;

egészségügy;korrupció;vesztegetés;hálapénz;Nemzeti Védelmi Szolgálat;

- Hálapénz: mintegy 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményezett eljárást vesztegetés elfogadása miatt az NVSZ

A hálapénz tilalom betartását 2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal teszteli.

Eddig komolyabb büntetés nélkül megúszták a betegek a hálapénzes eljárásokat.

A Debreceni Törvényszék 2024. március 20-án hirdetett ítéletet hálapénz elfogadása miatt egy orvos ügyében. Őt bűnösnek találták és egyebek mellett nem jogerősen két év börtönre, öt évre felfüggesztve. Az orvost megvesztegető három beteg elleni büntetőeljárást a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség megszüntette, miután az érintettek megrovást kaptak.

Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény 2021-ben a büntetőkódexet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Így szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Az előbbi a jogszabály szerint a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát.

Ez jelenleg körülbelül 13 ezer forint.

A hálapénz tilalom betartását 2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal teszteli. Azóta ennek következtében összesen

105 ügyben, közel 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményeztek eljárást vesztegetés elfogadása miatt. 

2023-ban 19 olyan ügyben kezdeményeztek nyomozást, amikor páciensek például soron kívüli vizsgálatra, vagy gyógyszer jogosulatlan felírására, illetve valótlan tartalmú orvosi igazolás kiállítására kérték az egészségügyi dolgozókat. Ezenfelül tíz olyan klasszikus ügy volt amikor a szokásos ellátás után fogadott el borítékot az orvos.

Egyelőre a már felderített esetekben többségében sincs jogerős ítélet. S a lapunk által megkérdezett ügyvédek – Ábrahám László és Bátki Pál – sem tudtak olyan eseteket felidézni,

amikor a beteget elítéltek volna a hálapénzes bűncselekményben.

Egy lapunknak nyilatkozó jogász úgy vélte: ez egy nagyon érzékeny terület. Még ha valaki páciensként tisztában is van a hálapénz büntethetőségével, amikor adja, az esetében mégiscsak a maga vagy közvetlen hozzátartozójának egészsége, élete a tét. Ennek a megítélése akkor is nehéz ha ez tiszta korrupció, amit nem szabad eltűrni. És amikor a bíróság kimondja valakiről, hogy bűnös, akkor az ügy összes körülményét mérlegeli. Szakértőnk példaként idézte daganatos betegek történetét:

azért kért pénzt tőlük az onkológusuk, hogy megkezdjék az államilag egyébként finanszírozott kemoterápiás kezelésüket. 

Ebben az esetben a beteg az életben maradásárt fizetett. Az ilyen érintetteket morálisan nehéz volna büntetni – tette hozzá.

Kampányoltak a hálapénz ellen

Januárban az Európai Unió támogatásával indított televíziós reklámkampányt hálapénz visszaszorítására az NVSZ. A felnőtteknek és a fiataloknak is készítettek külön reklámfilmet, kiadványokat illetve a témában számos helyen tartottak kollégáik előadást. Tavasszal mérték a kampány hatásosságát – ebből a reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 90 százaléka tisztában volt azzal, hogy a hálapénz adásáért büntetés jár annak is, aki adja, és annak is, aki ezt elfogadja. Ugyanakkor a megkérdezettek 68 százaléka mondta azt, hogy a hálapénz büntethetőségéről az idei év elején vetített reklámfilmekből szerzett tudomást. A többség úgy vélekedett, hogy nem adnak hálapénzt, arra  a kérdésre pedig, hogy miért gondolja, hogy nem fizeti ilyen jellegű összeget: volt aki a büntethetősége miatt, mások azzal indokolták, hogy azért nem, mert fizet a társadalombiztosítást és nem is tartja etikusnak.

Josep Borrell azzal magyarázta a szokatlan, ám jogilag megalapozott lépést, hogy miután Budapest önként kimaradt az eredeti döntésből, nincs joga szavazni arról, hogy a pénzt mire költsék.