Nem késlekednek az Európai Parlament (EP) vezetői, két nappal a választások után az elnökből és a politikai csoportok vezetőiből álló Elnökök Konferenciája máris összeül, hogy megvitassa a választások eredményeit és a következő napok és hetek menetrendjét. Ezután kezdődnek el Brüsszelben a frakciók létrehozását célzó megbeszélések a nemzeti delegációk részvételével.
A még nem végleges eredmények szerint a Parlamentnek a politikai fősodorhoz tartozó nagy pártjai közül a jobbközép Európai Néppárt növelni tudta mandátumainak a számát, a baloldali Szocialisták és Demokraták pedig csak pár helyet veszítettek. A nagy vesztesek - az Újítsuk meg Európát frakcióhoz tartozó liberálisok és a Zöldek - viszont külön-külön jóval több, mint egy tucat képviselővel lesznek kevesebben.
A szélsőséges politikai erők ezzel szemben megerősödtek: mind az ultrakonzervatív Konzervatívok és Reformerek, mind a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia több hellyel gyarapodott. A sehová nem tartozó függetlenek sokkal kevesebben vannak, mint korábban,
és 54-en az EP-be került új pártok tagjai, akik egyelőre még nem szegődtek el egyetlen pártcsoportba sem.
A törvényhozó testület összetétele a közeljövőben megváltozhat, hiszen mozgásba lendülnek egyes pártok, hogy új frakciót alakítsanak vagy csatlakozzanak már meglévő politikai csoportokhoz. Jelentős elmozdulás elsősorban a radikális, populista erők oldalán várható, amelyek igyekeznek szövetséget kötni. De másutt is beállhat fordulat, a liberálisok például komoly veszteséget könyvelnének el, ha távoznának tőlük Andrzej Babis cseh exkormányfő populistái, és kizárnák a soraikból a szélsőjobbal koalícióra lépett holland demokratákat. Valérie Hayer francia frakcióelnök - aki a választások előtt még élesen bírálta a holland tagpárt döntését - hétfőn azt mondta, hogy a szervezet sorsáról a tagság fog dönteni. A friss távozások és az új szövetségek módosíthatják a középpártok stabil többségén alapuló jelenlegi parlamenti erőviszonyokat.
Az EP-be jutott magyar pártok közül egyelőre csak a Demokratikus Koalíciónak és a KDNP-s Hölvényi Györgynek van biztos helye: előbbinek a Szocialisták és a Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), utóbbinak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában. A függetlenek közé sorolt fideszes képviselők először az ultrakonzervatív pártokból álló Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportját célozhatták meg, ám a politikai mozgások miatt a tömörülés összetétele és a jövője is bizonytalan. Magyar Péter Tisza pártja az Európai Néppártba készül, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a legradikálisabb erőkkel szeretne összefogni.
Hiába a biztató felmérések, a populista pártok több országban a vártnál jóval gyengébben szerepeltekBár Orbán Viktor győzelmet hirdetett, a világsajtó másképp látta az EP-választástMenetrend
A frakcióknak július 16-ig kell megalakulniuk és megválasztaniuk a vezetőségüket. A Néppárt kezdi a sort június 18-án, másnap folytatják a Zöldek, míg a szocialisták és a szélsőbal 25-én, a liberálisok és az ultrakonzervatívok 26-ikán, a szélsőjobboldal pedig július 3-án nevezi meg az elnökét.
Az Európai Parlament július 16-19. között tartja az alakuló ülését Strasbourgban. A 720 képviselő itt megválasztja a testület elnökét és a 14 alelnököt. Az elnöki tisztségre a középjobbot képviselő máltai Roberta Metsolának van jó esélye, miután az előző ciklus utolsó két és fél évében már betöltötte a posztot.
A tervek szerint az EP ezen a plenárison szavazna az Európai Bizottság elnökéről is.
A második mandátumára készülő és a győztes Európai Néppárt színeiben kampányoló Ursula von der Leyennek először meg kell szereznie az EU vezetők támogatását, mielőtt az újonnan megválasztott Parlament elé áll. Az állam- és kormányfők júniusban kétszer is tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy döntsenek a következő bizottsági elnök jelöléséről és más fontos tisztségek betöltéséről. Úgy néz ki, hogy Von der Leyennek könnyebb lesz megszereznie az EU27-ek többségének az egyetértését, mint a képviselők zömének a szavazatát.
Az EP meghatározó erejét adó középpártok elvileg kényelmes többséggel bírnak, de korántsem biztos, hogy egységesen kiállnak a német kereszténydemokrata politikus mellett. A bizottsági elnöknek ezért szélesebb támogatói bázisra lehet szüksége, amivel azt kockáztatja, hogy szavazatokat veszít a politikai spektrum másik oldalán. Ha a frakciókkal folytatott előzetes egyezkedések nem vezetnének eredményre, a megválasztását őszre halaszthatják.
Orbán Viktor: A Tisza Párt bonyolította az életünketTúlnyerte magát a Tisza Párt, rövid lett a fővárosi listaNémetországban, Ausztriában és Franciaországban is az élen végzett a szélsőjobb, Emmanuel Macron azonnal feloszlatta a parlamentet