Európai Unió;Orbán-kormány;Oroszország;Magyarország;Ukrajna;Szijjártó Péter;külügyminiszterek;vagyonzárolás;orosz-ukrán háború;

- Ügyesen megkerülték a magyar vétót, Szijjártó Péter sértődötten reagált, miközben a tanácskozáson egyáltalán nem volt konfrontatív

Josep Borrell azzal magyarázta a szokatlan, ám jogilag megalapozott lépést, hogy miután Budapest önként kimaradt az eredeti döntésből, nincs joga szavazni arról, hogy a pénzt mire költsék.

Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban megegyeztek, hogy az Oroszország Európában zárolt vagyonából származó idei nyereséget fegyverek vásárlására fordítják Ukrajna számára.

Egy jogi kiskaput kihasználva a döntésből kihagyták Magyarországot, ami miatt Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon arról beszélt: „A demokrácia és a jogállamiság saját maguk által felkent harcosai most a lehető legszégyentelenebbül lépték át és vették semmibe az európai szabályokat Magyarország kizárásával ebből a döntésből.”

Egy névtelenséget kérő EU-forrás, amely követte a 27 tárcavezető vitáját, lapunknak ugyanakkor azt mondta,

hogy a magyar miniszter a tanácskozáson nem volt konfrontatív.

Magyarország az év elején tartózkodott, amikor a tagállamok megállapodtak, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket félreteszik Ukrajna támogatására. A kormány akkor úgy érvelt, hogy semmilyen terhet nem kíván magára vállalni, de nem akadályozza a többiek részvételét a segítségnyújtásban. A 26 miniszter erre a „konstruktív tartózkodásra” hivatkozott, amikor hétfőn úgy határozott,

hogy a vagyon idei nyereségét – mintegy 2,4 milliárd eurót – a Kijevnek szánt fegyverekre fogják költeni, és ehhez nem kérik Magyarország beleegyezését.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozást követő sajtótájékoztatóján azzal magyarázta a szokatlan, ám jogilag megalapozott lépést, hogy miután Budapest önként kimaradt az eredeti döntésből, nincs joga szavazni arról, hogy a pénzt mire költsék.

Az Orbán-kormány ugyanakkor könnyen megakaszthatja a támogatást az orosz vagyon befagyasztását előíró szankciók blokkolásával, miután azokat félévente meg kell újítani. Magyarország ezen kívül sikeresen gátol hét másik, ugyancsak az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatos uniós határozatot, 6,6 milliárd euró értékben.

A Fidesz ECR-hez történő csatlakozásának ügye is téma lehet.