Szerdán tanúk meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium hat kirúgott tanárának tárgyalása. Ezen részt vett Rábel Krisztina tankerület-vezető, valamint beidézték az iskola igazgatóját és több tanárát is – derül ki a Telex tudósításából.
Horváth Brigittát, Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet azért bocsátotta el a Külső-Pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Jogviszonyuk helyreállítását nem kérik, de sérelemdíj kifizetését igen.
A kirúgott tanárokat Sziklai Tamás, a TASZ ügyvédje képviseli, aki szerint a tankerületvezető „pikkelt” a Karinthy Gimnáziumra, és a célja az iskola színvonalának csökkentése volt. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy a tankerület megszüntette az iskola kéttannyelvű osztályát, és Rábel Krisztina nem reagált érdemben az igazgató azon jelzésére, hogy „már-már életveszélyes állapotok vannak” az iskolában. Ezek alapján
szerinte azért rúgták ki éppen ezt a hat tanárt, mert ők nehezen pótolható munkaerőnek számítanak, és ők voltak az arcai a polgári engedetlenségnek.
A bíró azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a bizonyítása nagyon összetett folyamat.
Rábel Krisztina tankerület-vezető közölte, nem ért egyet a tanárok állításaival, szerinte az elbocsátásoknál az óraszámok döntöttek, ráadásul az egész XVIII. kerületben a Karinthy Gimnázium felújítására költötték a legtöbbet. Valóban jelezte az igazgató, hogy életveszélyes állapotok vannak az iskolában, ezt többször kivizsgálták, de ezt a vizsgálatok nem támasztották alá.
A tankerületi vezető emellett úgy véli, a kirúgott tanárok nem voltak pótolhatatlanok, hiszen a helyükre tudtak újabb tanárokat találni.
A bíró megkérdezte Rábel Krisztinát, volt-e benne ellenérzés a Karinthyval szemben, a tankerületvezető pedig erre nemmel felelt.
Az első tanú, akit meghallgattak Hutai László, az iskola igazgatója volt. Ő azt mondta, neutrálisan állt a polgári engedetlenségi akciókhoz, nem akarta a pedagógusok döntését befolyásolni, de tájékoztatta őket arról, hogy a sztrájk egy jogszerű magatartás, ám a polgári engedetlenség munkajogi következményekkel járhat. Hozzátette, többször is volt olyan, hogy a pedagógusok dolgoztak, annak ellenére, hogy hivatalosan polgári engedetlenségben vettek részt.
Szavai szerint a munkabeszüntetések miatt elmaradt órák pótlása „kemény dió” volt, de mivel a kirúgások előtt nem volt számottevő tanárhiány, végül minden esetben meg tudták ezt oldani.
Viszont – folytatta – a kirúgások után egyre nehezebb lett a helyzet,
a tanárok pótlásához nyugdíjas volt kollégákat hívtak vissza tanítani,
a tantárgyfelosztást, az órarendet is módosítani kellett,
a nagyon kritikus tárgyat tanító tanárok pótlását nem tudták megoldani,
és a földrajz fakultáció megszűnt, tudomása szerint a szülők magánúton próbálták megoldani a gyerekek felkészülését.
Hutai László beszélt arról is, ő azt gondolta, hogy előbb-utóbb lesz a történteknek munkajogi következménye, de azon meglepődött, hogy hat tanárt is kirúgtak. A tankerületvezető az elbocsátások előtt felhívta őt telefonon, hogy szóban is figyelmeztesse a lehetséges következményekre, és ekkor két tanárra hívta fel a figyelmét, akik „nagyon közel kerültek a vörös vonalhoz”. Azt az igazgató nem tudta megmondani, mi lehetett ez a vörös vonal, de szerinte nagyjából az látszott, hogy az engedetlenséggel töltött órák száma volt a döntő. A kirúgott tanárok között volt, aki harcosabb volt, másról
„álmában nem gondolta volna”, hogy belekerül ebbe a csoportba.
Azt Hutai László nem gondolja, hogy a tankerületvezető kifejezetten a Karinthyt akarta volna büntetni, de volt egy olyan pillanat, ami különösen érzékenyen érintette az iskolát. Ezzel arra célzott, hogy megszüntették egy kéttannyelvű osztályukat.
A bíró rákérdezett arra is, az igazgató valóban jelezte-e a tankerület felé, hogy az épület felújításra szorulna. Hutai azt mondta, sokszor írt levelet a tankerületnek, volt, hogy az álmennyezet is leszakadt, ami szerinte életveszélyes volt. Amikor kritikus probléma volt, akkor a tankerület kiküldött szakértőt, de olyan is előfordult, hogy nem válaszoltak a panaszaira.
Elkészült a felmérés, a diákok szülei inkább nem büntetnék a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokatA 444 cikke szerint Rábel Krisztina a tárgyaláson azt is közölte, hogy a felperesi állítással ellentétben nem történt osztálymegszüntetés a kirúgások miatt, már egy korábbi tanévben döntött arról, hogy nem indul kéttannyelvű osztály. Hutai László pedig kitért arra, még az államtitkárt is kérte, hogy azokat a tanárokat legalább óraadóként vissza lehessen foglalkoztatni, akik valamilyen kritikus tantárgyat tanítanak. Mivel ezt sem az államtitkár, sem a tankerület nem hagyta jóvá, a német szakon most magyarul tartják a biológiát.
A tankerület érzékelte, hogy forrong az ország, mégsem akarta meghallgatni a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott tanárokat