Mi, a csapatunkkal a Dunát szeretnénk az emberek mentális térképére felhelyezni. A gond csupán az, hogy mire valaki lejut a rakpartra, az örökkévalóságig kell várakoznia a zebránál, majd a szalagkorlát mellett kell egyensúlyoznia, hogy biztos helyre érkezzen. És bár a rakpart Budapest legértékesebb ingatlanja, akár pénzben, akár kulturális téren, ahhoz képest nincs eléggé kihasználva – mondta lapunknak Tömör Miklós, a Város és Folyó Egyesület, ismertebb nevén a Valyo alapítója és elnöke. A 2011 óta létező civil szervezet négy éve a Budapest Brand nevű céggel azt a célt tűzte ki, hogy a Duna-partot szabaddá tegye a publikum számára, hogy az emberek nyugodt körülmények között használhassák azt sportolásra és pihenésre. – Nekünk az a kiindulópontunk, hogy amikor Magyarországra vagy a fővárosra gondolunk, akkor a Duna jut az eszünkbe. Sőt, akármelyik turistakönyvet, katalógust, reptéri újságot vesszük a kezünkbe, abban Budapest kapcsán biztosan szó esik a Dunáról – mondja Tömör.
Hogy a Valyónak milyen fontos a folyó, azt már számos alkalommal demonstrálta, melynek kapcsán most történeti kiállítást rendeztek a tizennégy éve tartó tevékenységükről a Vigadó térrel szembeni viaduktban található Valyo Viadukt kiállítóterében. Itt fotókon láthatjuk a civil szervezet Dunával kapcsolatos projektjeit és installációit, melyek közül a fővárosi lakosoknak számos ismerős lehet. 2016-ban a felújítás miatt lezárt Szabadság hídon például közösségi helyszínt alakítottak ki Szabihíd néven, a kezdeményezést pedig éveken át megismételték, míg a 2018-as Velencei Építészeti Biennálén a Szabihíd-jelenség lett a Magyar Pavilon központi témája. Ugyanebben az évben a Rákóczi híd pesti hídfőjénél pedig megnyitották a Valyo Kikötőt, ahol családi és sportprogramok, filmvetítések, fotókiállítás és koncertek várták a közönséget – a hely azonban hamar megszűnt, mert itt épült fel az új Atlétikai Stadion.
A Valyo szereti a rendhagyó projekteket is, a mobil szaunájuk például éveken át járta a várost, hogy a hőségre vágyók beülhessenek, míg 2014-ben ez a kisbuszuk moziként funkcionált: a pár köbméteres terében Reisz Gábor első játékfilmjét, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című vígjátékot lehetett megnézni. Másrészt a Valyo kényelmessé teszi a városlakók életét: a Nehru partra 2016-ban például nagy méretű ballon bútorokat helyeztek el pihenés céljából, míg a Petőfi híd pesti hídfőjénél a gördeszkásoknak alakítottak ki a Petőfi Skate Parkot. Emellett sokat tesznek a környezetért is, hiszen ők is éveken át küzdöttek azért, hogy a Római Parton ne vágják ki a fákat, a területén pedig egy szabadstrand jöjjön létre. – Ezt a strandot 2018-ban demonstrációs jelleggel nyitottuk meg, de mára hivatalos helyszín lett, melyet az Óbudai Önkormányzat működtet.
A tárlaton két installáció is helyet kapott: Rácz Lőrinc világítástervező Folyékony fény című munkájához a viadukt ablakait fedte be színes fóliákkal, így a beszűrődő napfény „átfesti” a teret, míg Dunavízió című műve egy camera obscura, mely a Duna part sziluettjét, illetve a rakparton elhaladó autókat és gyalogosokat vetíti ki fejjel lefelé.
A Valyó Viadukt előtti partszakaszon pedig akár szórakozhatunk is: hétvégente már négy éve napernyők alatt és piknikpadok mellett élvezhetjük a kilátást, hiszen a covid óta március 15-től október 23-ig szombaton és vasárnap azt lezárják a forgalom elől. – Átlagban tízezer ember megfordul itt egy hétvégén a BKK mérései szerint, tehát van arra igény, hogy használjuk a rakpartot. Naplemente után nehéz is ülőhelyet találni – mondja Tömör.
A jövőben pedig még nagyobb tervekkel készül a Valyo: a csapat szeretné, ha úszható lenne a Duna, aminek érdekében fauszodákat engednének a vízbe, ahogy azt tették a XX. század elején is.
– Sokan azt hiszik, hogy a folyó vize koszos, de mi szeretnénk megcáfolni ezt a berögződést. Ennek érdekében elindítottunk a fővárosban négy helyszínen egy vízminőség vizsgálatot, melyet a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. végez. Áprilisban és májusban kiváló vízminőséget mértek.
Infó: Valyo Viadukt. Nyitva október 23-ig hétvégente10:00-20:00
