonikus rakétákat, amelyek jelenleg még fejlesztés alatt állnak. Az intézkedés az USA hozzájárulását hivatott szolgálni "az integrált európai elrettentéshez".
Telefonon tárgyalt az amerikai és az orosz védelmi miniszter, Moszkva szerint az esetleges eszkaláció kockázatának csökkentéséről volt szóOlaf Scholz német kancellár üdvözölte az amerikai döntést. – Tudjuk, hogy Oroszországban hihetetlen fegyverkezés zajlik, olyan fegyverekkel, amelyek európai területeket fenyegetnek – jelentette ki Scholz a NATO washingtoni csúcstalálkozójának zárónapján. Ezért már egy ideje fontolgatták, hogyan lehetne az elrettentést Európában bővíteni.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint az amerikai kormány döntése, "komoly képességhiányt" pótol Európában. Az ideiglenes telepítés azonban azt is jelenti: "az Egyesült Államok joggal várja el tőlünk, hogy mi magunk fektessünk be az ilyen távolsági fegyverek fejlesztésébe és beszerzésébe".
Ez a lépés csak egyike a NATO fennállásának 75. évfordulóját ünneplő washingtoni csúcson hozott döntések egész sorának. A szövetség új politikai és katonai kötelezettségvállalásokkal elsősorban az Ukrajnával való szolidaritást és az európai elrettentő erő növelését demonstrálta. A legfontosabb fejlemény, hogy több NATO ország F-16-os vadászgépeket szállít Ukrajnának. Az Egyesült Államok, Hollandia és Dánia szerint az első F-16-osok átadása már folyamatban van.
A csúcstalálkozót beárnyékolta az a hír, amely szerint Oroszország meg akarta ölni a Rheinmetall német fegyvergyártó vezérigazgatóját. A cég az egyik fő szállítója az Ukrajnának szánt tüzérségi lövedékeknek és harcjárműveknek. Az Armin Papperger meggyilkolására irányuló terv az amerikai hírszerzés szerint egy szélesebb körű orosz terv része, amelynek célja az Ukrajna háborús erőfeszítéseit támogató hadiipari cégek vezetőinek meggyilkolása szerte Európában.
