Semmi sem marad úgy a francia belpolitikában a június 30-ra kiírt előrehozott választás után, mint eddig volt. Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) sikere az európai parlamenti választáson földindulást idézett elő, Emmanuel Macron feloszlatta a parlamentet, s még olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint az elnök maga is bejelenti távozását, amit az Elysée-palota sietve megcáfolt.
Szerdai sajtóértekezletén Macron elnök felszólította a demokratikus pártokat, fogjanak össze a szélsőjobb ellen. Elismerte, követtek el hibákat. Rámutatott, pártja csak relatív, s nem abszolút többséggel rendelkezett a képviselőházban, és tartós koalíció kiépítésére sem volt lehetősége. Ez patthelyzetet idézett elő, amely akadályozta a kormány munkáját.
Nagy felzúdulást keltett, hogy a Republikánusok (LR), akik a mostani törvényhozásban bizonyos kérdésekben együtt voksoltak a kormányzó párttal, a Gabriel Attal miniszterelnök által fémjelzett Újjászületéssel, választási megállapodást kötött a szélsőjobboldallal. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke jelezte, a párt támogatása fejében készen áll arra, hogy beáll a LR bizonyos számú jelöltje mögé az első fordulóban. A Republikánusoknak „nem szabad mankóként szolgálniuk Macronék számára” – mondta Bardella némi gúnnyal, arra utalva, hogy Macron kormánya időnként az LR képviselőinek szavazataira támaszkodott.
A belpolitikai bomba kedden 13 órakor robbant, amikor az LR vezetője, Eric Ciotti a TF1 televízióban bejelentette, támogatja a megállapodást, szakítva a párt semlegességre törekvő politikájával. Úgy fogalmazott, "szövetségre van szükségünk a Nemzeti Tömörüléssel". Azzal indokolt, hogy "az ország még soha nem volt ilyen jobboldali". Ciotti már előző nap szűk körben jelezte, „véget kell vetnünk a macronista hatalomnak”. Ez gyökeres szakítást jelent a Republikánusok eddigi álláspontjával, amely szerint sem Macronnal, sem Le Pennel nem akarnak közösködni. Ezt a stratégiát 2017 óta folytatja a francia párt. „Megpróbáltam megtartani ezt az egyensúlyt, de listavezetőnk, Francois-Xavier Bellamy csodálatos kampánya ellenére nem sikerült áttörnünk a falakat" - panaszkodott Ciotti.
A döntés több szempontból is nagyon kockázatos. Kétségtelen tény, hogy a „sem egyikkel, sem másikkal” taktikája hosszabb távon nem volt sikeres, hiszen az egykor szebb napokat látott párt népszerűsége folyamatosan csökkent. Ebben Macron Újjászületés pártjának is volt némi szerepe, mert több politikust szipkázott el a pártból. A Republikánusok hat képviselőt delegálhatnak az EP-be, eggyel kevesebbet, mint öt éve, de ha Ciotti beáll Le Pen mögé, akkor a LR lassacskán az enyészeté lesz, s idővel eltűnhet a politikai palettáról. Mint a Le Figaro írta, a párton belül már eleve komoly félelemmel várták Ciotti bejelentését, mert tudták, hogy az rendkívüli módon megosztja majd a tagságot. Sokan továbbra is hevesen ellenzik az együttműködést a szélsőjobbal. Ciotti abból indulhat ki, hogy a kételkedőket idővel meggyőzheti, ha a Republikánusok fontos pozíciókat szerezhetnek egy jövőbeni, a Nemzeti Tömörülés által irányított kormányban.
Erősen kérdéses azonban, megnyugodnak-e a kedélyek a Republikánusoknál. Többen úgy vélik, hogy Ciottinak távoznia kell a pártelnöki székből. Leváltása azonban nagyon hosszú és bonyolult művelet lenne, figyelmeztetett a Le Figaro. Laurent Wauquiez korábbi pártelnök, Auvergne Rhone-Alpes régió elnöke jelezte: ugyan elutasítja a „macronizmus tehetetlenségét”, de azt is, hogy beleugorjanak egy nagyon kétes kimenetelű megállapodásba. A párt több más neves személyisége is csatlakozott hozzá, köztük Bruno Retailleau, a LR szenátusi képviselőcsoportjának elnöke, aki Christian Jacobbal, a Republikánusok volt elnökével együtt sajtótájékoztatón követelte, hogy a párt őrizze meg az önállóságát. Xavier Bertrand, Hauts-de-France regionális tanácsának elnöke egyenesen a párt elárulásával vádolta Ciottit, Michel Barnier volt uniós biztos pedig felszólította a párt testületeit, tartsanak tisztújító közgyűlést.
A pártszakadás szinte elkerülhetetlennek tűnik, a képviselőházban a Republikánus tagok nagyából fele-fele arányban támogatják és ellenzik Ciotti lépését.
A fordulatot Macron elnök úgy kommentálta, hogy „lehullt a maszk” és a Republikánusok elnöke „hátat fordított de Gaulle tábornok, Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy politikai örökségének”.
Ha a Nemzeti Tömörülésnek sikerül megszereznie a kormányzáshoz szükséges többséget a képviselőházban a voksolás után, akkor – Marine Le Pen közlése szerint – Jordan Bardella lesz a miniszterelnök, aki tavaly óta a párt elnöke.
A szélsőjobb kormányra kerülése jelentős változásokat idézhet elő a belpolitikában, s idővel akár Macron pártja és a baloldali pártok is közelebb kerülhetnek egymáshoz. Viszonyuk ugyan évek óta meglehetősen rossz, de a közös ellenfél miatt enyhülés következhet be kapcsolatukban. Párizsban, Toulouse-ban, Nantes-ban vagy La Rochelle-ben fiatalok ezrei tüntettek hétfő este a szélsőjobboldal ellen.
A szocialisták, a kommunisták, a zöldek és a baloldali populista Elégedetlen Franciaország (LFI) nevű párt megtették az első lépést arra, hogy közösen induljanak az előrehozott választásokon. Céljuk, hogy az 577 választókerület mindegyikében közös jelöltet indítsanak. Közös programot is ki akarnak kidolgozni, amely a lendő kormányzati program alapját képezné. Az egység megvalósulása azonban nem magától értetődő. Több kérdésben komoly véleménykülönbségek merülnek fel e pártok között, különösen nemzetközi kérdésekben, így az ukrán vagy a gázai háborút illetően is. Raphael Glucksmann, a szocialisták EP-listájának vezetője öt feltételhez kötötte a baloldali pártok együttműködését, beleértve Ukrajna feltétel nélküli támogatását.
