;

Oroszország;biztonság;Svédország;Finnország;Vlagyimir Putyin;NATO-csatlakozás;orosz elnök;

A finn hadsereg minden eshetőségre fel akar készülni

- Finnország nem aggódik Vlagyimir Putyin fenyegetései miatt

Helsinkiben úgy vélik, az orosz elnök fenyegetései ellenére nincs jele annak, hogy Oroszország közvetlen fenyegetést jelentene az ország biztonságára nézve, nem töltötték fel katonákkal a határhoz közelebb eső kaszárnyákat. 

Fagypontra jutottak Finnország és Oroszország kapcsolatai azt követően, hogy tavaly áprilisban a skandináv állam a védelmi szövetség tagja lett. Ezáltal a szervezet és az Oroszország közötti határszakasz 1340 kilométerrel hosszabbodott meg. Moszkva egy sor ellenlépéssel fenyegette meg Finnországot, amellyel 1939. november 30. és 1940. március 12. között háborúban is állt. Az orosz vezetés bejelentette, megerősíti fegyveres erőit a finn határ mentén. Ehhez képest az orosz szárazföldi erők katonai bázisai szinte teljesen üresek a térségben. Oroszország ugyanis katonái és fegyverzete túlnyomó részét Ukrajnába küldte, közölte tudósításában a finn állami televízió, az YLE hírszerzési forrásokra és műholdképekre hivatkozva. A finn katonai hírszerzés egyik magas rangú forrása úgy tudja, a katonák és felszerelések átlagosan 80 százalékát szállították át Ukrajnába.

Más orosz régiókban is hasonló a helyzet. A jelentés szerint egyes helyőrségekben a katonák ötöde, másokban pedig még kevesebb hányada van jelen. Még 2022 szeptemberében, amikor Oroszország ukrajnai előrenyomulása megtorpant, az YLE arról számolt be, hogy a Szentpétervár környéki katonai bázisokról eltűntek a régi légvédelmi rendszerek. Marko Eklund finn katonai szakértő akkor azt gyanította, hogy a légvédelmi rakétákat - valószínűleg az S-300-as típusúakat - a szárazföldön lévő ukrán célpontok ellen vetették be, hogy kompenzálják az e célra szánt rakéták hiányát.

A csapatok és a katonai felszerelések ilyen jellegű átcsoportosításai egyrészt azt mutatják, hogy az orosz csapatok és fegyverzet elhasználódott, s Putyin számára nyilvánvalóan az ukrajnai beavatkozás a prioritás. Másrészt a NATO elleni orosz fenyegetések megalapozatlanságát jelzik, emlékeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Amikor nem sokkal az Ukrajna elleni 2022 februári agresszió után Svédország és Finnország jelezte, csatlakozni kívánnak a NATO-hoz, Oroszország fenyegetések sorát intézte a két skandináv állammal szemben. Érdekes módon azonban 2022 májusának közepén, amikor a kérelmeket benyújtották, Putyin orosz elnök közömbösnek mutatkozott. Valószínűleg el akarta leplezni, hogy a két országnak a védelmi szövetséghez való csatlakozása geopolitikai szempontból mekkora csapás Oroszország számára. Putyin azonban nem vallhatta be azt, hogy éppen az ellenkezőjét érte el annak, mint amit a háború megindításával akart. 2022 júniusának végén ezért meglepően békülékeny hangon kijelentette: „Svédországgal és Finnországgal nincsenek problémáink". Mint mondta, Ukrajnával szemben ezekkel az országokkal nincsenek területi vitáik sem, így "semmi olyan sincs, ami aggasztana minket Finnország vagy Svédország NATO-tagságával kapcsolatban” – hangoztatta, hozzátéve: „Ez az ő dolguk”. Ez egybecsengett egy 2004 áprilisában elhangzott kijelentésével, amikor a NATO addigi legnagyobb bővítésekor úgy foglalt állást, „minden országnak joga van meghatározni, hogyan kívánja szavatolni biztonságát. Putyin 2022 júniusának végén azt is mondta, hogy eddig "nem volt fenyegetés" Svédország és Finnország részéről, de a jövőben Oroszország kénytelen lesz – ahogy fogalmazott - "tükörképszerűen” reagálni az esetleges svédországi és finnországi NATO-fegyverek megjelenésére, és „fenyegető eszközöket” telepíteni a két országhoz közel eső területeken.

Az orosz elnök retorikája ezután jelentősen megváltozott. Tavaly decemberben már azt mondta, Finnországgal "nem voltak problémák", de „most már lesznek”. Putyin idén február végén elhangzott beszédében pedig azt állította, hogy "komolyan szükséges" az ország nyugati részén lévő csapatok megerősítése "a NATO következő keleti terjeszkedésével járó fenyegetések semlegesítése érdekében". Putyin nem fogadta el, hogy a két ország az ukrajnai invázióra adott reakcióként törekedett a csatlakozásra, s az amerikai nyomást okolta ezért. Az orosz elnök katonai átszervezést jelentett be, amelyben a - történelmi nevén - leningrádi katonai körzet március óta egész Északnyugat-Oroszországot magában foglalja. Az új katonai körzetbe „koncentrálunk bizonyos katonai egységeket”, hangoztatta, bár rendszeresen hangsúlyozta, hogy Oroszországnak "sem geopolitikai, sem gazdasági, sem katonai érdeke nem fűződik a NATO-országok elleni harchoz".

A nagy bejelentések ellenére az átszervezés elmaradt és Finnországban úgy látják, hogy Oroszország jelenleg nem jelent közvetlen katonai fenyegetést. Ez szerepel a kormány által múlt csütörtökön bemutatott új biztonsági és védelmi jelentésben is, amiben azért nem zárják ki a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben változik a helyzet. A jelentés arra is rámutat, hogy Oroszország kiterjesztette ellenséges hibrid támadásait és szabotázsakcióit. A közelmúltban például a helsinki szerint Oroszország négy vadászgéppel megsértette az ország légterét. Fellélegezni tehát korai lenne.

Miközben a nők elleni erőszak mindennapi jelenséggé vált, a börtönökben egyre több a gyerek.