per;pedagógusok;elbocsátások;Fővárosi Törvényszék;Karinthy Frigyes Gimnázium;

Elutasította a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak keresetét a bíróság

Hat pedagógust a tanár-diák tiltakozások idején szervezett polgári engedetlenség miatt bocsátott el az illetékes tankerületi központ.

Elutasította pénteken a XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnázium volt tanárainak keresetét a Fővárosi Törvényszék – írja a Telex. A kirúgott tanárokat a tárgyaláson Sziklai Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviselte. Az ítélethirdetésen a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, Rábel Krisztina személyesen nem vett részt. A döntés szerin felpereseknek, azaz a tanároknak eltérő összegű perköltséget kell fizetniük. Az ítélet nem jogerős. Az ítélet ellen 15 napig lehet fellebbezni. A felek nem mondtak le a fellebbezési jogukról.

A Karinthy Ferenc Gimnázium hat tanárát, Horváth Brigittát, Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost (ő a kirúgásakor az év tanára volt) és Pfeiffer Norbertet azért bocsátotta el a Külső-Pesti Tankerület, mert többször is polgári engedetlenséget tanúsítottak. A bíró szerint súlyos jogsértést követtek el a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok, és így számolniuk kellett a jogkövetkezményekkel. Mint mondta, nem lehetett bizonyítani, hogy a tankerületvezető azért bocsátotta el a tanárokat, mert a véleménynyilvánításukat akarta megtorolni. Ezt bizonyítja, hogy nem azt érte megtorlás, aki hangosabb volt, inkább az elmulasztott órák száma határozta meg, kit rúgtak ki az iskolából.

A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára. A hat tanár tárgyalása tavaly márciusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A tanárok szerint a kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és azt sem értik, miért pont őket bocsátották el. Álláspontjuk szerint a tankerület a kirúgásokkal meg akarta félemlíteni a pedagógusokat. A tankerület szerint viszont a tanárok kirúgása nem irányult a véleménynyilvánításuk elfojtására.

A tankerületi vezető jogi képviselője még az ítélethirdetés előtt azt mondta: egy tény bizonyítása közvetlen bizonyítékokkal lehetséges, viszont a tanárok állításai mögött nincsenek közvetlen bizonyítékok. A tanárok képviselője, Sziklai Tamás álláspontja az volt, hogy a tankerületvezető a tanulók jogainak sérelmére hivatkozott a kirúgáskor. Szerinte ez nem állja meg a helyét, valójában a diákok tanuláshoz való joga éppen a kirúgásokkal sérült,  a tanárok polgári engedetlenségi akciója pedig alapjognak minősül.