Miközben még mindig nem került pont a főpolgármester-választás végére (Vitézy Dávid az Alkotmánybíróságon is megtámadta az alig 41 voksnyi különbséget hozó júniusi eredményt, míg Karácsony Gergely már átvette megbízó levelét), az új Fővárosi Közgyűlés csak október elseje után alakul meg, a jelenlegit pedig már nem hívják össze addig. A köztes időben így Karácsony Gergely dönt a város ügyeiben, és az előterjesztések között több komoly cégdöntés is van.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Karácsony főpolgármesteri jogkörében eljárva engedélyezte a Budapesti Közlekedési Központnak, hogy a likviditási problémák elkerülése érdekében bankoknak értékesítsék a fővárosi önkormányzat felé jövőre esedékes követelésük egy részét: 50 milliárd forintot. Vitézy Dávid egyből csődöt kiáltott, ahogy korábban Varga Mihály pénzügyminiszter is a szolidaritási hozzájárulás januári részletének júniusi, állami inkasszózásakor.
„Csődről az beszél, aki maga akarja előidézni azt" – válaszolta akkor a Népszava kérdésére Kiss Ambrus pénzügyeiért felelős főpolgármester-helyettes, bárt azt nem tagadta, hogy a város jelenleg folyószámlahitelből működik, több milliárd forintos mínuszban van. Ennek oka részben az, hogy a bevételek egyenetlen eloszlásban folynak be (az adóbevétel zöme szeptemberben érkezik), míg a kiadások havi rendszerességűek. Így volt ez tavaly is. Tavaly júliusban mínusz 8 milliárdon állt a főváros folyószámlahitel számlálója, majd az iparűzési adóbevétel beérkezése után jelentősen javult az egyenleg és szeptemberben már 40 milliárdos pluszban volt a város.
Ennek ellenére nem túl biztató, hogy a város kasszája minden nyárra kiürül és Budapest hitelből működik hónapokig.
A képet még inkább árnyalja, hogy a főpolgármester jelenlegi átmeneti időszakban hozott döntéseiből az olvasható ki, hogy a BKK mellett más fővárosi közszolgáltatók sincsenek túl rózsás helyzetben. A Fővárosi Vízművek üzleti tervét már tavaly is kisebb botrány árán sikerült csak elfogadni. Keszler Ferenc vezérigazgató az első változatban 18 milliárdos veszteséget prognosztizált és azt ajánlotta a városvezetésnek, hogy a csőd elkerülése érdekében adják át a céget az államnak. A városvezetés ezt elutasította, majd Keszler felmondott. Tüttő Kata területért felelős főpolgármester-helyettes háborút indított a vízdíjak költségeket fedező emelése érdekében, a kormány a vízi közmű cégek sorozatos bedőlésétől tartva idén januártól az egész országban emelt árú, egységes céges vízdíjat vezetett be, ami javította a fővárosi cég helyzetét. (Bár az állami fejlesztési alapba 2,8 milliárd forintot kell befizetnie évente.) A főpolgármester elé tárt tulajdonosi döntésekre vonatkozó javaslat óvatosan úgy fogalmaz, hogy a „felmerülő fizetési kötelezettségeinek előreláthatólag képes lesz eleget tenni, de ha mégse, 3 milliárdos hitel-keret is rendelkezésre áll”.
A cég a tavalyi évet 8,7 milliárdos veszteséggel zárta.
A 2023-as beszámoló alapján az előterjesztés úgy fogalmaz: „a társaság teljes likviditása problematikus, működését alacsony biztonsági szint jellemzi”. Az idén 149 millió forint nyereséget terveznek, amit rekonstrukcióra költenek, de ez csak csepp a tengerben. A fővárost kiszolgáló ivóvízellátó rendszer műszaki színvonalának fenntartásához ugyanis tavalyi áron 259 milliárd forintra lenne szükség.
Nincs sokkal jobb helyzetben a tavaly újra fővárosi többségi tulajdonba került Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM), amely 2023-at 3,5 milliárdos veszteséggel zárta. Holott az előző évben még 1,4 milliárdos nyereséget termelt. Ahogy azt az elemzés megállapítja „a társaság tevékenysége, gazdálkodása 2023. évben jelentős változáson ment keresztül, amit a 2023. évre kimutatott vesztesége is mutat, szemben az elmúlt 25 évben végig nyereséges működéssel”. Az idei évre mindenesetre jelentős felfutásban és 1,26 milliárdos nyereségben bíznak. Ennél is bizakodóbb a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft., igaz a cég tavaly is csaknem 800 millió forintos nyereséget érte el, de ezt az idén 1,17 milliárdra tornáznák fel.
A Budapesti Közművek üzleti tervét és tavaly beszámolóját még az utolsó ülésén megtárgyalta és elfogadta a Fővárosi Közgyűlés. A tavalyi 3,4 milliárdos plusz után a kiadások jelentős visszafogása ellenére is 54 százalékos eredménycsökkenéssel számolnak, bár reményeik szerint így is pluszban maradnak: 2024 végére 1,88 milliárdos nyereséget várnak.
Mindent összevetve az ősszel megalakuló közgyűlésre nehéz kezdet vár. Sokan – joggal – aggódnak, hogy mindezt tetézi a testület rendkívül vegyes összetétele, hiszen egyetlen pártnak sincs többsége a közgyűlésben. Az eddigi kényelmes többségi támogatást elvesztő Karácsony Gergelynek kiélezett politikai játszmában kell elfogadtatnia a nullszaldósra várhatóan csak különféle pénzügyi mutatványokkal kihozható jövő évi költségvetést. Ha ez jövő márciusig nem sikerülne, a Sára Botond helyére kerülő, vélhetőleg szintén kormányhű főispán csődbiztost küldhet Budapest nyakára.
Mindent összevetve az ősszel megalakuló közgyűlésre nehéz kezdet vár. Sokan – joggal – aggódnak, hogy mindezt tetézi a testület rendkívül vegyes összetétele, hiszen egyetlen pártnak sincs többsége a közgyűlésben.
Az eddigi kényelmes többségi támogatást elvesztő Karácsony Gergelynek kiélezett politikai játszmában kell elfogadtatnia a nullszaldósra várhatóan csak különféle pénzügyi mutatványokkal kihozható jövő évi költségvetést. Ha ez jövő márciusig nem sikerülne, a Sára Botond helyére kerülő, vélhetőleg szintén kormányhű főispán csődbiztost küldhet Budapest nyakára.
