;

Magyarország;Ukrajna;Hollandia;Egyesült Államok;diplomácia;Dánia;NATO-csúcstalálkozó;katonai támogatás;orosz-ukrán háború;

- Úton vannak Ukrajnába az első F-16-osok

Még a nyáron bevetéseket fognak teljesíteni.

Úton vannak az első F-16-os vadászgépek Ukrajnába a Kijevnek eddig felajánlott 85 ilyen harci gépből, és még a nyáron bevetéseket fognak teljesíteni – derül ki a holland és a dán kormány nyilatkozatából, amelyet a Fehér Ház szerdán tett közzé a washingtoni NATO-csúcson az előzetes várakozásoknak megfelelően. Dick Schoof holland miniszterelnök és dán kollégája, Mette Frederiksen ebben közölte, az „átadás folyamata” a hónapokig tartó pilótaképzés és politikai tárgyalások után megkezdődött. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legalább 18 hónapja lobbizik azért, hogy nyugati repülőgépek egészítsék ki a kicsi és elavult szovjet gyártmányú gépekből állú ukrán légierőt. A vadászgépek remények szerint képesek lesznek elfojtani a legfeljebb 70 kilométerre lévő harci gépekről indított orosz siklóbomba-támadásokat, amelyek a frontvonal ukrán állásait pusztítják.

Zelenszkij köszönetet mondott Dániának, Hollandiának és az Egyesült Államoknak, amiért további kilenc országgal koalícióban gyakorlatias segítséget nyújtottak e téren, és jelezte, további felajánlásokban bízik, hogy a célul kitűzött 130 darabos gépszámot elérjék.

„Az F-16-osokat Ukrajna légvédelmének megerősítésére is használják majd. Biztos vagyok benne, hogy segítségünkre lesznek abban, hogy jobban megvédjük az ukránokat a brutális orosz támadásoktól, mint amilyen a kijevi Ohmatgyit gyermekkórház ellen intézett e heti támadás volt”

– mondta. Egyelőre nem világos, hogy az 1970-es években tervezett F-16-osok, a harci repülőgépek mennyire lesznek hatékonyak az Oroszország elleni háborúban. Különösen fontos lesz, hogy miként rejtik el és védik őket, amikor a földön vannak, egy olyan időszakban, amikor Ukrajna légvédelme megfeszült.

Még kedd este Joe Biden amerikai elnök a csúcsot házigazdaként megnyitó beszédében bejelentette, hogy a NATO-tagállamok négy Patriot rakétaelhárító üteget szállítanak, Olaszország pedig egy hasonló SAMP-T rendszert, amellyel légibázisokat lehet megvédeni az orosz támadásoktól. Az akcióban részt vevő országok közleménye szerint a légvédelmi rendszerek

„segíteni fogják az ukrán városok, civilek és katonák védelmét, és egyeztetünk az ukrán kormánnyal, hogy ezeket a rendszereket mielőbb használni lehessen”.

Beszédében Biden fogadkozott, „az Egyesült Államok gondoskodni fog arról, hogy amikor kritikus légvédelmi elfogórendszereket exportálunk, Ukrajna az első helyre kerüljön”.

Az Észak-atlanti Tanács állam- és kormányfői szintű ülése csak magyar idő szerint tegnap este 7 órakor vette kezdetét a washingtoni csúcs második napján. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkár előzőleg újságíróknak elmondta, hogy a szövetségesek „jelentős” Ukrajnának szánt támogatáscsomagról állapodnak meg. „Ez egy történelmi csúcstalálkozó lesz – mondta, hozzátéve, hogy a szövetség nemcsak a 75. évfordulóját ünnepli...” Stoltenberg szerint a csomag öt részből fog állni, melyek közt szerepel majd több, azonnali támogatásra vonatkozó új bejelentés, beleértve a légvédelmet, valamint az interoperabilitás megteremtését célzó munka fokozásáról született elhatározás. Mindez

„együttesen erős hidat képez majd Ukrajna számára a szövetségi tagság felé, és bízom abban, hogy a szövetségesek ezután megismétlik azt az elkötelezettséget, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz”

– tette hozzá.

A közelgő amerikai választások hatásáról kapott kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta, „arra számítok, hogy az amerikai választások eredményétől függetlenül az Egyesült Államok erős és szilárd szövetségese marad a NATO-nak" a szövetség „széleskörű kétpárti támogatása miatt”, és amiatt is, hogy a washingtoni bírálatokat megértve „az elmúlt években drámai növekedés történt a védelmi kiadásokban Európa-szerte és Kanadában”.

A Fehér Ház közben megerősítette, a csúcson bejelentik, hogy a következő évre legalább 40 milliárd eurós (43 milliárd dollár) alapfinanszírozást kívánnak biztosítani Ukrajnának, hogy „fenntartható szintű biztonsági támogatást nyújtsanak Ukrajnának a győzelemhez” – áll a közleményben. Bejelentik továbbá egy új katonai parancsnokság felállítását Németországban az ukrán csapatok kiképzésére és felszerelésére, valamint új NATO-főképviselőt neveznek ki Kijevbe.

Semmilyen békekezdeményezés nem alapulhat Oroszország narratíváin

Dmitro Kuleba ukrán és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a fronthelyzetről, valamint a második ukrán békecsúcs előkészületeiről tárgyalt szerdán – számolt be Kuleba az X-oldalán. A NATO-csúcs apropóján tartott washingtoni megbeszélésről írva – nyilvánvalóan a magyar békemisszióra utalva – Kuleba azt is hangsúlyozta, hogy „semmilyen békekezdeményezésnek nem lehet alapja az orosz narratíva”. Orbán Viktor miniszterelnök kedden Washingtonban Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatta tárgyalásait a magyar békemisszióról – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A miniszter szerint durva eszkaláció fenyeget.