- Nagy érvágás lehet egyes sajtótermékeknél az Orbán-kormány terve

Az biztos, ha az állam rátenyerel a forrásokra is, az nagyon komoly működési nehézséget okozhat a média egyes szereplőinek. Ám az is lehet, hogy ez egy kommunikációs trükk, és egy pongyolán megfogalmazott törvénnyel érzékeltetik, hogy ki van rakva a pisztoly az asztalra, és ha kedvük van felveszik, és meghúzzák a ravaszt – fogalmazott a Népszavának Polyák Gábor jogász, médiakutató és a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a kormányinfón elhangozttakra.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis egy új, a médiát szankcionáló törvényt lengetett be, amit elvileg Tuzson Bence igazságügyi miniszter dolgoz majd ki, és várhatóan a szeptemberi kormányülésen fognak tárgyalni róla. A javaslatról sok konkrétum nem hangzott el, Gulyás Gergely annyit mondott, hogy a pártokat és a médiumokat fogják kötelezni forrásaik átláthatóvá tételére. (Jogilag csak a médiumok tudnak külföldi forráshoz jutni, mivel a pártoknak a tavaly decemberben megszavazott szuverenitásvédelmi törvény ezt már kizárta.) Gulyás a várható jogszabállyal kapcsolatban úgy fogalmazott „Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautaljuk a feladónak”. Ez alól szavai szerint kivételt képeznek az uniós országból érkező források.

A miniszter azt mondta, az elvárás az átlátható finanszírozás, ami nem jelenti, hogy nem lehet külföldi pénzeket fogadni. Ezek alapján nehéz kitalálni, hogy a törvény kizárólag az átláthatóságot célozza majd, vagy ahogy Gulyás is utalt rá, a külföldről (feltehetően főként Amerikából) érkező támogatásokat vonják el valamilyen formában.

– Azok a sajtótermékek, amelyek nem tudnak az állami hirdetések miatt teljesen eltorzított piacról megélni, és nyilván nem tudnak annyi hazai támogatást összeszedni, hogy az önmagában elegendő legyen, azok kialakítottak az elmúlt években egy jól működő nemzetközi hálózatot a fennmaradásuk érdekében. Például az amerikai külügy pályázatain pár milliót osztanak szét, de ezeknek a médiumoknak minden fillér számít. Ha ezekre a forrásokra rátenyerel a kormány, az több, mint az eddigi megbélyegzés, az komoly működési problémákhoz vezethet. El tudom képzelni, hogy ez valamilyen különadó formájában érkezik, mondjuk a külföldi támogatásra vonatkozó adó mértéke 100 százalék lesz. Ez persze csak találgatás, és lehet, hogy ez is egy kommunikációs trükk, de az elrettentésre elég lehet – mondta a szakértő.

Gulyás Gergely a többi között azzal érvelt, hogy az uniónak is van erre vonatkozó szabályozása, de szerintük az túl radikális, ennél ők „jogállamibb” megoldást támogatnak. Polyák Gábor szerint az kijelenthető: nem ugyanarról a háborús propagandáról beszél Gulyás Gergely, mint amire az uniós szabályozás vonatkozik. – Az unió lényegében kitiltja az orosz propagandát folytató médiumokat a saját területéről. Itt meg nem arról van szó, hogy valamely médiumhoz ömlik a rubel, és ezzel a jövőbeli törvénnyel a kormány az orosz propagandának próbálna gátat szabni. Ők azt hívják háborús propagandának, ami „nem 105 százalékig azonos” Orbán Viktor aznapi álláspontjával. „Mert egyébként ki folytat itthon háborús propagandát? Nyilvánvalóan a Fidesz közeli média, amely az orosz álláspontot szajkózza. A választási kampány alatt az Origon minden nap kitört a harmadik világháború, a köztelevízió pedig azzal foglalkozott, hogy mi van ha Budapesten becsapódik az atombomba. Mi ez, ha nem háborús uszítás?” – vélekedett a médiakutató.

A belengetett törvény nem előzmény nélküli, 2023-ban a szuverenitásvédelmi törvény mellé létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZH) is, mely a jogkörét tekintve bárkit ellenőrizhet, aki veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A pongyola megfogalmazásból akkor nem derült ki, hogy mi minősül veszélyeztetésnek. Emiatt ki is alakult a közbeszédben egy vita, hogy mindez érinti-e a médiát, vagy csak a pártokra vonatkozik. Először Varga Judit 2023 novemberében a törvény parlamenti vitája alatt fejtette ki, hogy a liberális média is próbálja aláásni a magyar érdekérvényesítést, ezt pedig „vissza kell verni”. Gulyás Gergely ezek után azt mondta, hogy nem érinti a törvény a sajtószabadságot, így végül Varga Judit is közölte, a törvény egyáltalán nem érinti a médiát. Orbán picivel később világosan kimondta, elzárják a guruló dollárokat a baloldali média előtt. Majd egy későbbi interjúban ezt is árnyalta. Ebben a kérdésben sokáig csend volt, majd nemrég derült ki, hogy mind a Transparency International szervezetét, mind az Átlátszó online portált vizsgálni kezdte az SZH.

Polyák Gábor leszögezte, számára már akkor is egyértelmű volt, hogy a médiára is vonatkozik a hivatal munkája. – Mi az, hogy szuverenitás? Mi az, hogy külföldi érdek? Ezek megfoghatatlan fogalmak, teljesen önkényes, hogy kire alkalmazzák. Ez alapján bárkire vonatkozhatnak, aki a Szuverenitásvédelmi Hivatal látókörébe kerül, és például dezinformációt terjeszt. Valójában ki terjeszt dezinformációt? A kormány milliárdokból végighazudta a választási kampányt, mégsem látom, hogy a hivatal árgus szemekkel figyelné. De az nem véletlen, hogy a sort egy civil szervezettel, és a sajtóval kezdte – fogalmazott.